Pablo Picasso több mint száz műalkotását, festményét, rajzait és szobrászati remekműveit tárja a széles közönség elé, egyben a spanyol művész életművének minden korszakába betekintést nyújt a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Picasso-kiállítása.

A Budapesti Tavaszi Fesztivállal közös programként megvalósuló, péntektől látogatható tárlatra a művek többsége a Musée National Picasso gyűjteményéből érkezett, de a rendezéséhez kiemelkedő remekművek kölcsönzésével járult hozzá a jeruzsálemi Izrael Múzeum, a bázeli Beyeler-gyűjtemény, a berni Kunstmuseum, a moszkvai Puskin Múzeum és a stuttgarti Staatsgalerie is. 

A megnyitón Emilie Bouvard, a párizsi Musée National Picasso művészettörténésze, a tárlat kurátora elmondta, hogy a kiállítás egyszerű alapgondolatból indul ki: száz művet – ha lehet minden alkotói évből legalább egyet – vonultat fel, és középpontjában kizárólag az emberi alakok állnak. Mint hozzátette, a csendéleteket leszámítva Picasso fő témája az emberi test volt, és ennek átalakulása jelentette munkájuk során a vezérfonalat. A kiállítás megpróbálja időbe ágyazottságában bemutatni az alkotói eljárást, és rávilágít azokra a kihívásokra, amelyeket Picasso időről időre kitűzött maga elé – mondta. 

Hozzátette: nem akarták Picasso életét biográfiai értelemben véve túlságosan előtérbe állítani, hanem azt az utat akarták nyomon követni, amelyet e dinamikus alkotóművész bejárt. Mint mondta, az afrikai maszkok, a gyermekrajzok vagy az őskorból ránk maradt művek nyomán Picasso azt a nyelvet kereste, amelyen a testről tud beszélni. Az életművében megfigyelhető visszatérő elemek arról tanúskodnak, hogy Picasso egy nyelvi mód kidolgozására törekedett.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója kiemelte, hogy Picasso 65 éves volt, a legnagyobb és legünnepeltebb mester valamennyi kortársa közül, amikor azt mondta: tizenkét évesen úgy rajzoltam, mint Raffaello, de egy egész élet kellett ahhoz, hogy megtanuljak úgy rajzolni, mint egy gyerek. Kiemelte: Picasso soha nem volt más mint egy gyerek, aki számára a világ azért van, hogy értelmezze és újraértelmezze. Minden, ami keze ügyébe került, tárgya lett az alkotásnak, és a keze által művészet lett minden.

A főigazgató elmondta: a Picasso-tárlattal egyszerre egy különleges, Perspektívák – művészet és etnográfia című kísérő kiállítás is megnyílik, amely a Picassóra oly jelentős hatást gyakorló törzsi művészeteket mutatja be a budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményére alapozva. A tárlat Frazon Zsófia és Wilhelm Gábor kurátor gondozásában jött létre. (MTI)