A problémás projekthitelek tartósan magas állománya és intézményi koncentrációja miatti pénzügyi stabilitási kockázat kezelésére az MNB rendszerkockázati tőkepuffert (Systemic Risk Buffer – SRB) vezet be.
A problémás projekthitelek tartósan magas állománya és aránya, valamint koncentrációja kiemelt pénzügyi stabilitási kockázatot hordoz. Ez a több, mint 700 milliárd forintot kitevő állomány ugyanis egyrészt nem várt további veszteségek forrását képezheti, másrészt korlátozhatja a bankrendszer hitelezési hajlandóságát, így mérsékelheti annak gazdasági növekedést támogató szerepét. A nemteljesítő projekthitelek állománya a válság után jelentős növekedést mutatott és az ebből eredő kockázatokat a folyamatos átstrukturálások sem tudták érdemben kezelni. Ennek megfelelően indokolttá vált a makroprudenciális eszköztár alkalmazása.
Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a problémás projekthitelekből fakadó kockázatok kezelése érdekében 2015 októberében a rendszerkockázati tőkepuffer bevezetéséről döntött. A tőkepuffer intézményenkénti mértékét a jegybank a rendszerkockázathoz való egyedi hozzájárulás arányában fogja meghatározni. Ez a mérték a problémás projekt-kitettségek belföldi, I. pilléres tőkekövetelményhez viszonyított aránya alapján adódik. A rendszerkockázati tőkepuffer intézményi szinten a belföldi, kockázattal súlyozott teljes kitettség-érték 0 és 2 százaléka között kerül előírásra és konszolidált szinten, a legjobb minőségű (CET1) tőkeelemekből kell megképezni az egyéb tőkepuffereken felül. A rendszerszinten releváns állományok figyelembevétele érdekében bevezetésre került egy „de minimis” szabály is: csak 5 milliárd forintnál nagyobb problémás állomány esetében kerül sor rendszerkockázati tőkepuffer meghatározására.
Az egyes intézményekre vonatkozó rendszerkockázati tőkepufferek megállapítása egyedi MNB határozatok formájában történik majd 2016 utolsó negyedévében. Az új tőkepuffer követelménynek 2017. január 1-től kell megfelelniük a hitelintézeteknek. Ez az időzítés megfelelő időt biztosít a bankoknak az alkalmazkodásra, a problémás projekt kitettségek érdemi tisztítására. Amennyiben a portfóliótisztítás mégsem valósulna meg, a többlet-tőkekövetelmény az intézmények megnövekedett sokkellenálló képességén keresztül erősítheti a hazai pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását. Ha a hitelintézetek 2017. január 1-jéig kitisztítják a portfoliójukat, akkor nem kerül a többlet-tőkekövetelmény alkalmazásra. Az új követelmények kapcsán a jegybank egyeztetett az európai hatóságokkal és a piaci szereplőkkel is – olvasható az MNB közleményében.
