A Pénzügykutató Zrt. szerint a beruházások csökkenése miatt tovább mérséklődik a bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme, ami prognózisuk szerint 2,3 százalék lesz idén a tavalyi 2,9 százalék után.
A Pénzügykutató friss előrejelzése szerint a mérséklődő államháztartási hiány és adósság, a devizahitelek forintosítása miatt csökkenő sérülékenység, valamint a stabil többleteket mutató külső pozíció lehetővé teszi, hogy az ország idén kikerüljön a befektetésre nem ajánlott hitelminősítői besorolásból. A növekedés fő húzóereje idén is a fogyasztás lesz, de a nettó export is jelentős marad. Ez annak köszönhető, hogy a korábbi – főként járműipari – fejlesztések hatására továbbra is gyorsan nőhet a kivitel, miközben a beruházások csökkenése mérsékli az import dinamikáját. A fogyasztás növekedését idén a keresetek tavalyinál erőteljesebb bővülése és a hitelezés beindulása táplálhatja – írják. A prognózisban felhívják a figyelmet: a megcsappant uniós pénzek miatt már tavaly stagnáltak a beruházások, az idén pedig a beruházások 3 százalékos visszaesését prognosztizálják, lefelé mutató kockázatokkal. Az új uniós ciklus forrásai és a lakásépítési kedvezmények legfeljebb az év második felében javítják a mutatókat.
A Pénzügykutató szakértői a jegybanki alapkamat 1 százalékra csökkentésével számolnak idén, miután március 22-én újból kamatcsökkentési ciklust indított el a Magyar Nemzeti Bank. A kamatcsökkentés esélyét növeli, ha a nemzetközi pénzpiaci környezet, valamint Magyarország felminősítése miatt tartósan 310 forint alá gyengülne az euró. A szakértők szerint a bankadó felére csökkentése mérsékli a hitelkamatokba beépülő költségeket. Úgy vélik ugyanakkor, hogy ennek hatását részben kompenzálja az, hogy kisbanki és brókerbukások – különösen a Quaestor-csalás károsultjainak kárpótlása – miatt megemelkedik betét- és befektetővédelmi alapokhoz való banki hozzájárulás mértéke. Az év második felétől újból hozzáférhető uniós források és a kiterjesztett csok erősítheti hitelkeresletet, ami az infláció felpörgésével együtt a nominális hitelkamatokat is megnöveli.
Tavaly már a negyedik év volt, hogy az államháztartás hiánya az európai uniós módszertan szerint a 3 százalékos küszöbérték alatt maradt, a GDP-arányos államadósság pedig mérséklődött. A trend folytatása várhatóan az idén sem okoz gondot a Pénzügykutató szerint, mivel a kormány továbbra is fenntartja a költségvetési fegyelmet. A hiány és az államadósság érdemi csökkentésének azonban nem kedvez a növekedési dinamika mérséklődése, a céltól jelentősen elmaradó infláció és a várhatóan tovább gyengülő forintárfolyam. 2016-ban már az infláció erősödésével számol a Pénzügykutató, prognózisuk szerint éves átlagban 0,6 százalékos fogyasztói árnövekedés várható, az éven belüli infláció pedig 1,3 százalékra nőhet. A hazai árszínvonal emelkedése részben az olajárcsökkenés folytatódása ellenére erősödő külső árnyomásnak, részben az idén is laza belföldi jövedelem- és monetáris politikának tudható be.
Az előrejelzés szerint az államháztartás hiánya (ESA 2010 szemléletben) a GDP 2,1 százalékát teheti ki idén, ami kissé meghaladja a költségvetési törvényben előirányzott 2 százalékot. Mérsékelheti a prognosztizált hiányt, ha a vagyonértékesítési tervek megvalósulnak, illetve az uniós eljárások kedvezően zárulnak le. Növelheti viszont a deficitet, ha az uniós támogatások lehívása nem a terveknek megfelelően alakul, vagy ha a nemzetközi környezet nem várt eseményei – nagy jegybankok döntései, migráció – miatt többletkiadások jelentkeznek. Az államadósság ráta a Pénzügykutató szerint 2016 végéig tovább csökkenhet, GDP-arányosan 74,4 százalékra, amit a költségvetés csökkenő finanszírozási igénye és elsődleges többlete, a reálkamatok mérséklődése segít, valamint az, hogy a növekedés az idén is mérsékli az adósság relatív súlyát.
Az előrejelzésből kiderül: a külkereskedelmi mérleg aktívuma idén soha nem látott magasságba emelkedhet, meghaladhatja a 10 milliárd eurót, a kivitel 6, a behozatal 4,5 százalékkal nőhet. A folyó fizetési mérleg többlete idén elérheti az 5,6 milliárd forintot, a GDP 5,1 százalékát. Az uniós transzferek visszaesése miatt azonban a tőkemérleg lényegesen romlik, de az ország külső finanszírozási képessége így is magas marad, elérheti 8,2 milliárd eurót, a GDP 7,3 százalékát. (MTI)
