Az értékesítést gyakran próbálják a vállalkozások árleszállításokkal és más hasonló módokon élénkíteni. Ám néhány szempontot fontos észben tartani, hogy a meghirdetett akció ne minősülhessen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak.

Fontos, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint járjunk el és ezáltal elkerülhető legyen egy esetleges bírság.

Tisztességtelen egy kereskedelmi gyakorlat, ha az megtévesztő, vagyis ha az valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy megtévesztheti a fogyasztót bizonyos tényezők tekintetében. Különösen lényeges tényező ebből a szempontból a termékért fizetendő ár, mely a fogyasztók számára az eligazodást jelentő egyik legfontosabb mérce a versenyző áruk közötti választás során. A döntési folyamatban ugyancsak lényeges, hogy egy kedvezményesen kínált termék milyen mértékű megtakarítást tesz lehetővé a fogyasztó számára.

• Hogyan jelöljük meg az árkedvezményt? Mire figyeljünk árkedvezmény megjelölésekor?

Gyakran a fogyasztóval egyszerre kerül ismertetésre az akciós és a nem akciós („eredeti”) ár, amely révén a fogyasztó tájékoztatást kap egyrészt az adott termékért az akció időtartama alatt fizetendő árról, másrészt a nem akciós árhoz képesti megtakarításról.

Tisztességtelennek minősül az a kereskedelmi gyakorlat, amikor a fogyasztó valamilyen okból nem a közölt mértékű árkedvezményben részesül, így nem valósul meg az ígért megtakarítás. Ez akkor állhat elő, ha

• a vállalkozás nem teszi lehetővé az akció időtartama alatt a fogyasztók számára, hogy az ígért áron vásárolják meg az árut, vagyis az üzletben az előzőleg közöltnél magasabb árat kell fizetni.
• a közölt „eredeti”, magasabb árat korábban nem alkalmazta a vállalkozás. (Korábban nem forgalmazott termék bevezető akciós áron történő árusítására akkor van egy vállalkozásnak lehetősége, ha az áru akció utáni ártörténete igazolja, hogy annak lezárultát követően valóban a feltüntetett magasabb ár minősült jellemzőnek.)
• a magasabb árat ugyan alkalmazta korábban a vállalkozás, de az akciót közvetlenül megelőző időszakban az

• nem érvényesült,
• csak kivételesen, illetve átmeneti jelleggel (pl. ésszerűtlenül rövid ideig) érvényesült, vagyis nem minősíthető az akciót megelőző időszak jellemző árának. (Utóbbi két esettel kapcsolatban megjegyzendő az is, hogy a folyamatosan, huzamosabb ideig alkalmazott akciós ár az áru jellemző árának minősülhet, amire egy újabb akció során tekintettel kell lenni.)

• Tisztességtelen-e, ha csak annyit mondunk a reklámban: „kedvezményes áron”?

A fogyasztó döntési folyamatát befolyásolja már önmagában annak közlése is, hogy az ár kedvezményes. Ezért az „eredeti”-akciós ár összehasonlítása nélkül is megtévesztő lehet valamely árat kedvezményesnek nevezni akkor, ha ez a jellege ténylegesen nem áll fenn.

• Tisztességtelen-e „akár 80% kedvezmény” szöveggel reklámozni, ha nem minden akciós termékre nyújtok ekkora kedvezményt?

Az árkedvezményeken alapuló kereskedelmi gyakorlatok közé tartozik az a szintén gyakran alkalmazott forma is, amikor több terméket reklámoznak egy közös, összefoglaló üzenetben (p. akár 30%-os kedvezmény). Ez önmagában nem számít jogszerűtlennek, ahogy az sem, hogy a vállalkozás ilyenkor igyekszik az akcióban érintett termékek különböző mértékű árcsökkentései közül a vonzóbbakat, nagyobb arányúakat kiemelni. Ugyanakkor az ilyen esetekben is lényeges, hogy a fogyasztók számára közvetített üzenet ne legyen alkalmas döntéseik tisztességtelen befolyásolására.

• Milyen esetben tisztességes egy „akár féláron” üzenet?

Ha egy vállalkozás kereskedelmi gyakorlatában „akár” állítást fogalmaz meg, akkor három feltételnek kell együttesen megfelelnie:

• A kedvezménnyel érintett termékek, szolgáltatások kínálatának

• vagy a vállalkozás által kínált valamennyi termékhez, szolgáltatáshoz,
• vagy – abban az esetben, ha a kedvezménnyel érintett termékkör, szolgáltatáskör megjelölésre kerül a kampányban – a megjelölt termékkörhöz, szolgáltatáskörhöz kell kapcsolódnia, annak vonatkozásában tipikusnak kell minősülnie (pl. a kínált termékkör, átlagár alapján).

• Az érintett termékkörnek reálisan elérhetőnek kell lennie, vagyis az „akár” ígérettel ténylegesen megvásárolhatóknak el kell érnie az összes, a reklámmal érintett termék legalább 10%-át.
• A kereskedelmi gyakorlat egyéb körülményei nem módosíthatják azt tisztességtelen irányba. Ilyen körülmények lehetnek például az „akár” kikötés feltételrendszerének észlelhetősége, reális megismerhetősége; az érintett termékek mesterséges felduzzasztása, hogy arányuk elérje a 10%-ot; vagy a készlethiány.

• Mekkora árukészlettel kell felkészülni egy akcióra, hogy a termék kifogyása ne legyen jogsértő?

A vállalkozások gyakran úgy gondolják: a fogyasztók figyelmeztetése arra, hogy az akció csak „a készlet erejéig” érvényes, a későbbiekben mentesíti őket az ebből fakadó esetleges jogsértés alól. Ez a kitétel azonban önmagában nem zárja ki a kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségét.

Jogsértőnek minősül, ha

• az adott árut a vállalkozás a kínált áron nem tudja megfelelő időtartamig és mennyiségben szolgáltatni vagy máshonnan beszerezni, és
• a vállalkozás előtt ismertnek kellett lennie a reklám közzétételekor, hogy az adott árut a kínált áron nem fogja tudni szolgáltatni, azonban
• ezt a körülményt a fogyasztók előtt elhallgatta.

A készletezéssel kapcsolatban kiemelkedő jelentőséggel bírhat, hogy az adott áru iránt korábban mekkora volt a fogyasztói érdeklődés, vagy egy esetleges korábbi hasonló akció alatt a népszerűsége miként alakult. A vállalkozásoknak azonban ajánlott figyelembe venniük, hogy lényeges különbségek lehetnek az egyes akciók körülményeiben, ha például az év különböző, eltérő fogyasztói érdeklődéssel bíró  időszakaiban kerülnek megtartásra.

• Helyettesíthetem jogszerűen a kifogyott terméket egy másikkal?

A vállalkozás készlethiány esetén helyettesítő árut is felkínálhat a fogyasztók számára. Elsődlegesen azonban a reklámozott termékkel kapcsolatos fogyasztói igényeket kell kielégítenie, ezt kell megfelelő időtartamig és mennyiségben szolgáltatnia. A helyettesítő áru csak másodlagos szerepet játszhat. Kiemelendő az is: nem támasztja alá önmagában a helyettesíthetőséget az, hogy a felkínált másik termék ára azonos a reklámban szerepeltetettel. A helyettesíthetőség vonatkozásában az ár ugyanis csak az egyik szempont, amely mellett a termékek egyéb releváns tulajdonságai is szerepet játszhatnak.

• Hol tudhatok meg többet?

A kereskedelmi gyakorlatok főbb jogszabályi kereteit a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII.
törvény határozza meg. A Gazdasági Versenyhivatal jogalkalmazási gyakorlata iránymutatásul szolgálhat a jogkövető magatartás elősegítéséhez. A leírtak azonban a hatóság jövőbeni döntései tükrében tovább finomodhatnak. A GVH elvi jelentőségű döntéseiről itt olvashat bővebben.