A cégünk ellen indított felszámolási eljárást jogszerűen és egyszerűen kivédhetjük, ha a számlák beérkezésének vizsgálatát követően, a kifizetésre nyitva álló határidőt követő 20 napon belül megtesszük a szükséges intézkedéseket. A legfontosabb tudnivalókat dr. Pokó Diána ügyvéd, az iLex együttműkődő partnere foglalta össze.

Amennyiben a cégünknek küldött számlák a jogszabályoknak vagy a szerződés rendelkezéseinek nem felelnek meg (például nem a szerződésben megállapodott fizetési határidő került feltüntetésre, vagy a számlázás teljesítés, illetve szerződésszerű teljesítés hiányában történt) célszerű a számlát haladéktalanul, kísérő levéllel visszaküldeni és a számlatartozást érdemben vitatni.

Előfordulhat, hogy a számla átvételét követően a fizetési határidőig történik a szerződés teljesítése körében olyan esemény, vagy jut tudomásunkra olyan információ, ami miatt jogosultak vagyunk a kifizetést részben vagy egészben megtagadni. Ezt célszerű tehát haladéktalanul, de legkésőbb a fizetési határidő lejártát követően olyan időben a másik félnek kézbesíteni, hogy a vitatás a fizetési határidő lejártát követő 20 napon belül meg is érkezzen a partnerünkhöz.

Az adójogszabályok által számla kiállítására nem kötelezett személyektől fizetési felszólítás érkezhet cégünkhöz, amelyekkel kapcsolatban is a fentiek szerinti eljárás a követendő. Ezesetben nyilvánvalóan a szerződésben meghatározott fizetési határidő az irányadó.

Mind a felek közötti leveleknek, mind pedig a partner által küldött felszólító levél átvételének, vagy át nem vételének a felszámolási eljárásban igen nagy jelentősége van.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX törvény (Cstv.) 24. § rendelkezése szerint ugyanis a hitelezőnek – ide nem értve többek között a már bírósági határozaton alapuló, vagy eredménytelen végrehajtási eljárással érintett ügyeket – a felszámolási eljárás megindítása előtt írásban fel kell szólítania cégünket a teljesítésre és tájékoztatni kell a felszámolási eljárás megindítási szándékáról. Ezen felszólítást megelőzően kell cégünknek az ügyben intézkedést tennie a megfelelő formában annak érdekében, hogy a felszámolási eljárásban a legsúlyosabb jogkövetkezményt, cégünk fizetésképtelenségének megállapítását megelőzze. A felszámolási eljárás ugyanis nem alkalmas arra, hogy ezen eljárás keretében vitassuk a másik fél teljesítését, ha azt korábban nem tettük meg.

„Cstv. 27. § (2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha 

a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy …..”

27. § (2c) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben akkor lehet az adós vitatását megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét. Az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás adós általi megfizetése nem minősül tartozáselismerésnek, és a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.

27. § (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben a fizetési felszólításban meg kell jelölni az adós tartozásának jogcímét, összegét és a teljesítési határidőt, továbbá meg kell határozni azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését. Ha a fizetési felszólítást a hitelező postán kívánja eljuttatni az adósnak, azt tértivevény különszolgáltatással feladott postai könyvelt küldeményként kell elküldenie. A küldeményt a feladástól számított tizenötödik munkanapon akkor is a címzett által kézhezvettnek kell tekinteni, ha

1. a postai kézbesítési szabályok szerint a kézbesítés akadályozott,

2. a küldemény átvételét a címzett megtagadta, vagy

3. a postai szolgáltató által rendelkezésére tartott küldeményért a címzett nem jelentkezett.

A jogszabályi rendelkezésekből megállapítható tehát, hogy a részünkre címzett levelek át nem vétele azon kívül, hogy nem jogkövető magatartás, kifejezetten hátrányos is, hiszen a jogszabály – ahogy egyébként más eljárásokban is – kézbesítési vélelmet állít fel a levelek át nem vétele esetén.

Amennyiben pedig a teljesítési határidő (amely estünkben a fizetési kötelezettség teljesítését jelenti) lejártát követő 20 napon belül, de legkésőbb a hitelező (számlakiállító partner) Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdés szerinti fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig igazolhatóan nem került postára adásra a hitelező értesítése arról, hogy a tartozását vitatja a cégünk, akkor a felszámolási eljárás során könnyedén a fizetésképtelenség vélelme alatt találjuk magunkat, amely alól – a felszámolás elkerülése érdekében – az általunk akár jogtalannak tartott követelés rendezésével szabadulhatunk csak. Megjegyezzük, hogy a felszámolási eljárásban teljesített tartozás rendezés nem minősül tartozáselismerésnek, így lehetőség van polgári eljárás útján a kifizettet összeg visszakövetelésére, azonban ez rendkívül hosszadalmas és rengeteg kockázatot rejtő lehetőség.

Természetesen nemcsak a határidőnek, hanem a tartozást vitató levél tartalmának is rendkívüli jelentősége van. Ugyanis nem elég egy egyszerű „vitatjuk” tartalmú levél megküldése, hanem érdemben kétségbe kell vonnia a fizetési kötelezettség jogcímét, vagy fennállását, vagy esedékességét, vagy mértékét vagy az összegét.

A vitatást tartalmazó levél megküldésnek és átvételének igazolása is perdöntő lehet, így ezt ajánlott- tértivevényes küldeményként kell postára adni.

Amennyiben a fizetési határidő lejártától számított 20 napon túl vitatjuk a tartozásunk fennállását, miközben a felszámolást kilátásba helyező fizetési felszólítást kézhez vesszük, úgy egy felszámolási eljárás megindítása során valószínűsíthetően, pusztán a törvényi vélelem alapján megállapítják az adós társaság fizetésképtelenségét.

A tartozás vitatásával még akkor is jogszerűen élhetünk, amennyiben partnerünk fizetési felszólítása esetleg a fizetési határidő lejártát megelőzően, vagy a fizetési határidő lejártától számított 20 napon belül érkezik meg számunkra, sok esetben ugyanis a fizetési felszólítás kiküldésével nem várják meg a Cstv-ben meghatározott 20 napos határidőt. Ugyanez érvényes akkor is, ha partnerünk olyan fizetési felszólítást küldd a részünkre, amely nem tartalmazza a tartozás jogcímét, összegét és a teljesítési határidőt, továbbá azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően meg kívánja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését.

dr. Pokó Diána ügyvéd,
az iLex együttműkődő partnere