A 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 2021 decemberében 4 millió 687 ezer volt. A 2021. október-decemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 688 ezret tett ki, ami 65 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az elsődleges munkaerőpiacon 84 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, míg a külföldön dolgozók száma tízezerrel, a közfoglalkoztatottaké 9 ezerrel csökkent – emelték ki.

A KSH közlése szerint 2021-ben – az év egészét tekintve – a foglalkoztatottak átlagos száma 31 ezerrel, 4 millió 635 ezerre emelkedett, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája pedig 73,1 százalék volt, 1,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

A 15-74 éves foglalkoztatottak számának 65 ezres emelkedése a munkanélküliek számának 15 ezres csökkenéséből és a munkaerőpiacra belépő 50 ezer friss munkavállalóból eredt. Az inaktív népesség létszáma 113 ezerrel csökkent, a munkaerőpiacra frissen belépők mellett 63 ezerrel csökkent a korosztály lélekszáma ezért a potenciális munkaerőtartalék is éppen ennyivel csökkent egy év alatt, és 303 ezer embert jelentett.

A tavalyi negyedik negyedévben a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 74,1 százalék volt, 1,6 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.

A 15-24 éves fiatal foglalkoztatottak száma 275 ezer volt, foglalkoztatási rátájuk 0,4 százalékponttal, 28,0 százalékosra nőtt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népesség körében a foglalkoztatási ráta 1,4 százalékponttal, 88,0 százalékosra, míg az idősebb 55-64 éves korosztályban 3,2 százalékponttal, 64,1 százalékosra emelkedett.

A munkanélküliek száma 2021 decemberében 179 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt, tavaly október-decemberben a munkanélküliek átlagos létszáma 180 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig szintén 3,7 százalék volt. Az év egészét tekintve tavaly a munkanélküliek átlagos száma 196 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig 4,1 százalék volt, ami lényegében megegyezik az egy évvel korábbival.

Az október-decemberi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 15 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal csökkent.

A 15-24 éves munkanélküliek száma 39 ezer, munkanélküliségi rátájuk 12,5 százalékos volt. Az összes munkanélküli több mint ötöde a fiatalok közül került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,2 százalékra, az 55-74 éveseké 0,6 százalékponttal, 2,9 százalékra csökkent.

A férfiak körében a munkanélküliek száma 90 ezer volt, a munkanélküliségi rátájuk 0,5 százalékponttal, 3,5 százalékra mérséklődött. A nőknél a munkanélküliek száma 90 ezret tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 3,9 százalék volt.

2021-ben a munkanélküliek száma a férfiaknál 100 ezer, míg a nők körében 96 ezer volt, a munkanélküliségi rátájuk 3,9, illetve 4,2 százalékot tett ki.

A munkakeresés átlagos időtartama 8,9 hónap volt, a munkanélküliek 34,4 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A munkaerőpiac stabilan visszatért a járvány kitörése előtti magas foglalkoztatási szinthez – állapították meg a legfrissebb adatok alapján az MTI-nek nyilatkozó elemzők. A munkaerőhiányos helyzet azonban bérversenyt vált ki, amely szítja az inflációt, a csaknem teljes foglalkoztatottság pedig az extenzív növekedési fázis végét is jelzi a hazai munkaerőpiacon – figyelmeztettek.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában kiemelte: továbbra is csúcson a hazai foglalkoztatottság. A magyar munkaerőpiac immár kifejezetten stabilan visszatért a válság előtti állapotába, hónapról-hónapra rekord magas a foglalkoztatottsági szint és nemzetgazdaság szerte egyre erősebb a munkaerőhiány és a bérverseny, ahogy a pandémiás időszak előtt is jellemző volt.

A Takarékbank várakozása szerint a tavalyi 4,1 százalék után idén 3,2 százalékos lehet az éves munkanélküliségi ráta. A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárult a munkahelyek megőrzéséhez – jegyezte meg a szakértő.

Az egyre feszesebb munkaerőpiac a bérnövekedés ütemét is tovább gyorsítja, miközben a kínálati oldal még mindig nem épült fel teljesen: továbbra is jelen van a globális alapanyaghiány, kapacitáshiány és a jelentős energiadrágulás is nehezíti a vállalatok termelési szintjének helyreállását – emlékeztetett.

A teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, ami egyben az extenzív növekedési fázis végét is jelzi a hazai munkaerőpiacon – állapította meg Horváth András.

Regős Gábornak, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetőjének sem okozott meglepetést a decemberi foglalkoztatási adat, amely az előző hónapokban megszokott magas szinten stagnált, míg éves alapon érdemi bővülés figyelhető meg. Ez azt is jelenti, hogy amíg a járványhelyzet a gazdaságot érintő érdemi korlátozások nélkül kezelhető, addig a foglalkoztatási szint magas tud maradni. A negyedik negyedéves adatokból megállapítható, hogy az éves bővülés továbbra is az elsődleges munkaerőpiachoz köthető. A külföldön dolgozók száma azonban az előző hónapokban látottaknál mérsékeltebb csökkenést mutatott.

Regős Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy a foglalkoztatási rátában területi összehasonlításban érdemi különbségek vannak, a legkisebb és legnagyobb érték közötti eltérés több mint 10 százalékpont. Ez azt is jelenti, hogy egyes térségekben még van tartalék, bár ez a tapasztalat és a megfelelő képzettség hiányában nehezen kiaknázható. A jelentős területi különbségek és az ezzel párhuzamosan alacsony munkanélküliség arra is rámutat, hogy az ország területének érdemi részén a gazdasági fejlődést a foglalkoztatás bővülése már nem tudja segíteni, ahhoz a termelékenység növelése, a magasabb hozzáadott érték előállítása jelentheti az utat.

(Forrás: MTI, fotó: Vasvári Tamás)