„A fenntartható fejlődés célcsoportjai az üzleti szektor és a fogyasztók, moderátora az állami szabályozó“ – hangzott el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME), a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI) által finanszírozott Resplan-projekt bemutatkozó konferenciáján.
Egy ország, vagy régió természeti erőforrásainak, adottságainak hatékony felhasználása fontos alapját képzi gazdasági teljesítményének és fejlődésének. Ezen erőforrások optimális elosztása azonban nem könnyű feladat, hiszen a feltételek folyamatosan módosulnak: dinamikusan változik a globális gazdasági környezet, figyelembe kell venni a társadalmi/politikai igényeket, továbbá az éghajlatváltozást, környezetszennyezést. Az állam feladata kettős. A termőföldekért folytatott harcban egy szűkös erőforrásra túlzott igény van, ebben az esetben szabályoznia kell a piacot. Az ország szénkészletének kitermelésére vonatkozó koncessziós kiírások azonban sikertelenül zárultak, láthatóan nincs valós igény a szénkitermelésre (holott annak hasznosítására volna állami hajlandóság), ebben az esetben pedig a piac generálása válhat szükségessé. Az állami szabályozó feladata, hogy a két véglet között megtalálja azt az ideális pontot, ahol az erőforrásokat igazságosan, a fenntartható fejlődés jegyében oszthatja ki. „A feladatot csak elkezdeni lehet, befelyezni nem, mert folyamatosan foglalkozni kell vele“ – mondta Dr. Fancsik Tamás, a Földtani és Geofizikai Intézet igazgatója.
„A jövőt írjuk“
A november 12-én megrendezett konferencián előadást tartott Csató Henrietta Enikő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) energia stratégiai referense, aki főként a stratégiaalkotással, energiaforrások tervezésével kapcsolatos nehézségekről, kihívásokról beszélt. Álláspontja szerint fontos megoldandó probléma, hogy Magyarország energiafüggése igen nagy, és hogy az energiaszegénységből fakadóan sok háztartásban álltak át arra, hogy különböző környezetszennyező anyagokat tüzelnek el télen, és a tüzelés során kikerülő légszennyezők súlyos egészségkárosodáshoz vezethetnek.
Az energiatervezésben ketté lehet választani a termelést és a fogyasztást. A termelés fejlesztésében a legfontosabb területek: az erőművek hatékonyságának növelése és az elosztó hálózatok fejlesztése. Nagy hangsúlyt kell fektetni a megújuló energiaforrásokra és – bár országunk jó biomassza potenciállal rendelkezik – a biomassza mellett más energiahordozók arányát is növelni kell a forrás-felhasználási mixben. Rendkívül fontos feladat, hogy élénkíteni kell a kutatási, fejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenységet.
A fogyasztók esetében a szemlélet formálására és a berendezések hatékonyságának növelésére kell koncentrálni. Nyugatabbra egyre elterjedtebb az a szemlélet, hogy az energiahatékonysági beruházásokra (így például a nyílászárócserére) befektetésként tekintenek. Ez a szemlélet előremutató, terjesztése hazánkban is elősegítendő. Jelentős átalakulás alatt áll a közlekedés: az elektromos járművek várható terjedésével a szabályozónak a rendszer kiépítését és ellátottságát is biztosítania kell. Emellett azonban fontos, hogy a közlekedési igények is környezettudatosabb irányba változzanak.
Végül nem elhanyagolható feladata a szabályozónak megértetni a fogyasztás növekedésében érdekelt üzleti szektorral, hogy a túlzott energiafelhasználás és az abból fakadó környezetterhelés közös ellenség, amelynek mérsékléséhez kooperációra, aktivitásra van szükség. Az állam fő feladata, hogy ebben a folyamatban moderátorként lépjen föl.
Resplan
A Resplan az NKFI finanszírozásában, a Széchényi 2020 program keretében jött létre. Célja a megfelelő erőforrás gazdálkodáshoz kapcsolódó szakpolitikai stratégiák és tervek kialakításának támogatása, ezek megvalósíthatóságának vizsgálata, ötletek nyújtása a társadalmi és döntéshozói szemlélet formálásához, továbbá a hatékony erőforrás felhasználást mérő indikátorok meghatározása. A kutatást különösen szimpatikussá teszi függetlensége: a projektgazda BME Környezetgazdaságtan Tanszéke lényegében egy olyan műhelyt alakított ki, amelyben bárki elmondhatja véleményét, megjegyzését a témával kapcsolatban. A projekt hangsúlyos momentumai a nyitottság, a széleskörű konzultáció és a hozzáférhetőség. A teljes kutatási dokumentációból rövid kivonat készül, amely könnyebben fogyasztható formában igyekszik segíteni a döntéshozókat országunk erőforrásainak hatékonyabb, fenntarthatóbb hasznosításában.
Hortay Olivér
