Budapest turisztikai forgalmának mintegy öt százalékát nyelték el tavaly a közösségi oldalakon szállásadóként megjelent lakástulajdonosok – írja a Magyar Idők.
Csupán becsülni lehet az internetalapú közösségi szállásközvetítő oldalakon magánlakást turisztikai céllal kínáló vállalkozások és magánemberek – közismertebb nevén az Airbnb – alkotta piac méretét.
Szakértői számítások szerint Budapesten a közösségi alkalmazások által közvetített szállások éves forgalma a hagyományos szállodák forgalmának öt százalékát tehette ki 2015-ben. A hivatalos turisztikai forgalomból elszivárgó bevételek után fizetett adók ugyanakkor teljes mértékben nem realizálódnak – hívta fel a Magyar Idők figyelmét Niklai Ákos. (A KamaraOnline interjúját a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnökével itt olvashatja.)
Nem lehet bizonyítani, hogy a hivatalos statisztikákon kívül eső területen pontosan mekkora bevételük van a lakáskiadóknak. Azonban abból kiindulva, hogy tavalyelőtt csaknem hét és fél millió külföldi vendég szállt meg a fővárosban és a környékén – amely arány tavaly tovább nőtt –, a szállodákból elmaradt öt százalék tekintélyes forgalmat sejtet az árnyékgazdaságban működő szobakiadók körében – mondta Niklai Ákos.
Az elnök megjegyezte, valamennyit visszaadnak a gazdaságnak a lakáskiadók, hiszen a turisták itt-tartózkodásuk idején a vendéglősök, kereskedők, fürdőüzemeltetők bevételeihez is hozzájárulnak.
Napjainkban a két legismertebb szállásközvetítő oldalon csak Budapesten 6300 lakás foglalható, azonban tény, hogy más európai városokban is hatalmas kereslete van az alternatív szállásoknak.
