A munkaviszonnyal kapcsolatban többféle módon érheti kár a munkavállalót. Azokat a károkat, amelyek a dolgozót a munkaviszonnyal összefüggésben érik, a munkáltató köteles megtéríteni. Melyek a munkáltatói kártérítési felelősség alapvető szabályai? Mikor mentesülhet a munkáltató a felelősség alól?

A munkáltató kártérítési felelőssége

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.

A munkáltató kártérítési felelőssége azokra a károkra terjed ki, amelyek a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggésben érik. A munkáltató kártérítési felelősségéről tehát akkor beszélhetünk, ha a munkáltató és a károsult között munkaviszony áll vagy állt fenn, és a dolgozót ért kár valamilyen összefüggésben áll a munkaviszonnyal. Az összefüggés tekintetében nincs jelentősége a munkaviszony időtartamának, illetve annak, hogy teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyról van szó. A munkaviszonnyal való összefüggést vita esetén a munkavállalónak kell bizonyítani.

A kártérítési felelősség további feltétele a kár bekövetkezése, valamint a kárt előidéző magatartás és a kár közötti okozati összefüggés fennállása. A károkozó magatartás megvalósulhat valamely tevékenységgel vagy mulasztással. A munkavállaló oldalán kárként merülhet fel a munkaviszonyban és azon kívüli elmaradt jövedelem, valamint a természetbeni juttatások értéke. A megtérítendő károk körébe tartoznak továbbá a munkavállaló vagyontárgyaiban bekövetkezett értékcsökkenés és költségek, valamint a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kára.

A kárért a munkáltató akkor felelős, ha a munkaviszonnyal összefüggésben bekövetkezett kár és a kárt előidéző körülmény, magatartás között okozati összefüggés áll fenn. E körülményeket és az okozati összefüggést vita esetén a munkavállalónak kell bizonyítani.

Mentesülés a kártérítési felelősség alól

A munkáltatót szigorú kártérítési felelősség terheli, amely független a munkáltató károkozásban való vétkességétől vagy felróhatóságától.

A munkáltató a felelősség alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

A munkáltató ellenőrzési körébe tartoznak általánosságban mindazok a körülmények, amelyekre a munkáltatónak befolyása van. Ilyenek például a munkavégzés helyszíne és körülményei, a munkaeszközök és munkavégzéshez használt anyagok, a munkavédelemmel összefüggő körülmények.

A munkáltatónak azokkal a károkozó körülményekkel kell számolnia, amelyeket átlagos körülmények között az adott esetben jellemzőnek kell tekinteni. Mindig a konkrét eset körülményeitől függően lehet megítélni, hogy elvárható volt-e a munkáltatótól, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

A károsult elháríthatatlan magatartása

A munkáltató mentesül a kártérítési felelősség alól akkor is, ha a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. E körben elsősorban a munkavédelmi és munkabiztonsági előírások betartásának van jelentősége, de az esettől függően egyéb körülmények is számításba jöhetnek.

A bírói gyakorlat szigorúan értelmezi a munkavállalói elháríthatatlan magatartás feltételét. Így nem mentesülhet elháríthatatlan magatartásra hivatkozva a munkáltató akkor, ha a kárt a munkavállaló ügyetlensége vagy figyelmetlensége okozta. Önmagában nem mentesíti a felelősség alól a munkáltatót az sem, ha megfelelő oktatásban részesítette a munkavállalót, de a munkavállaló a munkavédelmi előírásokat nem tartja be. A munkáltatónak ugyanis ellenőrzési kötelezettsége van, és amennyiben nem gondosodik arról, hogy a szabályokat be is tartsák a dolgozók, akkor nem hivatkozhat a munkavállaló elháríthatatlan magatartására. Nem számít elháríthatatlan magatartásnak a munkavállaló ittas állapota sem, mivel a munkavégzésre való alkalmasság ellenőrzése is munkaáltatói feladat.

Amennyiben a károsult munkavállaló magatartása ugyan nem volt elháríthatatlan, de vétkesen közrehatott a károkozásban, akkor kármegosztásra kerülhet sor. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott. Ugyancsak nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét sem, ami abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

– – – – – – – –

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.