A Budapesti Békéltető Testülethez számos olyan kérelem érkezik, amelyből az látszik, a fogyasztók gyakran nincsenek tisztában azzal, mit tehetnek, az eladni tervezett ingatlan értékesítésére kötött szerződés tartalma és a kapott szolgáltatás nincs összhangban.
Az egyik esetben például a fogyasztó a kérelmében előadta, hogy megbízási szerződést kötött egy vállalkozással ingatlana értékesítésének elősegítése céljából. A szerződés tartalma szerint az ingatlan eladásáért a megbízott nem vállalt felelősséget, továbbá az ingatlan értékesítésében – marketing szolgáltatásokat leszámítva – közreműködést sem vállalt – ismerteti összeállításában a Budapesti Békéltető Testület.
A fogyasztót korábban személyesen kereste meg a cég képviselője és szóban arról tájékoztatta, hogy a szerződéskötéskor esedékes 65 ezer forint megbízási díj befizetésén túl egyéb fizetési kötelezettsége nincsen. A vállalkozás, mint megbízott pusztán marketing szolgáltatást nyújt, amely azt jelenti, hogy internetes- és egyéb hirdetési felületeken hirdetik, megjelentetik az ingatlant.
Arról szó sem volt, hogy az ingatlan eladása esetén a 0,5 százalék plusz áfa jutalék akkor is jár a megbízott részére, ha nem a közreműködése folytán értékesítik az ingatlant. A vállalkozás képviselőjének szóbeli tájékoztatása megtévesztő volt a fogyasztó kérelme szerint és eltért a szerződésben szereplő Általános Szerződési Feltételek tartalmától. Mint írta a fogyasztó, nem is volt arra lehetősége, hogy a hatoldalas szerződést az aláírás előtt részletesen áttanulmányozza.
A fogyasztó előadása és a szerződéskötés körülményei szerint a felek között egy olyan megbízási szerződés jött létre, melyben a vállalkozás marketing szolgáltatás nyújtására szerződött az adott ingatlan eladása céljából, de az ingatlan értékesítésében közreműködést egyáltalán nem vállalt. A vállalkozás a szerződésben rögzítette a szerződés lényeges feltételeit. Az apróbetűs rész alapján pedig a megbízási díjon felül további, az ingatlan vételára után 0,5 százalékos jutalékban is részesül a megbízott, ha értékesítésre kerül a reklámozott ingatlan.
A vállalkozás ezért követelte a fogyasztótól eladást követően a megbízási díjon felüli jutalékát is, holott az értékesítésben nem működött közre, nem is közvetített. A fogyasztó igénye az volt, hogy a cég törölje ezt a további követelést, ez pedig megalapozottnak bizonyult a Budapesti Békéltető Testület előtt. Érdemes tudni, hogy ilyen és ehhez hasonló, úgynevezett „szolgáltatást nyújtó megbízási szerződéseket” kötnek a fogyasztókkal általában az ingatlan közvetítésére, illetve az ingatlan értékesítésének elősegítésére.
Mit mond ezekben az esetekben a jogszabály?
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Jelen esetben a szerződésből nem derült ki egyértelműen a megbízási díj összege, mely lényeges szerződési tartalomnak minősül. A vállalkozás ugyanakkor egy olyan szolgáltatásért kért volna jutalékot, mely mögött nem volt tényleges szolgáltatás.
A Ptk. szerint Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az általános szerződési feltételt alkalmazó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta.
Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől. Az ilyen feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta.
Az a feltétel tehát, amely a vállalkozást a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre jogosítja, csak és kizárólag akkor válik a szerződés részévé, ha azt a fogyasztó – külön tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta.
Ezekre érdemes odafigyelni
A későbbi kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében még a megbízási szerződés megkötését megelőzően tájékozódni kell a szerződés lényeges tartalmáról, az általános szerződési feltételekről. Ha valamit nem értünk a szerződés tartalmi elemei közül, akkor arra rá kell kérdezni, és a vállalkozástól kapott szóbeli tájékoztatást rá kell vezetni a szerződésre. Amennyiben van rá lehetőség, ne egyedül kössék meg a megbízási szerződést, mert későbbi vita esetén az elhangzott szóbeli tájékoztatás tartalmára egy tanúnyilatkozat fontos bizonyítékul szolgálhat.
A Budapesti Békéltető Testülethez korábban érkezett ügyekről ITT olvashat.
