Mi minősül kutatás-fejlesztésnek? Milyen követelményeknek kell megfelelni? Mekkora összegről szól a támogatás? A kormányrendeletet dr. Molnár István, a DANUBIA IP Innovációs Tanácsadó Kft. szakértője segít elemezni.
A támogatás háttere
A magyar kormány összeállította a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire tekintettel gazdaságvédelmi akciótervét, mely terv 5 pillér mentén kívánja a gazdaságot átsegíteni a válságon, és lendületben tartani.
Az akcióterv csomag első, munkahelyvédelmi akciótervi pillérének keretében segítséget ad a vállalatok számára bérköltség átvállalásához. A kormány úgy döntött, hogy a mérnöki, kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók esetében legfeljebb 3 hónap erejéig bértámogatás igényelhető a telephely szempontjából illetékes kormányhivatalnál.
Az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a munkáltató kérelmére a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból bértámogatás nyújthat az innovációs tv.(Itv.) szerinti kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató munkáltató részére.
A bértámogatás a 2020. március 11. előtt, munkaviszony keretében alkalmazásra került kutató-fejlesztő munkatársak tekintetében igényelhető.
A támogatás legfeljebb három hónapon keresztül, a munkáltató részére havonta utólag kerül kifizetésre, legfeljebb havi 318 920 forint összegben, amennyiben a munkavállaló havi bruttó munkabére 670 000 forint, vagy azt meghaladó értékű. Alacsonyabb munkabér esetén arányosan csökkentett összegű bértámogatás kerül megítélésre.
Fontos, hogy közfinanszírozású kutatóhelyek a támogatás igénybevételére nem jogosultak.
A munkáltatónak a támogatás igénybevételéhez vállalnia kell, hogy a támogatás ideje alatt nem bocsát el munkavállalókat, a bértámogatásban részesülő munkavállalót pedig legalább a támogatás időtartamával megegyező időtartamig tovább foglalkoztatja, mely időszakban nem csökkenthető a munkavállaló bére sem.
A rendelet biztosította lehetőség 2020. április 15-től áll a kutató-fejlesztő munkavállaló(ka)t alkalmazó vállalkozások rendelkezésére.
Bővebb információ a 13/2020 kormányrendeletben található.
Az igénylés módja
A munkáltatók telephelyenként egyetlen igénylést adhatnak be, azaz amennyiben több K+F tevékenységet ellátó munkavállalóra vonatkozóan kíván a munkaadó támogatási igényt beadni, úgy azt telephelyenként tömbösítve kell megtennie. A kérelmet a kormányhivatal 8 napon belül elbírálja.
Amennyiben a kérelmet elutasítják, azt csak egyetlen alkalommal lehet újra benyújtani.
Jelenleg még nem elérhetőek a részletszabályok, így nem tudható, hogy pontosan mit kell tartalmaznia a kérelemnek, és hogyan történik az elbírálás. „Ugyanakkor a korábbi K+F-re irányuló kedvezmények tapasztalatai alapján sejthető, hogy a támogatással összefüggésben kritikus kérdés lesz, hogy mi minősül K+F tevékenységnek, illetve ki minősül kutató-fejlesztő munkavállalónak” – ismerteti dr. Molnár István, a DANUBIA IP Kft. ügyvezetője.
A kormányrendelet ez ügyben az Itv. 3. § 15. pontját hivatkozza. Ez azonban mindössze annyit mond, hogy kutató-fejlesztő az a természetes személy (munkavállaló), aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik, amiből továbbra sem világos, hogy mindezt hogyan lehet majd a gyakorlatban elbírálni.
Ennek biztonságos megítélését szolgálja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által végzett K+F minősítés. A minősítés eredménye egy határozat, amely kimondja, hogy az adott tevékenység kutatás-fejlesztésnek minősül-e, és amennyiben a K+F jelleg megállapítást nyer, azt a későbbiekben minden más hatóságnak is el kell fogadnia. Bár az SZTNH minősítése tevékenységre vonatkozik, az eljárásban nevesítésre kerülnek a tevékenységet végző munkavállalók, így egy pozitív minősítés tartalmazza, hogy adott munkavállalók K+F tevékenységet végeznek, tehát egyértelműen eldöntheti a támogatással kapcsolatos fő kérdést.
A K+F minősítés plusz költségének és idejének vállalását két tényező indokolhatja.
Egyfelől az, hogy biztosíthatja a támogatás megítélését (a K+F jelleg bizonyításával a támogatás odaítélése már csak adminisztratív tényezőkön múlik). Mivel csak kétszer lehet kérelmet benyújtani, ez a szempont különösen fontos lehet, főleg egy második kérelem benyújtásakor.
A másik, hogy a K+F jelleg megállapítása egy gyorsított kormányhivatali elbírálásban nem feltétlenül jelent biztosítékot arra, hogy egy későbbi NAV vizsgálat nem állapíthatja meg az ellenkezőjét. Az SZTNH K+F minősítése erre is megoldást jelenthet.
„A fentiek miatt javasoljuk a cégeknek, hogy végezzék el a K+F minősítést, amennyiben a legcsekélyebb kétségük merül fel, hogy a munkavállaló által végzett tevékenység a kutatás-fejlesztési munkakör kategóriájába tartozik-e” – mondja a szakértő.