Jövőre konstruktív javaslatok tálalásával akarja megvitatni a hazai söripar helyzetét a Magyar Sörgyártók Szövetsége a kormánnyal – mondta Schillinger Attila, a szövetség igazgatója a KamaraOnline-nak nyilatkozva.
– Mit tűzött ki maga elé célul, amikor tavaly novemberben a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatójává választották?
– A fő cél az volt, hogy megújítsuk a szövetség tevékenységét. Az MSSz 1992-ben alakult, azóta eltelt több mint két évtized. Érdekképviseleti szervezet vagyunk, tagjaink a legnagyobb hazai sörgyártók, a Borsodi Sörgyár Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt. és a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. Azzal a szándékkal kezdtem el dolgozni, hogy sokkal élőbbé, a teljes söripari értékláncot képviselővé tegyük a szövetséget. Régebben sokszor ért minket a vád, hogy ez a nagyipari sörösöknek az érdekvédelmi szervezete. Most azt szeretnénk, hogy a sör érdekvédelmi szervezete legyünk. Tevékenységünket újrahangoljuk. Abbahagytuk a múlt „panaszpolitikáját”. Elég volt abból, hogy elmentünk a döntéshozókhoz, és azon keseregtünk: mennyire rossz, hogy túladóztatott a szakma és a sör. Helyette olyan konstruktív javaslatokat akarunk letenni a kormány elé, amelyek kölcsönösen jók a kormányzatnak és a sörgyártóknak. Azt szeretnénk, hogy kölcsönös előnyöket élvezzen a költségvetés és a söripar. A sörgyártás komoly múlttal és jelentős gazdasági hatással rendelkező magyar agráripari tradíció, ráadásul a sörfogyasztás igazi reneszánszát éli világszerte. Miért ne lehetne az ügyünket támogatni?
– Úgy érzi, hogy jelenleg nem megfelelő a kormánytámogatás?
– Az elmúlt 23 év nagyon egy irányba mutatott. Minden kormány emelte a söripar költségvetési terheit, ha az állami büdzsé helyzete azt megkövetelte. Az utolsó tíz év alatt 70 százalékkal emelkedtek a magyar söripar adóterhei, jelenleg a sör által megtermelt teljes gazdasági érték 83 százalékát vonja el a költségvetés. Ha az összes iparágat nézzük Magyarországon, ez a mutató átlagosan 50 százalék körüli. A durván 33 százalékos eltérés oda vezetett, hogy kizsigerelődött a hazai sörgyártás. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy ma egyre kevésbé érdemes sört gyártani Magyarországon. Ez azért veszélyes, mert regionálisan nagy a többlet kapacitás. A régióban is nagy multinacionális cégek tulajdonában vannak a sörgyárak. Vagyis ahol túltermelés van, ráadásul nem éri meg gyártani, könnyen eljuthatnak odáig, hogy egyes nagy gyártók fejében megfordulhat a piacról kivonulás gondolata. Ez senkinek nem lenne jó. Kiszámoltuk, hogy nemcsak 1700 főt foglalkoztat közvetlenül a söripar, hanem további 25 ezer embernek teremt megélhetési lehetőséget, akiknek egyharmada az agráriumban dolgozik. Látszik, hogy globálisan a sörpiac átrendeződőben és fellendülőben van, a sörfogyasztás újfajta reneszánszát éli. Az is igaz viszont, hogy amíg Magyarországon az 1990-es évek elején fejenként 100 liter sört fogyasztottak évente, ez napjainkra 65 literre csökkent. Meg kellene teremteni a lehetőséget, hogy az elvesztett piac egy részét visszanyerje a söripar. Meg kell állítani a lefelé csúszást, el kell indulni felfelé. Nagyon jó lenne legalább fejenkénti 80 literre visszatornászni ennek a relatíve alacsony alkoholtartalmú, népszerű italnak a fogyasztását.
– Mikorra dolgozzák ki a javaslataikat?
– Nagyon komoly statisztikai munkákat végeztünk az idén, jövőre pedig szeretnénk megtárgyalni a helyzetet a kormánnyal. Nem az a törekvés, hogy az ipar kevesebbet fizessen, hanem hogy felszabadítsuk a piacban rejlő lehetőségeket, például munkahely teremtésekkel. A sörszövetség tagjai jelenleg 64 milliárd forintot fizetnek a költségvetésnek, javaslataink után a büdzsé sem járna rosszul a jövőben. Ebbe az összegbe nem tartoznak bele a kisebb gyártók, amelyek egyébként a nagyipari mérték felét fizetik jövedéki adóként.
– Ennek a stratégiának a része, hogy nyitnak a kisebb sörgyártók felé, akik a jövőben a szövetség pártoló tagjai lehetnek?
– Ez inkább annak a stratégiának a része, hogy nem csak érdekvédelmi, hanem piaci eszközökkel is tenni akarunk azért, hogy a piac javuljon és nőjön. A kisebbek is belátják, hogy érdemes közösen tenni azért, hogy magasabb szintre emelkedjen a sörkultúra. A piac erősödése különösen a prémium söröket gyártóknak hasznos, s a kisebbek főleg ezen a területen érdekeltek. Idén az időjárás egyébként megágyazott a sörfogyasztás növekedésének, hiszen rettentően meleg nyarunk volt. Inkább a fenntarthatósággal van probléma – nem csak nyári hetekből áll az év. Mindenesetre biztató, hogy nyáron hozzávetőlegesen 10 százalékkal emelkedett a fogyasztás, s részben a prémium kategóriájú sörökből adtunk el többet.
– Hány új tag belépésével lenne elégedett?
– A jövő évet egyelőre nagyon alultervezem. A változásokhoz alapszabályt kell módosítanunk, ami társadalmi szervezetként működve nem egyszerű, a bírósági folyamat hónapokig eltarthat. Nagyszerű lenne, ha 2016 végére két-három új tagunk lenne.
– Magyarországon a prémium sörök mellett rengetegen keresik az olcsó termékeket. Sokak szerint az „akciós sör” a legjobb. Örök dilemma a mennyiség-minőség-ár kérdése.
– Tény, hogy nyílik az olló a prémium és az olcsó sörök kínálata között. Nem öröm, hogy nagyon sokat vásárolnak a legolcsóbb, legalja sörökből is, amelyek nagy része importból származó no name ital. Ez a hazai sörpiacot nagyban kannibalizálja.
– A borosok tudtak lépni, tart a harc az Olaszországból érkező silány termékek ellen.
– Ez azonban érzékeny terület. Az Európai Unió tagjaként nem lehetünk protekcionisták, nagyon kell vigyázni arra, mit, hogyan minősítünk, mi ellen hogyan lépünk fel.
– Hol fogyhatna több sör?
– A vendéglátásban mindenképp. Jó lenne, ha növelni tudnánk a csapolt sörök mennyiségét a szállodákban, éttermekben, pubokban.
– Idén is rengeteg rendezvényen népszerűsítette a szövetségük a kulturált sörfogyasztást. Hosszú távon lesz ennek eredménye?
– A szövetség történetében idén először indítottuk el a ’Sör mi több’ kampányunkat. Az emberekkel azt szeretnénk tudatosítani, hogy a sörnek milyen helye van a napjainkban amúgy is „forradalmát” élő magyar gasztronómiában. Korábban csak borokat ajánlottak különböző ételekhez, pedig söröket is lehet, sőt, a sör és a sajt például remek páros, ahogy a sörök desszertekkel együtt is kiválóak. Egy jó Bajnokok Ligája meccs alatt eleve több sör fogy, a cél, hogy családi ebédeknél, ünnepi rendezvényeknél is helye legyen a különböző söröknek. Idén a rendezvényeinkkel, a kommunikációnkkal ennek a jelentőségét igyekeztünk elmélyíteni. Jövőre ezt a munkát kívánjuk folytatni, amihez találtunk európai uniós forrásokat is, szívesen pályáznák – akár más országokkal összefogva.
– Hogyan látja a szerepüket az Európai Sörszövetség életében?
– Az biztos, hogy van egy szavazatunk! Idén kezdeményezőként is felléptünk. Büszke vagyok rá, hogy a javaslatomra európai szinten foglalkoztak a kisebb gyártókkal való kapcsolat kérdésével, ami egy stratégiai szeminárium témája lett Münchenben. Ezen a területen nálunk kicsit előrébb tartanak a Skandináv-államok, Franciaország, Olaszország, van mit tanulni tőlük, de ők is kíváncsiak voltak a mi tapasztalatainkra. Fontos, hogy a nagyok megismerjék a kicsik igényeit, ahogy az is fontos, hogy azoknak is megfeleljünk.
– A világon legalább 44 ezer fél sör létezik. Itthon mekkora a választék?
– Szerintem elérheti az ezret is, és egyre bővül a kínálat. Megjelentek a szezonális, a különböző eseményekhez, ünnepekhez köthető sörök. Sok a kísérletezés, a mi gyártóink is alkalmaznak újfajta technológiákat, bővül az alkoholmentes sörök piaca. A cider kategória kicsit kívül esik a látókörünktől, de ott is nagy a verseny.
– Éppen a cider mellett az utóbbi idők trendi itala a rosé lett. A rosé találkozott a hölgyekkel – várható ez a sörökkel is?
– Nagy célunk, hogy jövőre hatékonyabban szólítsuk meg a hölgyeket. Arra nincs hatásunk, hogy a tagjaink hogyan kommunikálnak és reklámoznak, de a szövetség biztos abban: a hölgyekhez is szólni kell. Idén is tettünk már ezért, például a gasztronómiai kampánnyal. Külön figyeltünk a sör prezentálására, a hölgyek számára jobban elfogadható tálalására, mert a számukra talán bumfordi korsó helyett szép, kecses pohárból szívesebben isszák a sört. Az ízlésük kicsit más, jobban kedvelik a barna söröket vagy éppen a könnyű, édesebb, ízesített, gyümölcsös söröket. Újdonságként pedig ott vannak a sörkoktélok. Mi nem gyártók és márkák, hanem sörfajták mellett kampányolunk, s ebbe jövőre még inkább be kívánjuk vonni a hölgyeket.
Szerdahelyi Csaba
