Változatlan stabil kilátással megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű államadósság-kötelezettségeinek „BBB/A-2″ szintű, befektetési ajánlású osztályzatát pénteken a Standard & Poor’s globális pénzügyi szolgáltató csoport hitelminősítő részlege (S&P Global Ratings).

A cég a Londonban bejelentett döntés részletes indoklásában kiemelte, hogy az idén 6,1 százalékos, jövőre 5,3 százalékos növekedést vár reálértéken számolva a magyar gazdaságban.

Az S&P elemzői az általuk valószínűsített növekedés hajtóerői között említették a koronavírus elleni magyarországi oltási kampány hatékonyságát és a folytatódó költségvetési ösztönzést. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy várakozásuk szerint a hazai össztermékhez (GDP) mért államháztartási hiány 2021-ben 7,5 százalék, 2022-ben 5,9 százalék lesz, de 2023-ban 4 százalék alá csökken.

Az S&P becslése szerint a GDP-arányos nettó államadósság-ráta az idei év végén 73 százalék körül lesz. A hitelminősítő hangsúlyozza, hogy ez 2014 óta a legmagasabb nettó államadósság-ráta lenne.

A cég közölte: várakozása szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a következő hónapokban tovább szigorítja monetáris politikáját az infláció megfékezése végett, ezzel együtt is valószínű azonban, hogy a magyarországi reálkamatok a következő néhány évben mélyen a negatív tartományban maradnak.

Az elemzés szerint a hatékony magyar oltási program és a gazdasági aktivitást terhelő korlátozások ezt követő gyors feloldása nagyobb mértékben gyorsította a gazdaság kilábalását, mint ahogy azt a hitelminősítő az idei év elején várta.

Jóllehet a második negyedévi GDP-adatok még nem ismertek, az előzetes jelzőszámok arra engednek következtetni, hogy az éves összevetésű növekedés nagyon erőteljes lehetett abban a negyedévben – áll az S&P Global Ratings pénteki londoni elemzésében.

A cég közölte, hogy erre alapozva számol 6,1 százalékot elérő idei egész éves reálnövekedéssel a magyar gazdaságban, feltételezve, hogy a koronavírus-fertőzések száma nem kezd ismét gyorsan emelkedni. Az S&P elemzői szerint mindezek alapján a magyar hazai össztermék már az idén ismét elérheti a koronavírus-járvány előtti szintet.

A hitelminősítő felidézte ugyanakkor, hogy a magyar kormány és az Európai Unió közötti viták miatt az Európai Bizottság az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) magyarországi folyósításainak késleltetését kezdeményezte. Ez a jelenlegi helyzet alapján más EU-folyósításokat nem érint, de uniós és magyar kormányzati illetékesek legutóbbi nyilatkozatai alapján elképzelhető az RRF-finanszírozások további késedelme – fogalmaz elemzésében a Standard & Poor’s hitelminősítő részlege.

A magyar kormány átmenetileg pótolni tudja továbbra is bőséges készpénztartalékából a késleltetett EU-átutalásokat, de ha az uniós finanszírozások jelentős mértékben és hosszabb időtartamra csökkennének, az középtávon már hátráltatná a magyar gazdaság növekedését, emellett ártana a költségvetési és a külső egyensúlyi helyzetnek is – áll az S&P Global Ratings elemzésében.

A hitelminősítő véleménye szerint a magyar kormány által alkalmazott veszélyhelyzeti intézkedések nyomán korlátozott mértékben érvényesül az egyes közintézmények közötti fékek és ellensúlyok rendszere, és ez csökkentheti a szakpolitikai válaszintézkedéseik kiszámíthatóságát.

A cég közölte: ez idő szerint továbbra is azzal számol, hogy más uniós folyósításokat a vita nem érint, és az EU-val fennálló feszültségek a jövő áprilisban esedékes magyarországi parlamenti választások után enyhülnek.

Az S&P Global Ratings szerint a magyar gazdaság külső profilja továbbra is az adósminőségi megítélés egyik fontos erőssége. A folyómérleg-egyenleg tavaly jórészt egyensúlyban volt, bár a hazai kereslet élénkülése miatt a cég várakozása szerint az idén kissé deficitessé válhat.

A hitelminősítő ugyanakkor azt valószínűsíti, hogy a nem adóssággeneráló finanszírozási források változatlanul bőségesek lesznek.

Az S&P kiemeli, hogy a magyarországi magánszektorba már nem áramlanak természetes fedezet nélküli devizafinanszírozások.

A három globális piacvezető hitelminősítő közül jelenleg az S&P Global Ratings és Fitch Ratings tartja nyilván stabil kilátású „BBB” osztályzattal a hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségeket. A harmadik nagy hitelminősítő, a Moody’s Investors Service „Baa3″ magyar államadós-besorolása a Fitch Ratings és az S&P módszertanában „BBB mínusz”-nak felel meg, így a Moody’s a másik két hitelminősítőnél egy fokozattal alacsonyabb besorolást tart érvényben Magyarországra.

A Moody’s tavaly szeptemberben felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította az addigi stabilról a magyar szuverén osztályzat kilátását, így jelenleg a három globális hitelminősítő közül egyedüliként tartja nyilván pozitív kilátással a magyar államadósság-kötelezettségeket.

Az S&P tavaly februárban szintén pozitívra javította a magyar államadós-osztályzat kilátását. Alig két hónappal később, tavaly áprilisban azonban soron kívül a korábbi stabilra módosította vissza a magyar osztályzati kilátást, mindenekelőtt a koronavírus-járvány gazdasági hatásaival indokolva a lépést.

A Moody’s a magyar szuverén osztályzat következő idei felülvizsgálatát szeptember 24-re tűzte ki. A másik két cég idei menetrendjében Magyarország már nem szerepel.

Megfelelt a várakozásoknak a Standard & Poor’s döntése, amelyben nem változtatott Magyarország hitelminősítésén, illetve annak kilátásán sem – állapították meg a hitelminősítést kommentálva az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában közölte, leminősítés vagy negatív kilátás a stabil gazdasági helyzet, míg felminősítés vagy pozitív kilátás a magas államháztartási hiány miatt nem volt várható. Hozzátette, a hitelminősítő javította a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, így idénre legalább 6 százalékos növekedést vár.

Ahhoz, hogy a hitelminősítők javítsák a magyar adósság besorolását, szükség van a költségvetés hiány határozottabb csökkentésére, amire a vártnál gyorsabb gazdasági növekedés lehetőséget is biztosít. Mindez pedig azt is jelenti, hogy meg kell találni az egyensúlyt a növekedés és a hiány között, hogy úgy csökkenjen érdemben a hiány, hogy közben a gazdasági növekedés is megmaradjon – fejtette ki kommentárjában Regős Gábor.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője elmondta, a Standard & Poor’s döntése nagy meglepetést nem okozott, várható volt, hogy nem módosítanak Magyarország hitelminősítésén.

Közölte, a piaci konszenzusnak felel meg, hogy a Standard & Poor’s az idén 6,1 százalékos, jövőre 5,3 százalékos növekedést vár reálértéken számolva a magyar gazdaságban.

Az elemző megjegyezte, a hitelminősítő elemzésében pozitívumként értékelte a magyarországi oltási kampányt, hiszen ezáltal hamarabb tud felpörögni a gazdaság, ez pedig a költségvetés bevételi oldalának is kedvez.

Ugyanakkor rámutatott a hitelminősítő által azonosított egyik legfontosabb kockázatra is: a magyar kormány és az Európai Unió közötti viták miatt az Európai Bizottság az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) magyarországi folyósításainak késleltetését kezdeményezte. Az elemző szerint idővel lesz megállapodás, de úgy vélte, ha a kérdésben jövő augusztusig nem történik előrelépés, akkor akár a leminősítés kockázatával is számolni kell.

Németh Dávid szerint Magyarország adósbesorolásán a Standard & Poor’s valószínűleg 2022 augusztusáig nem módosít, hiszen jövőre lesznek a választások, és meg akarják várni milyen kormány alakul, milyen költségvetési politika következik.

(Forrás: MTI)