Októberben a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 688 ezer volt, 86 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A fő mutatóként használt háromhavi mozgóátlag szerint augusztus-októberben a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 677 ezer volt, 53 ezerrel több az egy évvel korábbinál – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozó 15-74 évesek száma 75 ezerrel nőtt, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié 15 ezerrel, a közfoglalkoztatottak száma 8 ezerrel csökkent egy év alatt.
A 15-64 évesek közül 4 millió 573 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 73,8 százalék volt, 1,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.
A férfi foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, míg foglalkoztatási rátájuk – demográfiai okokból – 0,9 százalékponttal, 78,6 százalékosra nőtt. A nők foglalkoztatási rátája 1,8 százalékponttal, 69,1 százalékosra emelkedett.
A foglalkoztatottak számának növekedését a munkanélküliek számának 17 ezres csökkenése mellett a gazdaságilag aktív népesség számának 36 ezres emelkedése táplálta. Az aktivitási ráta 1,0 százalékponttal 66,2 százalékosra – a 15-64 éves korosztályban 1,2 százalékponttal 76,8 százalékosra emelkedett. A munkaerőpiactól távol maradó gazdaságilag inaktív népesség száma 95 ezerrel csökkent a 15-74 éves népesség lélekszámának 59 ezres csökkenését is beleértve. A potenciális munkaerő-tartalék a KSH számításai szerint a 15-74 éves korúak között egy év alatt 54 ezerrel 313 ezerre csökkent, amiből a 15-64 évesek 50 ezres csökkenéssel 306 ezren vannak.
Októberben a munkanélküliek száma 189 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalékos volt. Az augusztus-októberi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 184 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékos volt.
A 15-74 éves munkanélküliek száma 17 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal csökkent a múlt év azonos időszakához viszonyítva.
A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 1,9 százalékponttal, 13,7 százalékra nőtt. Az összes munkanélküli közel egynegyede a fiatalok közül került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 3,2 százalékosra, az 55-74 éveseké 0,3 százalékponttal, 2,8 százalékosra csökkent.
A férfiak körében a munkanélküliek száma 91 ezer volt, a munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 3,5 százalékosra mérséklődött, míg a nőknél érdemi változás nem történt, a munkanélküliek száma 94 ezret tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 4,1 százalékos volt az augusztus-októberi három hónapban.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adminisztratív adatai szerint (https://nfsz.munka.hu/) a nyilvántartott álláskeresők létszáma 19,6 százalékkal, 246 ezerre csökkent. Novemberben ismét 4 ezerrel csökkent az álláskeresők száma, 242 ezerre, ami 54 ezerrel (18,3 százalékkal) kevesebb az egy évvel korábbinál.
A munkaerőpiac stabilitását mutatják a legfrissebb adatok, az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint a munkaerőhiányos és erőteljes bérversennyel járó munkaerőpiaci környezet igazolja a felfelé mutató inflációs kockázatokról kialakult aggodalmakat is.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a munkaerőpiacot leginkább a stabilitás szóval lehet jellemezni, hiszen a munkanélküliségi ráta lényegében hat hónapja stagnál, a munkanélküliek száma nagyjából megegyezik a májusban és júliusban látottakkal.
A részletes adatokat megvizsgálva Virovácz Péter rendkívül érdekesnek találja, hogy a munkanélküliségi ráta mérséklődése októberben elsősorban a munkaerőpiacot elhagyók miatt következett be, nem pedig azért, mert a foglalkoztatás jelentősen megugrott volna. A következő hónapokban érdemes lesz tehát figyelni nem csak a munkanélküliségi ráta alakulását, de azt is, hogy valójában milyen okból következik be.
Az ING szakértői nem számítanak arra, hogy a Covid negyedik hulláma jelentős munkaerőpiaci problémát generálna, vagyis összességében egy nagyon lassú ütemben javuló, rosszabb esetben inkább stagnáló munkaerőpiaci helyzettel számolnak. A rendkívül mérsékelt javulás oka kettős. Egyre kisebb a potenciális munkaerőtartalék Magyarországon, másrészt maguk a munkanélküliek is egyre kevésbé foglalkoztathatók, hiszen egyre nagyobb arányban vannak köztük a tartósan munkanélküliek.
Az év végére 3,8 százalék közelébe mérséklődhet a munkanélküliségi ráta, ugyanis az egyre erősödő munkaerőhiány talán ismét rákényszeríti a vállalatokat a nehezen foglalkoztathatók képzésére, átképzésére és ismét élénkítheti a nagyobb távolságú ingázás valamiféle támogatását – vélekedett Virovácz Péter.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének várakozása szerint idén 4,0 százalékos, jövőre pedig 3,3 százalékos lehet a munkanélküliség. Kommentárjában azt írta, hogy a kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárult a munkahelyek megőrzéséhez. A gyors helyreállás ellenére néhány szektor, köztük a külföldiek keresletére építő budapesti turizmus teljes helyreállása még várat magára.
Az idei év második felében újra elérkezhet (elérkezett) a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérversennyel járó munkaerőpiaci környezet. Ez egyben igazolja az aggodalmakat a felfelé mutató inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség gyors emelkedése a bérnövekedés ütemét is tovább gyorsítja, miközben a kínálati oldal még mindig nem épült fel teljesen: továbbra is jelen van a globális alapanyaghiány, kapacitáshiány és a jelentős energiadrágulás is nehezíti a vállalatok termelési szintjének helyreállását – fejtette ki.
Lefelé mutató kockázat lehet viszont a negyedik hullámból eredő korlátozások mértéke itthon és a nemzetközi piacokon egyaránt. Mivel ezektől láthatóan igyekeznek tartózkodni, ahol csak lehetséges, így Horváth András szerint várhatóan a jövő év első felét is erősödéssel és erőteljes bérnövekedéssel indíthatja a magyar munkaerőpiac.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője azt emelte ki, hogy a foglalkoztatottak száma meghaladja a vírus megjelenése előttit. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gazdaságban ismét jelen van a munkaerőhiány, ami újra elősegítheti a bérek emelkedését. A magas foglalkoztatási szintben szerepe lehet a szabad munkahelyek válság előtti nagy számának, a magas beruházási rátának, illetve annak, hogy a lezárások idején – részben a kormányzati támogatások miatt – viszonylag kevés munkahely szűnt meg.
Hozzáfűzte, hogy a következő időszakban a munkaerőhiány és az alacsony tartalékok miatt a foglalkoztatás stagnálása lesz jellemző. A vírus negyedik hullámában jelentősebb korlátozás elrendelésére eddig nem került sor, ami segíti a gazdaság működését, azonban a vírus miatti rendezvénylemondások és nagyobb óvatosság a vendéglátást ismét nehéz helyzetbe hozhatja, ott a foglalkoztatás csökkenhet.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy a munkaerőpiac közelebb került a teljes foglalkoztatottsághoz, ám az is látszik, hogy még feszesebbé vált, ami az infláció szempontjából sem mellékes.
A számok arra utalnak, hogy az újraindulást követően a munkaerőpiac kezd visszatérni a pandémia előtti szintekre. A javulás és a járvány utáni fellendülés viszont előhozott a koronavírus-járvány előtt már ismert problémákat, mégpedig azt, hogy egyre feszesebbé válik a munkaerőpiac, ami azt jelenti, hogy több ágazatban újra munkaerőhiányos helyzet alakult ki. Ez pedig béremelkedési, ezen keresztül pedig inflációs nyomást okozhat, ami kockázatot jelent az amúgy is nagyon magas szintre ugró pénzromlási ütem miatt – fogalmazott a K&H szakembere.
A munkaerőhiányos helyzetre utal az is, hogy tovább csökkent az úgynevezett potenciális munkaerő-tartalék. A szűk munkaerőkínálatra utalnak a beruházási adatok is, amelyek szerint egyre több vállalkozás igyekszik különböző beruházásokkal, egyebek mellett gépek beszerzésével pótolni a szükséges munkaerőt – hívta fel a figyelmet a K&H Bank szakértője.
(Forrás: MTI, fotó: Vasvári Tamás)
