A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azt tervezi, hogy ősztől az adóhatóság közreműködésével behajtatja a be nem fizetett tagdíjakat – válaszolta a KamaraOnline kérdésére Darabos Tamás, a NAK főigazgatója egy budapesti sajtóbeszélgetésen.
Hozzávetőlegesen 400 ezer tagja van a Nemzeti Agrárgazdasági kamarának. Hamarosan meglesz a pontos szám, ugyanis néhány tízezer új gazdálkodót „talált” a rendszer. Csoda természetesen nem történt, ellenben a számítástechnikai fejlesztésnek köszönhetően véglegesítették a kamarai tagnyilvántartást.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az egy évvel korábbival szemben akár 5-10 százalékkal is növekedhet a tagdíjakból befolyt összeg, amely a főigazgató szerint 4,5 milliárd forintnyi lehet. Ez a NAK kiadásainak körülbelül a fele. Darabos Tamás a KamaraOnline-nak elmondta, hogy a tagság döntő része fegyelmezetten és pontosan fizeti a tagdíjat. A kisebbség ellen, amelyik nem akar együttműködni a kamarával, ősztől várhatóan megteszik a lépéseket, és a jogszabályban rögzítetteknek megfelelően behajtatják a hátralékot.
A május végén módosított kamarai alapszabály a tagdíjfizetési alap meghatározásában több kedvezményt is biztosít. Például az őstermelő és az egyéni vállalkozó az árbevételét csökkentheti a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól kapott fejlesztési támogatás összegével, amennyiben a tagdíjfizetés alapját képező árbevétele tartalmazza azt.
Azok a kamarai tagok pedig, akik valamely hegyközség tagjai is, a tagdíjalapot képező árbevételüket csökkenthetik a hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenységből származó árbevételükkel.
A kamarai tagoknak júniusban kell megtenniük tagdíj-bevallásukat, és a befizetést július 31-ig kell teljesíteniük. A tagdíjat az árbevétel alapján állapítják meg, a legkisebb összeg 2000 forint (főleg az őstermelőktől érkezik), míg a „plafon” a 11. fizetési sávban 1 millió forint.
Idén először azoknak az őstermelőknek, akiknek a bevétele nem éri el az évi 600 ezer forintot, nem kell bevallást készíteniük, de a legalacsonyabb tagdíjat nekik is be kell fizetniük. A főigazgató szerint az erre vonatkozó kezdeményezés a gazdáktól érkezett, és rekord gyorsasággal, egy hónap alatt jutott el a közgyűlési döntésig.
Darabos Tamás azt mondta: mindenképp ki kell szűrni a „potyautasokat”, a tagdíjak fizetésénél is az arányos teherviselés elve fog érvényesülni. A NAK türelme a hátralékok behajtatásával elég sokáig tartott, hiszen a kamarai tagság már több mint három éve kötelező, s eddig nem éltek a törvényes lehetőséggel.
Kérdésünkre Darabos Tamás arról is beszélt, hogy a NAK tervezi egy minőségbiztosítási rendszer kiépítését, amelyet a pályázatírók munkájának minősítésére alkalmaznának. Így valóban csak a ténylegesen hozzáértők szolgáltatásait vehetik majd igénybe a gazdálkodók. A tagságtól érkezett visszajelzések alapján a pályázati lehetőségek mellett a gyakorlati útmutatások érdeklik legjobban a gazdákat. Akár olyan kérdések is, hogy adott területen mivel érdemes foglalkozni, vagy mondjuk, milyen vetőmagot ajánlanak.
A NAK az évek alatt országos hálózatot épített ki, ezer munkatárssal, köztük 650 falugazdásszal 200 ponton szolgálják a gazdákat, akik különböző hatósági ügyek intézésében is egyre többször veszik igénybe a kamara segítségét.
Darabos Tamás kiemelte, hogy kiemelten kezelik a kapcsolatot az osztrák agrárkamarával, ahogy az olasz testvér szervezet tapasztalataiból is van mit átvenniük. Nyugat-Európában a kamarák a mezőgazdaságban is jelentős szerepet játszanak. Ausztriától például a kötelező tagság tekintetében évszázados a lemaradásunk. Az sem véletlen, hogy a fejlettebb országokban a miénkkel ellentétben sokkal hatékonyabban termelnek.
A NAK folyamatos kapcsolatban áll a Földművelésügyi Minisztériummal, a törvényalkotói munka előkészítésében vesz részt javaslataival, illetve rendszeresen érkeznek hozzájuk a tárcától véleményezésre kérdések. Az Országgyűlés például a héten a kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kezdeményezésére változtatta meg a termőföldvásárlásra vonatkozó illetékmentesség szabályait, valamint a helyi gazdák számára előnyösen módosította a földforgalmi szabályozást.
Hogy aktuálisan mi mellett kell „lobbizna” a kamarának a döntéshozóknál, a szakminisztériumnál? Kérdésünkre a főigazgató folyamatban lévő projektet nem emelt ki, de felhívta a figyelmet a NAKlap címlapjára. A kamara 250 ezer vállalkozóhoz eljutó havi lapjának júniusi számában az első oldalon ez olvasható az egyik cikk beharangozásaként: „Fel kell hagyni az orosz embargóval!”
A problémáról a Visegrádi 4-ek agrárkamarai ülésén is szó volt a csehországi Czajowicében. Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország agrárkamaráinak képviselői 61. ülésükön többek között szorgalmaztak egy újabb, legalább egymilliárd eurós, a Közös Agrárpolitikán (KAP) kívüli forrásból biztosított pénzügyi csomag kidolgozását a tejtermelők és sertéstenyésztők megsegítése érdekében. A kamarák vezetői felszólították az Európai Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges lépést az Oroszország elleni szankciók feloldása érdekében.
Az agrárkamarák szerint a tejtermelők és a sertéstenyésztők helyzete továbbra is rendkívül nehéz, a piaci krízis enyhülésének alig, vagy egyáltalán nem mutatkoznak jelei. A sertéshúsárak – az utóbbi időben tapasztalt kismértékű emelkedés ellenére – továbbra is jelentősen elmaradnak a tavalyitól. Az előrejelzések alapján az uniós tejtermelés gyors bővülése, az orosz embargó, illetve a kínai piac szűkülése miatt a tej termelői ára továbbra is alacsony marad.
A Visegrádi Országok agrárkamarái úgy vélik: annak ellenére, hogy a tej- és a sertéspiacon tapasztalható problémákért jórészt az európai politika felelős, az Európai Unió nem talált megoldást a helyzet rendezésére, és ez a közép- és kelet-európai uniós tagállamok termelőit sújtja leginkább.
KamaraOnline
