A szabadkai MNKH Exportakadémián több mint 50 vajdasági magyar cég képviselője vett részt, akik tudáshoz, élő kapcsolatrendszerhez és exportpiaci orientációhoz jutottak a hiánypótló rendezvényen.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) határon túli képzési programja immáron második állomásához érkezett, ezúttal Szabadkára, amelyet a Vajdaság egyik kereskedelmi és áruforgalmi központjaként tartanak számon. A szerb-magyar csúcs kísérő szakmai rendezvényén a közel félszáz érdeklődő többek között az exporttevékenységben rejlő lehetőségekről, a jelenleg hatályos EU-s vám és szállítmányozási szabályozásokról, valamint a sikeres külpiacra lépéshez szükséges üzleti stratégia kialakításáról tájékozódhattak.
,,Lehetőséget teremtünk, képességet fejlesztünk, ezúttal már a határon túli magyar vállalkozók számára is. Míg tavaly és az idei év első felében a kárpát-medencei térségben az infrastruktúra kialakítását és a jelenlét biztosítását helyeztük előtérbe, addig 2016 második felében már a gyakorlati ismeretek átadására tudunk fókuszálni” – emelte ki nyitóbeszédében Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója.
Az MNKH Szabadkán – amely jelentős gazdasági fellendülés előtt áll és a Vajdaság legnagyobb lélekszámú magyar közösségét tudhatja magának – 2015-ben megnyitott irodája mára 300 vállalkozóval alakított ki napi szintű kapcsolatot. A magyar cégek számára elsősorban a mezőgazdaság, a kutatás-fejlesztés, a tudásátadás és a technológia export rejthet eddig feltáratlan üzleti lehetőségeket.
,,A Magyar Nemzeti Kereskedőház aktív szakmai munkájának köszönhetően a vajdasági magyar vállalkozások számára olyan külpiacok felé nyílt meg az út, melyek eddig elérhetetlennek tűntek. A most induló Exportakadémia pedig a sikeres külpiacra lépéshez elengedhetetlen szakmai tudást is átadja” – mondta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.
Az MNKH Exportakadémián – melyet a Kereskedőház az anyaországban már kilenc alkalommal rendezett meg és több mint 200 vállalkozó végzett el sikeresen – elsajátított tudással a helyi, vajdasági vállalkozások még hatékonyabban tudják felhasználni a Magyar Kormány által biztosított 50 milliárd forint keretösszegű gazdaságfejlesztésre fordítható forrást. A program célja a vállalkozások megerősítése, a régió versenyképességének növelése, valamint az országok közti együttműködések még szorosabbra fűzése.
Az uniós csatlakozás előtt álló Szerbia a legjelentősebb nyugat-balkáni partnere Magyarországnak, valamint fontos célpiac a magyar vállalkozások számára. Ezt mutatja, hogy a magyar-szerb kereskedelmi áruforgalom 2014-ben mintegy 1,7 milliárd euró, 2015-ben pedig 1,8 milliárd euró volt, vagyis dinamikus növekedést mutat.
A képen Oláh Zsanett és Pásztor István.
