Helyszíni kutatásra gazdasági versenyt korlátozó megállapodás, gazdasági erőfölénnyel vagy jelentős piaci erővel való visszaélés tilalmának feltételezett megsértése esetén, valamint egyes esetekben az összefonódások vizsgálatánál kerülhet sor.

A GVH helyszíni kutatásait bírói engedély birtokában végzi. Az engedély kérésekor a GVH-nak valószínűsítenie kell, hogy a helyszínen a jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszköz található és feltételezhető, hogy önként nem bocsátanák a GVH rendelkezésére vagy felhasználhatatlanná tennék, más vizsgálati cselekmény pedig nem vezetne eredményre.

A bírói engedély kiterjedhet az ügyfél (eljárás alá vont vállalkozás) üzlethelyiségeinek, vagy a vele kapcsolatban álló magánszemély magánhasználatú helyiségeinek átvizsgálására. Engedély adható nem ügyfélnek minősülő vállalkozások üzleti, illetve magánhasználatú helyiségeinek átkutatására is, amennyiben ott feltehetően bizonyítékok találhatóak. A GVH a helyszíni kutatást jellemzően az érintett vállalkozás székhelyén vagy telephelyén folytatja le, azonban a vizsgálók bármely, a vállalkozás üzleti tevékenységéhez ténylegesen használt helyiséget, illetve a feltételezett jogsértésben részt vevő személy használatában lévő gépjárművet is átkutathatják.

Hogyan folyik egy helyszíni kutatás?

A helyszíni kutatást a GVH vizsgálói folytatják le kutatási csoportokban. A GVH főszabály szerint munkanapokon és munkaidőben végzi a helyszíni kutatást, de ettől az ügy egyedi körülményeire tekintettel eltérhet. A helyszíni kutatás jellemzően néhány óra és egy nap közötti időt vesz igénybe, de kivételes esetben több napig is eltarthat. A GVH törekszik az érintett vállalkozás mindennapi munkarendjének csak a legszükségesebb mértékben való korlátozására.

A helyszíni kutatásról a helyszínen jegyzőkönyv készül, melynek egy eredeti példányát annak aláírását követően a GVH vizsgálója átadja.

Mit keresnek a vizsgálók a helyszínen?

A GVH vizsgálói a végzés átadását követően átnézik a helyszínen fellelhető, a feltételezett jogsértéssel összefüggő papír alapú dokumentumokat, így például a vizsgált magatartással kapcsolatos dokumentációt, a vállalkozás munkavállalói által készített jegyzeteket, feljegyzéseket. Emellett átkutathatják az elektronikus adathordozókat is, mint például az adott területért felelős munkavállalók vagy a vállalkozás ügyvezetőjének asztali számítógépe, laptopja vagy mobiltelefonja, a vállalkozás központi szervere, a helyszínen fellelhető CD-k, pendrive-ok. A vizsgálók jogosultak a fellelhető adatokról, iratokról a helyszínen másolatot készíteni.

Mire kötelesek az érintettek a helyszíni kutatás során?

A GVH vizsgálóinak a kutatás helyszínére való bejutását nem tagadhatja meg, azt nem akadályozhatja. A munkavállalók kötelesek együttműködni a vizsgálókkal, de jogsértés beismerésére nem kötelezhetőek. A kért adatot, eszközt, felvilágosítást meg kell adniuk a vizsgálóknak. A vállalkozás köteles a vizsgálók rendelkezésére bocsátani a szükséges jelszavakat, illetve biztosítani számukra a szerver eléréséhez szükséges jogosultságokat és elérési utakat. A vizsgálók szükség esetén leállíthatják a vállalkozás levelezési rendszerét, megtilthatják egyes kulcsszemélyek helyszínről való távozását.

Milyen jogai vannak a helyszíni kutatással érintetteknek?

• A vállalkozás jogi képviselője jelen lehet a helyszíni kutatás során, de a GVH nem köteles megvárni a kutatás megkezdésével a jogi képviselő megérkezését.
• Az ügyfél megtagadhatja a védekezés céljából készült iratai (ügyvédje vagy jogtanácsosa és a cég közötti kommunikáció) átvizsgálását. Az elektronikus iratokkal kapcsolatban a vállalkozásnak a helyszíni kutatást követően, a vizsgálók által meghatározott határidőn belül van lehetősége nyilatkozni arról, hogy melyek készültek közülük védekezés céljából.
• Nyilatkozhat arról, hogy egyes iratok üzleti titkot vagy egyéb védett adatot tartalmaznak.  Ezeket a GVH a nyilatkozattól függetlenül elviheti, azonban azok megismerhetőségét az adatok kezelésének elbírálásáig korlátozza.
• Az ügyfél és jogi képviselője a vizsgálati cselekményekkel szemben 8 napon belül kifogást tehet, amelyet – ha erre a helyszínen kerül sor – a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A kifogás figyelmen kívül hagyását a vizsgáló a jelentésben, az eljáró versenytanács pedig az eljárást befejező döntésében köteles megindokolni.

Mi történik, ha a vállalkozás nem működik együtt a GVH-val a helyszíni kutatás során?

A GVH eljárási bírságot szabhat ki azzal szemben, aki az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul vagy azt eredményezi, vagy kötelezettségét egyébként önhibájából megszegi. A helyszíni kutatások során eljárási bírság kiszabására okot adó magatartás lehet például

• a vállalkozás helyiségeibe való bejutás akadályozása,
• a vizsgálók szándékos félrevezetése, valótlan információk közlése, bizonyíték elrejtése,
• valamely bizonyíték eltüntetése, megsemmisítése, helyszínről való elvitele.

Az eljárási bírság vállalkozások esetében az évi nettó árbevétele egy százalékáig, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forintig terjedhet. Az eljárási bírság mellett, a hatósági eljárást megzavarók egyúttal akár büntetőjogi következményekkel is szembenézhetnek.

Hol kaphatnak a vállalkozások részletesebb tájékoztatást a helyszíni kutatással kapcsolatban?

A helyszíni kutatásokra vonatkozó rendelkezéseket alapvetően a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 65/A.-D. §-ai tartalmazzák, de bizonyos eljárási cselekmények esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény egyes rendelkezései is alkalmazandóak.

A Gazdasági Versenyhivatal honlapján közzétett tájékoztató részletesebb, közérthető információkkal szolgál a Versenytörvény helyszíni kutatásokra irányadó szabályairól és a kialakult joggyakorlatról.