Az orosz államfő a Krím-félszigeten tárgyalta meg az oroszországi turizmus helyzetét. A jövőben is kiemelt szerepet szánnak a Krím nyaralóhelyeinek fejlesztésére, s még az is elképzelhető, hogy a szanatóriumok büféjében bort is árulnak majd.
Vlagyimir Putyin évente egyszer látogatást tesz a Krímben. Sok orosz város és kormányzóság nem büszkélkedhet hasonlóval, igaz, nincsenek is olyan kiemelt helyzetben, mint a félsziget. Bár a világ jó része változatlanul hüledezik, hogy a Krím Ukrajnától tavaly márciusban népszavazós játékkal Oroszországhoz került, Moszkva hónapról-hónapra fokozatosan beszippantja a nagy állami rendszerbe.
Az orosz államfő hétfői látogatását élénk sajtóvisszhang kíséri. Amíg az ukrán média azt hangsúlyozza, hogy Kijev engedélye nélkül Putyin be sem tehette volna a lábát az ukrán területre, addig az orosz lapok egy része kicsit értetlenkedik: többet vártak a vizittől.
A fő napirendi pont ugyanis az oroszországi turizmus fejlesztésének kérdése volt, benne természetesen a szovjet időkben is turistaparadicsomnak ismert Krím lehetőségeivel.
Ismét üzent az orosz államfő a Nyugatnak
Az államfő környezetéből azt közölték, hogy a Krím-félsziget felvirágoztatására az egyik legjobb út az idegenforgalom fellendítése. Azt már mi tesszük hozzá, hogy bár a Kreml nem propagálja, nincs szó másról, mint újabb erődemonstrációról. A birodalom első számú vezetője a rendkívül kiélezett kelet-ukrajnai háborús helyzetben üzent Petro Porosenko ukrán államfőnek, üzent a NATO-nak, üzent az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak. Azt üzente, hogy hiábavalóak a szankciók, Oroszországot nem lehet térdre kényszeríteni, s bár másfél éve tart a gazdaság hanyatlása, 2016-ban már szerény 0,5 százalékos növekedéssel számolnak. Ennek persze elhanyagolható része lesz a turizmus által generált bevétel, de a Krím számára mégis fontosak az így befolyt rubelek.
A félsziget visszacsatolása után Putyin maga jelentette be, hogy már idén 4 millió nyaralót küld az üdülőhelyekre, 90 százalékban Oroszországból. Sok százmillió rubeles tévékampányokban propagálta a hatalom, hogy a külföldi utazások helyett inkább a Krímbe menjenek az oroszok. A július végi adatok szerint 2 millió vendéget fogadtak az üdülőhelyeken, s bár ez 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban, biztosra vehető, hogy a célkitűzést nem érik el. Idén eddig átlagosan 50 százalékos telítettséggel üzemeltek a hotelek, kivéve néhány felkapott szállodát, ahol a főszezonban nem lehet szobát kapni.
Az átlagkomfort kétcsillagos szintű
A Krím szálláshelyei és turisztikai infrastruktúrája ugyanis a boldog szovjet időket idézik, magyarán: hazai szinten talán még a kétcsillagos kategóriát sem éri el az itteni nyaralás. A szállodaépítésekre, korszerűsítésekre minimum 10-15 milliárd rubelt kellene szánni, ehhez részben magántőkét vonhatnának be. Erre lenne is szándék, több, ingatlanpiacon ismert orosz oligarcha jó lehetőségnek tartaná a befektetést, azonban egy éve semmilyen konkrétumot nem tudtak felmutatni.
Kitörési pont lehetne az egészségturizmus is. Vannak olyan szanatóriumok, ahol egyetlen napra 15 ezer rubelt kell fizetni, igaz, a társadalombiztosítás ezt 90-100 százalékban fedezi. Itt (is) a külföldiek számát kellene növelni, amely most a 10 százalékot sem éri el. Összehasonlításul: a Krímben a havi átlagfizetés pont annyi, mint egyetlen éjszaka egy kiemelt szanatóriumban. Az árakra egyébként Putyinnak is panaszkodtak a látogatása alatt. Bár igyekeztek az első visszacsatolt hónapokban mesterségesen befagyasztani az alapvető élelmiszerek árait, azok mára 20-25 százalékkal emelkedtek az ukrán időkhöz képest.
Versenyfutás a több vendégért
Az orosz államfő felvetette, hogy a BRICS-országok állampolgárainak, ha csoportos turistaútra jönnek, ne kelljen fizetniük a vízumért. Az apparátus, a külügyminisztérium bevonásával máris dolgozik a megvalósításon. Szakemberek pedig azt kapták feladatul, hogy a „baráti országokból” érkezők nagy részét a Krím-félsziget felé irányítsák a következő években. Kezdődhet a versenyfutás, mi lesz meg előbb: a fejlesztés vagy a növekvő turistaszám.
Ugyancsak célul tűzték ki a vidéki turizmus fejlesztését, amelyre régiónként külön tervet dolgoznak ki a jövőben, azt viszont hétfőn elvként elfogadták, hogy az ebben résztvevőknek kedvezményeket adnak majd, akár 20 százalék mértékben.
A kormányzó borral gyógyítana
Putyin látogatásának egyetlen megmosolyogni való momentuma az lehetett, amikor a Krím kormányzója, Szergej Akszenov felvetette: miért nem lehet a krími szanatóriumok büféjében legalább bort kapni – mintegy a borterápia részeként? Az orosz kórházakban és szanatóriumokban teljes az alkoholtilalom, az államfő mégis elgondolkodott a felvetésen. Valami pluszt csak kell adni a népnek, főleg ha gyógyulva üdül.
Hogy Moszkva szerint minden rendben megy, azt bizonyítja, hogy jövőre már nem lesz külön Krím-ügyi minisztérium, az integráció teljessé válik. Addig azonban még idén pótlólag 10 milliárd rubelt fordítanak a gazdaság megerősítésére, mert a félsziget ma olyan, mint egy feneketlen vödör. Ezt az összeget is elnyeli, mint ahogy elnyeli majd a 2015-2020 közötti időszakra megszavazott 620 milliárd rubelt is.
Szerdahelyi Csaba
