A munkaviszony fennállása során előfordulhat, hogy a munkavállaló a munkáltatónak kárt okoz. A dolgozó az általa okozott kárt a Munka Törvénykönyvében foglalt szabályok szerint köteles megtéríteni. Milyen esetben felelős a munkavállaló a kárért, és milyen mértékben köteles azt megtéríteni?

A munkavállaló kártérítési felelőssége

A munkavállaló az általa okozott kárért akkor tartozik felelősséggel, ha a kárt a munkaviszonyból származó kötelezettségének vétkes megszegésével okozta. Vétkes károkozásról akkor lehet szó, ha a dolgozó nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

Károkozó magatartást többféle munkaviszonyból származó kötelezettség megszegése jelenhet. Például károkozáshoz vezethet a munkakörbe tartozó feladatok elhanyagolása, a munkavédelmi szabályok figyelmen kívül hagyása, vagy akár a munkáltatóval való együttműködési kötelezettség megsértése.

A munkavállaló által okozott kár többféle formában jelenhet meg. Kár lehet a munkáltató vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés, azaz ténylegesen felmerült kár, például valamely eszköz megsérülése, megsemmisülése. A kár megjelenhet elmaradt haszonként (például kiesett bevétel formájában), vagy a károkozással kapcsolatban a munkáltatónál felmerült költségként.

A kártérítés mértéke

A munkavállaló kártérítési felelősségének terjedelme attól is függ, hogy milyen súlyú vétkesség terheli a károkozás tekintetében. Ha a dolgozó a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozta, a teljes kárt meg kell térítenie. Abban az esetben, ha enyhébb gondtalanság terheli, akkor a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló 4 havi távolléti díjának összegét.

Nem kell megtéríteni a kárt, ha a kár bekövetkezése a károkozás idején a munkavállalónak nem volt előre látható. Előrelátható a kár, ha a dolgozó ésszerűen és kellő körültekintéssel számíthatott volna rá.

Ha a munkáltató vétkes magatartása a kár bekövetkezésében közrehatott, akkor nem kell megtérítni a kárt, illetve annak azon részét, amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott. Ilyen eset lehet például, ha a munkáltató nem látta el a szükséges utasításokkal a munkavállalót.

A munkáltatót kárenyhítési kötelezettség terheli, azaz köteles a tőle elvárhatót megtenni a kárának csökkentése érdekében. Ha ezt elmulasztja, és emiatt kára keletkezik, akkor a dolgozó ezért nem tartozik felelősséggel.   

Több munkavállaló károkozása

Előfordulhat, hogy több dolgozó közösen okoz kárt. Ilyenkor a kárt a munkavállalók vétkességük arányában viselik, azaz nagyobb mértékben felel az a dolgozó, akit súlyosabb vétkesség terhel a károkozásban. Ha a vétkesség aránya nem állapítható meg, akkor a munkavállalók a közrehatásuk arányában viselik a kárt. A kárfelelősséget egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani.

Ha a kárt több munkavállaló szándékosan  okozta, akkor egyetemlegesen felelnek a kárért. Ez azt jelenti, hogy szándékos károkozás esetén az egész kár megtérítése bármelyik károkozó dolgozótól követelhető.