A NAV 2017. évi ellenőrzési irányelvének fontos része a rejtett gazdaság feltárására irányuló ellenőrzések köre – írja dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere.

Az adóhatósági vizsgálatok egyszerre kívánják előremozdítani a gazdaság fehérítését, az adócsalások visszaszorítását, az önkéntes jogkövetést és az adómorál javítását. Nagy szerep jut ebben a digitális platformokról érkező adatok vizsgálatának, de a foglalkoztatáshoz, jövedéki termékekhez és a vagyoni típusú adókötelezettségek teljesítéséhez fűződő ellenőrzéseknek is – írja friss bejegyzésében dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere.

A 2016 óta „új filozófia mentén” működő NAV 2017-es ellenőrzési irányelvekről szóló közleményét itt mutattuk be, dr. Fekete Zoltán Titusz cikkének első része pedig itt olvasható.

EKÁER

A jogkövető vállalkozások érdekeit szolgálja az „adóminimalizáló” (tudatosan felépített és „újratermelődő”) számlázási láncolatok elleni fellépés. Az EKÁER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) adatok felhasználásával a szállítmányok nyomon követése, a kockázatos szállítmányok ellenőrzésre történő kiválasztása, az árueredet vizsgálata, több rendészeti szervvel és az élelmiszerlánc-biztonsági hatósággal összehangolt ellenőrzések is.

Kiemelt prioritás az idei évben a nagybani piacokon, vásárokon megjelenő zöldség-és gyümölcskereskedőket érintő vizsgálatok lefolytatása.

Online pénztárgép

Kiemelt figyelmet fordít az adóhatóság 2017-benaz online pénztárgép használatára újonnan kötelezettek jogkövető magatartásának elősegítésére. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a NAV által ellenőrizendő főbb tevékenységi körök és a jövedelmezőség szempontjából ellenőrizendő tevékenységek főként ezen adózói körből kerültekkiemelésre a 2017-es tájékoztatóban. Ennek tükrében idén az adóhatóság fokozott figyelmét élvezhetik az alábbi tevékenységet folytató adózók:

  • a gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása, kiemelten a használtgépjármű kereskedelme,
  • személyszállítási szolgáltatás (főként a taxis személyszállítás)
  • fizikai közérzetet javító szolgáltatás.

Sharing economy

A digitális gazdaság platformjainak szélesedésével – online kereskedelem, online szolgáltatások, adatok tárolására szolgáló „tárhely” biztosítása stb. –, valamint az erre épülő ún. sharing economy – Airbnb, közösségi étkezés /Yummber/, személyszállítás, szálláshely-nyújtás stb. – terjedésével összefüggésben, kiemelt feladatként jelölte meg az adóhatóság a fenti gazdasági tevékenységet adószám kiváltása nélkül végző, bevételeiket eltitkoló magánszemélyek felkutatását, ellenőrzését. Az adóhatóság segítséget is nyújt a bejelentési kötelezettségüket elmulasztók részére, ugyanis lehetségessé vált a tevékenység utólagos bejelentése a magánszemélyek számára.

Jövedéki termékekkel kapcsolatos ellenőrzések

A jövedéki adó területén az idei évben leginkább a jövedéki termékek illegális előállítása, birtoklása, forgalmazása; jogellenesen forgalmazott cigaretta, dohány, internetes dohánykereskedelem; kritikus határszakaszok fokozott ellenőrzése illegális jövedéki termék behozatala miatt; üzemanyagokkal kapcsolatos ellenőrzések, jövedéki engedélyesek, vendéglátó-ipari egységek illegális italforgalmazása kapcsán kell jövedéki ellenőrzésekre számítani.

Foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése

A NAV ellenőrzési tevékenysége keretében a 2017. évben továbbra is jelentős hangsúlyt fektet a járulékalap védelmének jegyében a munkaerő-kölcsönzők tevékenységére, a be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztatókra, a bejelentési, változás-bejelentési kötelezettségüket teljesítő, de járulékbevallást be nem nyújtó adózókra.

A megemelt minimálbér alkalmazásával kapcsolatosan az adóhatóság figyelemmel kíséri a korábban teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részmunkaidőben történő foglalkoztatásának valódiságát.

Jövedelem és vagyoni típusú adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése

Az adóhatóság a helyes gyakorlat kialakításában az idei évben is támogatni kívánja a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazására áttérő adózókat.

A 2016-os évhez hasonlóan kiemelten ellenőrzi a NAV a székhelyszolgáltatóhoz bejelentett adózókat. A 2017. január 1-jétől hatályos törvényi változásoknak megfelelően a székhelyszolgáltatás igénybevételét az igénybevevőnek be kell jelentenie az adó-és vámhatóság felé, valamint adózói minősítés szempontjából kockázatosnak minősül az az adózó, akinél a székhelyszolgáltatás igénybevétele az eljárás akadályozásával és emiatt jogerősen kiszabott szankcióval párosul.

Fókuszpontba kerülnek a 2017. évben az „offshore” gyanúval érintett adózók, illetve az „offshore” cégalapítást, konstrukciókat közvetítő tanácsadó cégek és ügyvédi irodák.

Fokozott figyelmet fordít az adóhatóság 2017-ben is azon vállalkozásokra, amelyek az adóellenőrzések ellehetetlenítése vagy hátráltatása céljából – különösen a főváros, illetve Pest megye területére – helyezik át székhelyüket, azonban a vállalkozás továbbra is az eredeti illetékességhez kötődik a telephely, tulajdonos illetve a végzett tevékenység alapján.

Az adóhatóság az adózói életút vizsgálata alapján igyekszik kiszűrni a bevallások és egyéb rendelkezésre álló adatok alapján a tevékenységet nem végző, ún. alvó cégeket, továbbá a székhelyen történő valós működés hiányának realizálása esetén adószám felfüggesztést kezdeményez, melyet a cég végleges törlése követhet.

Az idei év során előtérbe kerül a jogdíj fogalmát érintő módosítás hatásvizsgálata is, a társasági adóalap csökkentő tételek meghatározásánál.

A 2016. évi tájékoztató egyik nagy meglepetéseként tekinthettünk arra, hogy a megváltozott jogszabályi környezet miatt a NAV kizárólag a bűnügyi szakterület jelzései alapján tud csak esetlegesen sort keríteni vagyongyarapodási vizsgálatok elrendelésre. Ebben a tekintetben a 2017. év sem hozott újat, az adóhatóság gyakorlata ezen a téren változatlanul folytatódni fog.

A tájékoztatóból egyértelműen kitűnik, hogy az idei évben a NAV rendkívüli figyelmet fordít a nemzetközi adóügyi együttműködés területére, ezen belül is a FATCA együttműködés keretében kapott számlainformációk és a Közösség tagállamai rendelkezésére álló adatbázisokból nyerhető jövedelemadatok elemzésére, elősegítve ezzel a célzott kiválasztási és ellenőrzési tevékenységet. Érdekesség, hogy az adóhatóság korábbi kommunikációjának tükrében az irányelvben megfogalmazott ellenőrzési célt a NAV elsődlegesen a támogató eljárásokkal kívánja megvalósítani.  Így arra lehet számítani, hogy adóellenőrzést csak ott fognak indítani a magánszemélyekkel szemben, ahol a magánszemély nem lesz együttműködő.

A komplex kockázatelemzési eljárás keretében, az adóelkerülő magatartások feltárása, és a feltárt kockázatok elkerülése érdekében az adóhatóság az idei évben jelentős hangsúlyt fektet az Európai Unió más tagországai által rendelkezésre bocsátott kontrolladatok, jelzések (EUROFISC) és egyéb – a nemzetközi információcsere megállapodások alapján – rendelkezésre álló adatok minél teljesebb körű feldolgozására.

Milyen tevékenységek kerülnek az adóellenőrzések célkeresztjébe idén?

A NAV 2017. évre vonatkozó tájékoztatójában – a 2016. évhez képest – az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök tekintetében jelentős változást figyelhetünk meg. A 2016-os évre megállapított tevékenységi körök közül csupán a gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása, kiemelten a használtgépjármű kereskedelme; a személyszállítási szolgáltatás; valamint az egyéb szálláshely szolgáltatás került át az idei évre, továbbá az adóhatóság fokozott figyelmét élvezhetik 2017-től az ingatlan bérbeadási tevékenységet, valamint az egyéb máshova nem sorolható oktatási tevékenységet folytató adózók.

A jövedelmezőség szempontjából ellenőrizendő tevékenységek tekintetében – az előző évhez képest – változásként tekinthetünk arra, hogy a gépjármű alkatrész kiskereskedelem, és az egyéb információtechnológiai szolgáltatás megnevezésű tevékenységi köröket felváltotta a csomagküldő internetes kiskereskedelem és a fizikai közérzetet javító szolgáltatás.

Összességében elmondható, hogy a fentiekben bemutatott változások tükrözik az adóhatóság adózóbarát hozzáállását, amellyel a NAV egyre inkább egy szolgáltató típusú adóhatósággá kíván válni és az ellenőrzési területen ott kívánnak koncentráltabban jelen lenni, ahol a hatósági jelenlét a legeredményesebben váltható át adóforintokra.