A csok-nak köszönhetően annyian terveznek a következő hónapokban lakásvásárlást vagy házépítést, amire a válság óta nem volt példa. Szakértők szerint azonban a várakozások erősen túlzóak, s az ingatlanos cégek is jóval visszafogottabban lelkesek.
Csaknem kilenc éve (2007 harmadik negyedéve óta) nem voltak olyan bizakodók az ingatlanszektor jövőbeli kilátásait illetően a piaci szereplők (lakosság, ingatlanfejlesztők, -forgalmazók, -üzemeltetők), mint az idei első negyedévben – derült ki a GKI Gazdaságkutató a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) támogatásával készült felméréséből. Az ingatlanpiaci szereplők körében 2013 elejétől csaknem folyamatosan érezhető volt a várakozások javulása.
A jelenlegi kilátások összességében rég látott derűlátást tükröznek – ismertette az adatokat sajtótájékoztatóján Petz Raymund, a GKI elemzési vezetője. Az elmúlt három hónapban a lakáspiac megítélése javult a leginkább, amely a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kibővítésének köszönhető. Az üzlethelyiségek és a raktárak piacán kisebb mértékben, de ugyancsak kedvezőbb kilátásról számoltak be a megkérdezettek a következő 12 hónapra, míg az irodaházak esetében pesszmistábbá váltak a vállalkozások, mint a legutóbbi, negyedévvel korábbi felmérés alkalmával.
A lakosság lakásépítési és vásárlási szándékai a következő egy évben, 2006-2016 (ezer háztartás)
Forrás: GKI
Hogy a kibővített csok mennyire megmozgatta a lakosság fantáziáját azt jól mutatja, hogy a következő egy évben lakást vásárolni vagy építeni biztosan szándékozó háztartások száma 41, az ezt valószínűleg tervezőké 18 százalékkal emelkedett a tavaly októberihez képest. A két kör összesen több mint 80 ezer háztartást jelent. Mindez hétéves csúcsot jelent, hasonló aktivitásra a válság óta nem volt példa. A lakásfelújításra és korszerűsítésekre vonatkozó várakozások is javultak: az erre biztosan vállalkozók aránya 11, a valószínűleg vállalkozóké 20 százalékkal nőtt.
Az ingatlanos vállalkozásokat nem ragadta úgy magával a csok-láz, mint a lakosságot: a cégek a következő 12 hónapban a vidéki régiókban a negyedévvel ezelőttihez képest erőteljesen javuló, a fővárosban és környékén lényegében azonban stagnáló piaci helyzetet várnak. A fővárosi piac a közelmúltban meglehetősen felpörgött, így ez utóbbi prognózis nem jelent borúlátást, csak a derűlátás nagyon enyhe mérséklődését. A nyugat-magyarországi kilátások most is számottevően kedvezőbbek a kelet-magyarországiaknál.
A használt lakások esetében Budapesten a válaszadók többsége (59 százaléka) immár áremelkedésre számít a következő 12 hónapban. A vidéki körzetekben még a stagnálást előre vetítők vannak többségben (a keleti régióban 43, a nyugati országrészben 53 százalék). A vidéki területeken a várható áremelkedés mértéke csak viszonylag kismértékben nőtt az előző megkérdezéshez képest (keleten két százalékra, nyugaton négy százalék közelébe). Nem így Budapesten, ahol az átlagosan várt áremelkedés az egy negyedévvel ezelőtti 2,4 százalékról hat százalék közelébe került. Az új építésű lakások árai esetében a következő 12 hónapra vonatkozó prognózisok a korábbinál jóval erőteljesebb, 5-8 százalékos áremelkedésre utalnak.
.png)
Vadász Péter, az MGYOSZ társelnöke arról beszélt, hogy a csok lakáspiacra gyakorolt hatásával kapcsolatos várakozások, különösen a lakosság részéről erősen túlzónak tűnnek. A csok lehetőségei is végesek, bár a támogatások mértéke jelentősen emelkedik a korábbiakhoz képest, ám ez önmagában még nem elég ahhoz, hogy olyan felfutást eredményezzen a lakáspiacon, mint a válság előtt tapasztalt volt, s mint amilyenekről a legújabb várakozások szólnak – mondta.
Az MGYOSZ társelnöke szerint azok is csalatkoznak majd, akik azt gondolják, hogy az építési engedélyezési eljárás eltörlése a 300 négyzetmétert meg nem haladó magánépítkezéseknél akkor segítséget jelent. Ez az eljárás ugyanis mindössze annyit jelentett, hogy a tucatnyi, különféle engedély beszerzését, meglétét be kellett mutatni az önkormányzatnak. Ezeket az engedélyeket azonban ezentúl is ugyanúgy be kell szerezni, vagyis az adminisztráció messze nem csökken olyan mértékben, mint azt most sokan gondolják – hívta fel a figyelmet Vadász Péter.
Az elmúlt két év stagnálása után a mostani felmérésben javult az üzlethelyiségek megítélése Budapestre, illetve a keleti országrészt leszámítva az egész országra vonatkozóan. A válaszadók a bérleti díjak komolyabb, 3-5 százalékos emelkedését várják a fővárosban és Nyugat-Magyarországon, míg a keleti országrészben stagnálást valószínűsítenek. A logisztikai ingatlanok esetében a kereslet lassan élénkül, a kihasználtság emelkedik. A mostani felmérés szerint a fővárosi agglomerációban 82, a nyugati országrészben 83, a keleti régióban 67 százalékos a raktárak kihasználtsága. Előbbi két régióban 3-4 százalékkal nőhetnek a bérleti díjak a várakozások szerint.
Ami az irodapiacot illeti: Budapesten és környékén a kihasználtság tovább javult, e kedvező tendencia 2014 végétől érezhető. A fővárosban az irodaterületek 82 százaléka talált bérlőre (ez nyolcéves csúcsot jelent), míg a keleti régióban a negyedévvel ezelőtti 67-ről 70 százalékra nőtt a kihasználtság, míg a nyugatiban a korábbi 75 százalékos mutató 72 százalékra csökkent. Az irodapiac a korábban gondoltnál lassabb ütemben fejlődhet. Budapesten a szűk többség a bérleti díjak emelkedésére számít (átlagosan három százalékos drágulást valószínűsítenek), vidéken továbbra is a stagnálás lehet az alaptendencia.
