A nemzetközi hitelminősítő mindenekelőtt azzal a véleményével indokolta a lépést, hogy a magyar bankok pénzügyi mérlegének kockázatmentesítési folyamata jórészt befejeződött, és a következő 12-18 hónapban a kinnlevőség-portfóliók minőségének javulási mozgástere az eddigieknél korlátozottabb lesz, a javulás üteme pedig várhatóan lassulni kezd.

A Moody’s Londonban ismertetett keddi elemzésében közölte: azzal számol, hogy a magyar bankszektor rendszerszintű nem teljesítő kinnlevőség-állományának aránya a teljes hitelportfólión belül 5,5 százalék körüli szintre csökken 2019 végéig a tavalyi év végén mért 6,2 százalékról. A hitelminősítő hangsúlyozta, hogy a magyar bankrendszer nem teljesítő követeléseinek rátája 2016-ban még 15 százalék környékén járt. A Moody’s elemzése szerint a magyar gazdaság fő hajtóerői közé tartoznak a háztartási szektor kiadásai, valamint a magánszektorbeli és az Európai Unió által finanszírozott beruházások.

A ház várakozása szerint a hitelellátás a következő 12-18 hónapban is erőteljesen növekszik, és elsősorban a magyar háztartásokra összpontosul, de a hitelkiáramlási ütem a későbbiekben lassulni kezd. A bankok tőketartalék-helyzete és finanszírozási kondíciói stabilak, de a nyereségesség várhatóan kissé gyengülni fog, mivel a hitelpiaci verseny szűken tartja a nettó kamatréseket, miközben a tartalékolási költségek normalizálódnak és a működési költségek emelkednek – áll a Moody’s keddi londoni elemzésében. A hitelminősítő közölte: várakozása szerint a magyar bankrendszer működési környezete továbbra is kedvező lesz. 

A cég prognózisa szerint a magyar hazai össztermék (GDP) reálértéken számolva az idén 3,8 százalékkal, jövőre 3,2 százalékkal növekszik, vagyis ebben az előrejelzési távlatban is végig jóval meghaladja az euróövezeti átlagot. A Moody’s ugyanebben az időszakban 1,9 százalékos átlagos növekedést vár az euróövezeti gazdaságokban. A cég adatai szerint a magyar bankrendszer betétállománya a teljes eszközállomány 70 százalékát tette ki 2018 végén. A hitelminősítő azt várja, hogy továbbra is a betétállomány lesz a magyar bankok fő finanszírozási forrása. A Moody’s hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a devizabetétek magas aránya refinanszírozási kockázatot jelent.

A Moody’s majdnem pontosan három évig tartotta nyilván pozitív kilátással a magyar bankrendszert. A cég 2016. június 28-án jelentette be Londonban, hogy az addigi stabilról pozitívra javította a magyar bankszektor kilátását a 2015 júliusa óta érvényben tartott stabilról. A Moody’s annak idején azzal indokolta a lépést, hogy a javuló magyarországi működési környezet valószínűleg jót tesz a bankok eszközminőségének és tőkehelyzetének. A hitelminősítő a három évvel ezelőtti kilátásjavítás okai között említette a bankokkal szembeni kormányzati politika módosulását is, és kiemelte, hogy a devizaalapú hitelek egy évvel korábban végrehajtott átváltása jelentős eszközminőségi kockázatokat távolított el a rendszerből, kivédve a forint esetleges leértékelődésének potenciális hatásait.

A Moody’s a bankrendszer pozitív kilátását néhány hónapja még megerősítette, és ehhez fűzött elemzésében kiemelte, hogy várakozása szerint a magyar gazdaság élénk aktivitásának környezetében a magyar bankrendszer hitelkihelyezésének értéke 2019 egészében 10 százalék körüli ütemben növekedhet a 2008-as pénzügyi válságot követő évek visszaesése után.

A Moody’s a magyar államadósság-kötelezettségeket a befektetési ajánlású kategória alapszintjén, „Baa3” besorolással tartja nyilván, stabil kilátás mellett. A másik két piacvezető globális hitelminősítő, a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings ugyanakkor az idén felminősítette Magyarországot, egyaránt „BBB” szintre javítva a magyar államadós-osztályzatokat az addigi „BBB mínusz”-ról. A Moody’s jelenlegi magyar besorolása a Fitch és az S&P módszertanában „BBB mínusz”-nak – vagyis e két cég előző magyar szuverén osztályzatának – felel meg. A Moody’s így a másik két globális hitelminősítőnél egy fokozattal alacsonyabb besorolást tart érvényben Magyarországra.

(MTI)