Az alulbiztosítottság jelenti a vagyonbiztosítások legnagyobb kockázatát, a vállalkozói és a lakásbiztosítási szerződéseknél is gyakran előfordul, hogy a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget – hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A szövetség jelezte: a lakás- és társasház biztosításoknál szerződéskötéskor a biztosítók általában felajánlják azt a minimális biztosítási összeget, aminek elfogadása esetén az ügyfél legtöbbször mentesül az alulbiztosítottság következményei alól.

Vállalati biztosításoknál azonban nincs ilyen lehetőség, mert az épületeket és az ingóságokat tekintve sem homogén a biztosított állomány. Pedig nagyon jelentős értékekről van szó; a vállalati vagyonbiztosítások a lakossági vagyonbiztosításoknak alig hat százalékát érik el, de a vállalati vagyonbiztosításokból származó díjbevételek megközelítik a lakossági vagyonbiztosítások díjbevételének a felét – hangsúlyozta a Mabisz.

Az alulbiztosítás következménye pro rata (aránylagos) kártérítés, amikor a károsult a keletkezett kárnak csak egy részét kapja meg a biztosítótól.

Példaként említették: ha a biztosított épület tényleges értéke 150 millió forint, de a megkötött vagyonbiztosításban a biztosítási összege csak 75 millió, akkor teljes kár esetén a biztosító legfeljebb ezt az összeget fogja kifizetni a károsultnak, és részkár esetén is mindig a kárösszeg 50 százalékát.

A Mabisz arra is figyelmeztetett, hogy a vagyontárgyak értékével, biztosítási összegével nem csak szerződéskötéskor kell foglalkozni, érdemes folyamatosan felülvizsgálni és aktualizálni a biztosítási összegeket. Sokan ugyanis csak a káreset után szembesülnek azzal, hogy a biztosító nem a teljes veszteséget téríti meg, mert a szerződés nem követte például az ingatlan bővítését vagy az ingóságok körének bővülését.

(Forrás: MTI)