Magyarországon jelenleg több mint félmillió egyéni vállalkozót tart nyilván a KSH, vagyis jól látható, hogy rengeteg ember ilyen formában végez gazdasági tevékenységet. Az egyéni vállalkozók nagy számára és az „intézmény” népszerűségére tekintettel érdemes megvizsgálni, hogy ki lehet egyéni vállalkozó és ki az, akit a jogszabályok kizárnak ebből a körből.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény rendelkezései határozzák meg azon személyek körét, akik egyéni vállalkozók lehetnek Magyarországon és ez a törvény határozza meg azt is, hogy ki az, aki nem lehet egyéni vállalkozó. Fontos azonban megjegyezni, hogy más jogszabályok is hatással vannak az érintettek körére, tehát nem elég kizárólag az egyéni vállalkozókról szóló jogszabály rendelkezéseit figyelembe venni – mondja dr. Weidinger Péter LL.M., az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Ki lehet egyéni vállalkozó?

Nem csupán magyar állampolgár lehet egyéni vállalkozó Magyarországon, hanem más EU-tagországok és EGT-országok állampolgárai, harmadik országbeli állampolgárok, de még a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személyek is. Ami lényeges, hogy nagykorú természetes személyek folytathatnak csak egyéni vállalkozói tevékenységet, tehát jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező más jogalanyok nem lehetnek egyéni vállalkozók.

Ki nem lehet egyéni vállalkozó?

A fentiekből következik, hogy kiskorú személy nem lehet egyéni vállalkozó, ahogy az a nagykorú személy sem, aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll.

Számos bűncselekmény elkövetését követően a jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén sem lehet valaki egyéni vállalkozó (pl.: korrupció, gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények), ahogy akkor sem, ha szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek valakit, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül.

Szintén kizáró ok, ha valaki már egyéni vállalkozó, ugyanis egy természetes személynek egyidejűleg egy egyéni vállalkozói jogviszonya állhat fenn. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben többféle tevékenységet végeznénk egyéni vállalkozóként, úgy nem újabb egyéni vállalkozói jogviszonyt kell létesítenünk, hanem egyéni vállalkozóként a tevékenységi körünket kell bővíteni.

Ha már van egy cégünk

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy abban az esetben, ha már rendelkezünk céges tulajdoni hányaddal, úgy folytathatunk-e egyéni vállalkozói tevékenységet. Erre a kérdésre nincs univerzális válasz, ugyanis bizonyos cégtípusok mellett lehetünk egyéni vállalkozók, míg bizonyos cégtípusok esetén nem lehetünk egyéni vállalkozók.

Amennyiben korlátlanul felelős tagjai vagyunk egy gazdasági társaságnak, abban az esetben a társasági tagságunk kizárja az egyéni vállalkozói tevékenységet. Tehát, ha közkereseti társaság tagjai vagyunk, vagy egy betéti társaságban vagyunk beltagok, akkor emellett nem lehetünk egyéni vállalkozók. Ennek az a magyarázata, hogy az egyéni vállalkozó a teljes vagyonával felel az egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért, ahogy a közkereseti társaság tagja és a betéti társaság beltagja a teljes vagyonával felel a ki nem egyenlített társasági kötelezettségekért. Éppen ezért nem engedi a jog a hitelezők kielégítésére szolgáló magánvagyon többszöri megterhelését.

A fentiekből következik, hogy azoknál a cégtípusoknál, ahol nincs korlátlan tagi felelősség, ott a cég tagja lehet egyéni vállalkozó. Tehát ha korlátolt felelősségű társaságban vagyunk tulajdonosok, úgy az üzletrészünk mellett lehetünk egyéni vállalkozók, ahogy akkor is, ha részvénytársaságban vagyunk részvényesek.

A Kft.-ben, vagy Rt.-ben való részesedés és az egyidejű egyéni vállalkozói jogviszony akkor is megengedett, ha a cég azonos tevékenységet folytat, mint az egyéni vállalkozó. Tehát lehet valaki tulajdonos pl.: egy fordítással foglalkozó Kft.-ben és emellett egyéni vállalkozóként végezhet fordítási tevékenységet is.

Mivel az egyéni cég esetén is korlátlan felelősséggel tartozik a tag, ha az egyéni cég vagyona a követelést nem fedezi, ezért egyéni cég tagja sem lehet egyéni vállalkozó. Azonban az egyéni cég nem keverendő össze az egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággal, valamint az egyszemélyes részvénytársasággal, amelyek tagjai már lehetnek egyéni vállalkozók.

Az egyéni vállalkozói tevékenység és a céges tulajdon összehangolása

Ahogy a fentiekből megállapítható, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának semmi akadálya nincs pl. korlátolt felelősségű társaságban vagy részvénytársaságban betöltött tagság esetén, míg más cégformák (mint pl. a közkereseti társaság vagy az egyéni cég) esetében a tagok részére az egyéni vállalkozói tevékenység egyidejű folytatása kizárt. Éppen ezért, amennyiben egyéni vállalkozói tevékenységet is akarunk végezni a cégünk mellett, érdemes úgy kialakítani a céges struktúránkat, hogy a megfelelő cégformát válasszuk meg, hogy mind a cégben, mind egyéni vállalkozóként zavartalanul és jogszerűen végezhessük a tevékenységünket.