A tanácskozáson a megújuló energiák rendszerbe illesztéséről, az elektromos járművekről, az okosotthonokról és okosvárosokról, valamint az energetikai tanúsítványok rendszeréről is szó esett.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által tavaly októberben életre hívott Energetikai Innovációs Tanács (EIT) 2019. január 30-án tartotta első plenáris ülését. Az eseményen az EIT hét munkacsoportjának vezetői ismertették munkájuk eddigi eredményeit a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Dísztermében megjelent közel száz fős szakértői körnek.
Az EIT hét munkacsoportban – rendszerirányítási és hálózati oldali rugalmasság, változó fogyasztói igények, energiatárolás, megújuló alapú energiatermelés, nem konvencionális szénhidrogén-kitermelés, nukleáris energiatermelés, energiahatékonyság – dolgozik a hazai energetikai innovációs lehetőségek feltérképezésén és az innovatív megoldások használatát ösztönző szabályozási környezet kialakításán.
A tanácskozáson kiemelt téma volt a megújuló áramtermelők és az energiatároló-technológiák (P2G, akkumulátorok) rendszerbe illeszthetőségének és rendszerszabályozásban való részvételének mikéntje, az időjárásfüggő áramtermelés előrejelzése és menetrendezése, illetve az okos hálózati megoldások alkalmazása.
A felszólalók a változó fogyasztó igények kapcsán kiemelt jelentőséget tulajdonítottak az egyszerű ügyintézésnek és a digitalizációnak. A fejlődés további fontos iránya lehet a smart home (okosotthon) megoldások elterjesztése, az egyszerre energiatermelő és -fogyasztó (ún. prosumer) szemlélet kialakulásának elősegítése, valamint az összetett, fogyasztó oldali „rugalmassági termékek” használatának ösztönzése. Fokozott érdeklődés mutatkozott az energiafogyasztást optimalizáló modern szolgáltatási csomagokra is, továbbá az elektromobilitás és – az okos közvilágítás, a szenzorokon és mérőkön alapuló egyéb okos szolgáltatások, valamint a városi szintű energiamenedzsmenttel elemeit ötvöző – smart city koncepció iránt.
Az energiahatékonyság területén a felszólalók elsősorban az épületenergetikai minőségtanúsítások ingatlanpiaci hirdetésekben történő kötelező megjelentetését és érthetőbbé tételét szorgalmazták. Az energetikai auditok minőségével és elterjedtebb nagyvállalati használatával, továbbá az energiahatékonysági beruházások hatékonyabb ösztönzésével kapcsolatban szintén hangzottak el javaslatok.
Kiderült, hogy a nukleáris innováció egyik iránya az atomerőmű terheléskövető szabályozása lehet, emellett az atomerőmű hőenergiájának hasznosításában is vannak kiaknázatlan lehetőségek. Jelentős és exportképes innovációs potenciál van a fűtőelem és a szerkezeti anyagok, technológiák vizsgálatával foglalkozó kutató laboratóriumok, illetve egy nukleáris képzési és gyakorló központ létrehozásában. Ezek az új paksi atomerőművi blokkok hazai beszállítóinak, és a jövő – akár külföldről érkező – nukleáris szakembereinek felkészítését is támogathatják.
A nem konvencionális technológiákra irányuló innovatív technológiai, szabályozási, és a kutatási kockázatokat csökkentő finanszírozási megoldások hozzájárulhatnak a hazai földgázkitermelés növeléséhez, ezáltal erősítve az ország ellátásbiztonságát.
Az EIT 2019. március 31-ei határidővel dolgozza ki stratégiai koncepcióját a kormány számára, amely az új Nemzeti Energiastratégia innovációs fejezeteként is értelmezhető lesz. A dokumentum kijelöli majd az energetikai innováció ösztönzéséhez szükséges intézkedések és az innovációt elősegítő szabályozási környezet kialakításnak irányait, valamint javaslatokat fogalmaz meg pilot projektek és gazdaságilag hasznosítható oktatási-kutatási programok elindítására, finanszírozási ösztönzők bevezetésére.
(Forrás: ITM Kommunikációs Főosztály)
