2016. január 1-től változott az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjára vonatkozó szabályozás. Elkerülendő, hogy az adóhatóság hibásnak minősítse a számlát (és így megkérdőjelezze annak hitelességét), a bizonylaton szereplő teljesítési időpontok kitöltése fokozott körültekintést igényel.
A korábbi szabályozás szerint az időszakos ügyletek elszámolásakor a teljesítési időpont a fizetési határidő volt. Ez 2016. január 1-től megváltozott: az Áfa törvény 58. §-a szerinti főszabály immár az, hogy a teljesítési időpont az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.
A főszabály alól két fontos kivétel van:
- ha a számla kibocsátásának napja és a fizetési határidő is megelőzi az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját, akkor a teljesítés napja a számla kibocsátásának napja;
- ha a fizetési határidő az időszak utolsó napját követő időpontra esik, akkor a teljesítési időpont a fizetési határidő, ez azonban nem lehet későbbi az időszak végét követő 60. napnál.
A tipikus hibák
A legjellemzőbb hiba, hogy az elszámoláskor nem alkalmazzák az új főszabályt, esetleg azért, mert a elmulasztották átállítani a programot. (Bár sok olyan adóalany is van, akinek a régi szabály alkalmazása is gondokat okozott.)
Gyakran előfordul az is, hogy a második kivételben említett 60 napos időszakot az adózó a számla kibocsátásától, nem pedig az időszak végétől számítja.
Amikor a fizetési határidő az időszak utolsó napjára esik, akkor sokan a kivétel szabályt alkalmazzák és a számla kibocsátásának napját adják meg a teljesítés napjaként – hibásan, ugyanis a teljesítés időpontjának meghatározására a főszabályt kell alkalmazni, azaz a teljesítési időpont az időszak utolsó napja.