Józsefvárossal már megkötötte az első – mikrohitelkamattámogatásról szóló – megállapodást a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK), de ez csak a kezdet, a BVK a tavalyi lendülettel kívánja folytatni – és bővíteni – tevékenységét. Szalai Piroskával, a közalapítvány kuratóriumának elnökével beszélgettünk.
A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítványt a főváros közgyűlése hozta létre 1993-ban budapesti mikro-, kis és közepes vállalkozások támogatására. Annak idején minden megyében létrejöttek hasonló szervezetek, amelyek – az Európai Unió javaslatára és támogatásával – a legkisebb cégeket nem banki eszközökkel, hanem mikrohitelezés formájában támogatták. A nonprofit mikrohitelezésnek a pénzügyi szolgáltatás csak az egyik (bár nyilván a legfontosabb) eleme, emellett üzletfejlesztési szolgáltatást, egy „vállalkozásfejlesztési csomagot” is kapnak a vállalkozások – ami nem kis részben azt célozza, hogy a hitel felvevője a kölcsönt vissza is tudja fizetni.
Új alapok
A szervezet 2013-ig lényegében változatlan vezetéssel működött, Szalai Piroska az év végén vette át a feladatot. 2014-ben és 2015-ben új alapokra helyezték a BVK tevékenységét. Mindenekelőtt a vállalkozásfejlesztés pillért alakították át, két nagy uniós pályázathoz csatlakozva.
Az egyik a kézművesipari szakpolitikákat kidolgozó pályázat volt, amelyben a BVK feladatai közé tartozott budapesti és magyar jó gyakorlatok összegyűjtése és bemutatása is. A szervezet a feladatot túlteljesítette: a vállalt 4–5 helyett 15 példát gyűjtött össze. A „gyűjtés” azóta is folyik, az újabb és újabb követendő példákat az online felületeken – a BVK oldalain és a közösségi portálokon –, valamint rendezvényeiken, vállalkozói kerekasztal-beszélgetéseken is bemutatják. A másik a fiatal vállalkozókat fejlesztő SMART program, amelyben hat közép-európai ország vett részt, és amelyben az egyik feladat egy SMART Vállalkozásfejlesztési Pont kialakítása volt – ez Budapesten a BVK központjában, a Rákóczi út 18. I. emeletén működik. A BVK ezt a vállalást is túlteljesítette: létrehoztak egy „mobil SMART Pontot” is, amely szintén hiteltanácsadással, mentorálással segíti a vállalkozásokat. A munkatársak egy része a BVK saját alkalmazottja, de a rendszeresen szervezett workshopokra természetesen számos külső szakértőt is meghívnak.
Tavaly több mint 60 jó gyakorlatot mutattak be, miközben javultak a kapcsolataik a médiával is, a Startupok Éjszakáját vagy a Budapest Design Weeket immár komoly érdeklődés kíséri. A rendszeresen megrendezett vállalkozásfejlesztési fórumok általában „tematikusak”: 2015-ben például a Nőnap alkalmából női vállalkozásfejlesztési fórumot szerveztek, amelyen részt vett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Tarlós István főpolgármester is.
A kkv-k a gazdaságban – és a fővárosban
A magyarországi kkv-k nagyobb arányban veszik ki részüket a foglalkoztatásból, mint az uniós átlag: míg az EU átlagában a kkv-k a versenyszférában foglalkoztatottak 2/3-ának adnak munkát, addig hazánkban ez az arány 73 százalék, és ebből 38 százalékot a legfeljebb öt főt foglalkoztató mikrovállalkozások képviselnek. A válság mélypontján a kkv-k foglalkoztatásbeli súlya a 75 százalékot is elérte, azóta szerencsére a nagyobb cégek is „magukhoz tértek”, de örvendetes, hogy a foglalkoztatottak száma 2011-12 óta a kkv-knál is növekszik – hangsúlyozza Szalai Piroska. Az önfoglalkoztatók – akik a versenyszférában foglalkoztatottak nagyjából 10 százalékát teszik ki – leginkább a legkisebb vállalkozásokra jellemzők. Az önfoglalkoztatottak száma 2013-ban volt a legalacsonyabb, azóta növekszik, ez is a válságból való kilábalás jele.
A mikrovállalkozások amellett, hogy családok százezreit tartják el, a GDP-hez nagyjából 20 százalékkal járulnak hozzá. A foglalkoztatás terén pedig sokkal rugalmasabbak, mint a nagy cégek: a kisgyermeket nevelő anyák például a legkisebb cégek alkalmazottjaiként sokkal könnyebben tudnak részmunkaidőben vagy távmunkában dolgozni, mint a nagyvállalatoknál.
A kkv-kat nemcsak megtalálni nehéz, meg is kell szólítani őket, méghozzá a saját nyelvükön. A BVK egyik feladata ennek megfelelően az, hogy olyan „információkonverter” legyen, amely azokhoz a kis cégekhez is el tudja juttatni a legfontosabb számviteli, adóügyi, hr- stb. tudnivalókat, amelyekre méretükből adódóan nincsenek saját szakembereik. A maga területén nyilván minden vállalkozó szakértő, de a törvényeket sokszor „le kell a számukra fordítani”, akár csak azért, hogy el tudja mondani a könyvelőjének.
Budapest kerületei között hatalmas eltérések vannak a vállalkozások tekintetében is. A II. kerületben például – említ egy érdekességet Szalai Piroska – sokkal több kkv működik, mint azt gondolnánk. A szakértői tevékenységet, egyéb szolgáltatásokat nyújtó sok kis cég ugyanis az „utcáról nem látható”.
Az első „kerületi” együttműködést tavaly nyáron kötötte meg a BVK a XI. kerülettel: a keretszerződés az újbudai vállalkozások fejlesztésében való együttműködésről szólt.
A józsefvárosi mikrohitelprogram
A következő ilyen együttműködés a Józsefvárosi Mikrovállalkozások Kamattámogatási Programjának elindítása volt. Kocsis Máté polgármesterrel közös sajtótájékoztatón, január 13-án jelentették be, hogy a VIII. kerület az idén 15 millió forinttal támogatja a BVK mikrohiteleit igénybe vevő vállalkozókat. A kerület vállalkozói így 2,9 százalékos kamat mellett juthatnak finanszírozáshoz, a 40 évnél fiatalabbaknak, illetve a női vállalkozóknak pedig ennél is kevesebbet, mindössze 2,4 százalékos kamatot kell fizetniük. (A női vállalkozókat támogató hitelek ritkaságszámba mennek, európai példákat is alig lehet találni, Szalai Piroska az EBRD egy törökországi projektjét említi.) A 10 éves futamidejű hitelek esetében a támogatás a futamidő felére jár. Hasonló programok már léteznek Zalaegerszegen és Székesfehérváron, az utóbbi még új – tavaly novemberben indult –, az előbbi tapasztalataira azonban már lehetett építeni.
Budapesten az új konstrukció évtizedes újdonság. Bár mikrohiteleket már a 90-es évek óta nyújt BVK, a legutóbbi új termék 2006-ban, még a válság előtt jelent meg, így érthető, hogy 2014-ben már nem volt piacképes. Ezért is volt fontos, hogy 2015-ben létrejöjjön az új budapesti termék teljes szakmai háttere – emeli ki Szalai Piroska.
A folytatásra nem kell már sokáig várni. Több kerület érdeklődik, így 2016-ban várhatóan sorra jelentik majd be az újabb és újabb kerületi együttműködéseket is – a feltételek és a kedvezményezetti körök persze nem feltétlenül lesznek ugyanazok, mint a VIII. kerülettel kötött megállapodásban.
Mi lesz még 2016-ban?
A már 2014-ben, részben brüsszeli forrásokból megújított üzletfejlesztési szolgáltatások nem csupán a mikrohitelt felvevők előtt nyitottak. A SMART Pont nemrég hirdette meg startupokat célzó Be SMART Üzleti Versenyét. Folytatni szeretnék azt a tavalyi gyakorlatot is, hogy a győzteseket egy nemzetközi rendezvényre – ahogy tavaly a tel-avivi DLD Innovációs Fesztiválra – is kijuttatják.
A Be Smart versenyek zsűrijének állandó tagja Kovács László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja is, de a két szervezet együttműködése szélesebb körű. A BVK a BKIK-val kötötte meg egyik első partneri szerződését, így részt vettek több kamarai rendezvény – többek között az Állásbörze, a kamarai bál vagy az Idegenvezetői Világnap – szervezésében, illetve lebonyolításában is.
A SMART Pont rendezvényein túl – amelyekről az érdeklődök a Facebookon is tájékozódhatnak – a BVK az idén is rendez tematikus vállalkozói fórumokat. Mikrofinanszírozási nap például idén is lesz, de a startupok, kreatív és női vállalkozók is számíthatnak „saját” budapesti fórumra.
Vannak persze hosszabb távú feladatok is. Tavaly nyáron született meg a Budapesti Gazdaságfejlesztési és Munkahelyteremtési Stratégia. A 2030-ig tartó programnak, amelynek első éves akciótervei most készülnek el, több olyan intézkedés is része, amelynek végrehajtása a BVK feladata. A nonprofit mikrofinanszírozás fejlesztése mellett egy információs központot és egy gazdaságfejlesztési hálózatot is létre kell hozni: ez „SMART alapokon” valósul majd meg, az előkészítés már folyamatban van.
Csaba Ferenc
