Továbbra is partnere kívánunk lenni a kormánynak az adózás és az adóigazgatás rendszerének átalakításában, emellett új ágazatokat tervezünk bekapcsolni a kamara vérkeringésébe – mondta a Magyar Időknek Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk az építőipar, a szállítmányozás és a kereskedelem támogatására. Már dolgozunk egy ipari szolgáltatócentrum létrehozásán, amely főként az építőipari és szállítmányozási cégeknek nyújtana szolgáltatásokat és szaktanácsadást. Emellett szeretnénk beindítani egy független kereskedelmi tudásközpontot is, hiszen ma nincs olyan szervezet, amely képes volna pontosan modellezni a kereskedelmi folyamatokat hazánkban – mondta a Magyar Időknek a tisztújítás előtt álló Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) terveiről az érdekképviselet elnöke. Szatmáry Kristóf vázolta: ahhoz, hogy a kormányzat számára érdemi kereskedelempolitikai javaslatokkal élhessenek, vagy a vállalkozások hiteles adatok alapján hozhassanak stratégiai döntéseket, szükség van a területen egy jól működő monitoringrendszer felállítására.
Az elkövetkező évek érdekképviseletében a szakképzés támogatását is erősítenék, mert ezzel növelhető leginkább a fővárosi vállalkozások versenyképessége. Ezért a BKIK-nak szakképzési és pályaorientációs központtá is kell válnia. Az ehhez szükséges lépéseket az elmúlt években megtettük, számos szakképzési programot indítottunk például a vendéglátó-ipari mesterképzés területén – mondta az elnök.
Gyakorlatilag 2010 óta nem született olyan gazdasági törvény vagy fővárosi rendelet, amelynek kialakításában ne jelentek volna meg a budapesti vállalkozók érdekei. A GDP 4 százalékát adó több mint négyezer tagot számláló fővárosi érdekképviseletnél az elmúlt négy év az építkezésről szólt, amelynek köszönhetően a BKIK mára megkerülhetetlen gazdasági tényezővé, a legerősebb területi kamarává vált.
Ebben annak is szerepe volt, hogy jelentős nemzetközi kapcsolatokat építettek: 2012 óta 18 nemzetközi osztály jött létre a kamarán belül, amelyek öt kontinensen, Ázsiától az arab országokon át az uniós tagországokig térképezik fel a gazdasági együttműködési lehetőségeket. Büszke vagyok a Dunamenti Kereskedelmi Kamarák Szövetségére (DCCA) is, amely kezdeményezésünkkel alakult meg. Ma már húsz kelet-közép-európai fővárosi, illetve területi kamarai tagunk van – fogalmazott az elnök.
Havonta átlagosan 200-250 fővárosi vállalkozás fordul a kamarához szaktanácsadásért, emellett csak az elmúlt négy évben több mint 1300 ingyenes rendezvényt szerveztek számukra, és térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatásokat is indítottak jogi, pályázati, számviteli és pénzügyi téren. A Széchenyi-kártya programban a kamaráknál igényelt kártyák esetében a BKIK az első helyen áll – közölte Szatmáry Kristóf.
A kamara mellett a Budapesti Békéltető Testületet is működtetik; a szervezetnek az a célja, hogy a fogyasztói panaszok és a vállalkozások közötti vitákat ingyenesen, gyorsan és a bírósági eljárás mellőzésével oldják meg. A kamarai vezető szerint a testületnek jelentős szerepe van abban, hogy csökkent az évekig húzódó pereskedések aránya. – Csak tavaly majdnem 4400 budapesti keresett a békéltetőknél megoldást a problémájára, a felek 40 százaléka egyezséggel távozott, ami nagyon jó arány, hiszen az összes megkeresésből a panaszosok harmada megalapozatlanul fordult a Budapesti Békéltető Testülethez – fűzte hozzá a kamara vezetője.
