Ha a munkaviszony megszüntetésére jogellenesen került sor, a munkaviszony helyreállítására általában nincsen lehetőség. Azonban a Munka Törvénykönyve kivételesen néhány esetben mégis lehetővé teszi, hogy a munkaviszony a dolgozó kérelmére helyreállításra kerüljön. Mikor állítható helyre a munkaviszony? Mi a helyreállítás következménye?

A munkaviszony helyreállításának esetei

Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt, akkor általában a dolgozó nem kérheti a munkaviszonyának helyreállítását. Így alapesetben a munkaviszony például a jogellenes azonnali hatályú felmondás időpontjában tekintendő megszűntnek. A munkavállaló természetesen élhet a törvényben biztosított jogaival, így követelheti a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kár megtérítését. Azonban a munkaviszonya nem fog visszaállni.

A Munka Törvénykönyve meghatározza azokat az eseteket, amikor a fentiektől eltérően, a dolgozó kérheti a munkaviszony helyreállítását a bíróságtól. A bíróság a munkaviszonyt a munkavállaló kérelmére helyreállítja, ha a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik. A munkaviszony helyreállítását kérheti a munkavállaló, ha felmondási tilalomba ütközött a felmondás, például szülési szabadság, vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt mondott fel a munkáltató.

A munkaviszony helyreállítása kérhető akkor is, ha a felmondás a választott szakszervezeti tisztségviselőkre vonatkozó felmondási korlátozásba ütközött. Kérelemre helyreállításnak van helye akkor is, ha a munkavállaló a munkaviszony jogellenes megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt. Munkavállalói képviselő az üzemi tanács tagja, az üzemi megbízott, és a gazdasági társaság felügyelő bizottságának munkavállalói képviselője.

A munkaviszony helyreállítását kérheti a munkavállaló, ha a munkaviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, de a közös megegyezést utóbb sikerrel megtámadta, például mert megtévesztették vagy megfenyegették. Ugyanígy kérhető a helyreállítás, ha a munkavállaló saját munkaviszonyt megszüntető nyilatkozatát támadja meg sikeresen.    

A helyreállítás következménye

A munkaviszony helyreállításának legfőbb következménye, hogy a munkaviszony megszüntetése és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni. A köztes időre a munkavállaló részére meg kell téríteni az elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát, és ezt meghaladó kárát.

Az elmaradt munkabér tekintetében fontos, hogy ebben az esetben nem érvényesül a törvényben foglalt 12 havi távolléti díjnak megfelelő felső határ sem. Tehát helyreállított munkaviszony esetén, adott esetben a 12 havi távolléti díjnál magasabb összegű elmaradt munkabért is meg kell fizetni. Az egyéb járandóságok között lehet követelni a cafeteria ellenértékét, vagy a munkavállalónak biztosított korlátlan gépkocsi-használat ellenértékét. Nem követelhetőek viszont a kizárólag a munkavégzéshez kötődő járandóságok, például a munkaruha értéke. Az egyéb károk körében felmerülhet például a kiesett időre járó elmaradt táppénz összege.

Az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le kell vonni, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna. A munkavállaló köteles a felmerült kárát enyhíteni, tehát a felmondás miatt kiesett időben sem ülhet ölbe tett kézzel, hanem munkát kell keresnie. Ha nem dolgozott, akkor azt vonják le az elmaradt munkabérből, amit az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna. Ha a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor végkielégítést kapott, ennek összegét szintén le kell vonni elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegéből.

A visszahelyezés végrehajtása

Ha a munkaviszonyt a bíróság helyreállította, akkor a munkáltató köteles a munkavállalót a korábbi munkakörében tovább foglalkoztatni. Ez a kötelezettség terheli akkor is, ha időközben az adott munkakör már megszűnt. A munkáltató még ebben az esetben sem kérheti a bíróságtól, hogy mellőzze a munkaviszony helyreállítását.

Fontos megjegyezni, hogy a visszahelyezett dolgozóval való további „trükközés” is rendszerint jogellenes. Így a munkáltató nem szüntetheti meg néhány hónappal a visszahelyezés után a dolgozó munkakörét, és emiatt nem mondhat fel neki újra. Nem helyezheti át közös megegyezéssel sem a dolgozót olyan munkahelyre, ahol már a munkáltató számára ismert, hogy létszámcsökkentést fog végrehajtani.