Az Emberi játszmák címmel megrendezett, a geopolitika, a globális gazdasági kihívások és a mesterséges intelligencia témakörökről szóló tanácskozáson Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beavatkozást sürgetett egy európai szintű, közös elektromosautó-vásárlást támogató program indítása érdekében.
Európai szintű elektromosautó-vásárlásösztönző támogatást kell indítani, mert a zöld átálláshoz ez nélkülözhetetlen – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) 24. pénzügyi csúcstalálkozóján.
Az általános ösztönzőprogramok ideje lejárt, helyette specifikus programok kellenek – hangsúlyozta, hozzátéve: mivel 2035 után elektromos vagy hidrogénhajtású autót lehet majd eladni, az átállást támogatni kell.
Az elektromos autók elterjedése gyorsul: számuk megközelítette a 14 milliót 2023-ban, ennek 58 százalékát Kínában értékesítették. Kínában közel 30 százaléka az eladott új autóknak elektromos volt 2022-ben, míg Európában 21 százalék, az Egyesült Államokban pedig alig 8 százalék.
Az állami támogatás szerepe jelentős az elektromos autók vásárlásához kapcsolódva, eléri világszinten a 30-40 milliárd dollárt, ebben Kína az első, Európa a második. Idén globálisan az állami támogatások elérhetik akár a 100 milliárd dollárt.
Az elmúlt években az Egyesült Államok feldolgozóipari beruházásai drasztikusan felgyorsultak, az amerikai program ösztönzi az elektromos autó-, és akkumulátoripari beruházásokat, és ez akár az európai gyártókapacitások tömeges Amerikába vándorlásával is járhat.
Két vezető autógyártó 7 milliárd euró értékben hozna létre három gigagyárat az EU-ban a kínai elektromosautó-gyártási hegemónia megtöréséhez. A beruházáshoz 4,4 milliárd euró piaci hitelt és 1,4 milliárd euró állami támogatást gyűjtöttek, a gyárak Németországban, Olaszországban és Franciaországban lesznek, és 6 ezer embert foglalkoztatnak majd.
Németország elektromosautó értékesítése 8 évig töretlenül nőtt, idén azonban 14 százalékos visszaesést várnak az állami támogatás megszűnése miatt.
Európában az elektromos autók elterjedését több tényező hátráltatja a magas vételár mellett, a miniszter ezek közé sorolta a gyors értékvesztést, drága biztosítást, vagy a magas javítási költségeket. A német autóipar elektromos átállását egyszerre veszélyezteti a globális verseny, a bürokrácia, a magas energiaárak és a pénzügyi nehézségek – mondta, hozzátéve: a német autóipar egyre kevesebb embert foglalkoztat, miközben az Egyesült Államok növeli az autóipari munkahelyek számát.
Hangsúlyozta: Magyarország exportteljesítményében az akkumulátor- és autóipar kiemelkedő, GDP-arányosan a magyar járműexport az EU-ban a negyedik legnagyobb, az akkumulátorexport GDP-arányos értéke pedig a legnagyobb volt az unióban. Az ország lehet az egyik legnagyobb akkumulátorgyártó a világon. A bejelentett új beruházások több mint 80 százaléka az elektromos autó ökoszisztémához kapcsolódik – mutatott rá. Ugyanakkor, ha a német elektromos autógyártás versenyképessége tovább romlik, az a hazai jármű- és akkumulátorgyártást is súlyosan veszélyezteti. Már a tavalyi utolsó negyedévben lassult a magyar közúti járműgyártás és akkumulátorgyártás exportértékesítése a német elektromos autóipar visszaesése miatt.
Megismételte, hogy európai szintű elektromosautó-vásárlásösztönző programot kell indítani, amely versenyelőnyt adna az európai gyártású elektromos autóknak. A magyar elnökség idején biztosan kezdeményezni fogják a programot – tájékoztatott.
A magyar honvédséget olyan állapotba kell hozni, hogy az ország szükség esetén képes legyen megvédeni magát, a haderőfejlesztés „nem úszható meg, nem bliccelhető el” – jelentette ki a honvédelmi miniszter a rendezvényen.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf előadásában kiemelte: ez a folyamat elindult, és kiterjed a védelmi iparra, a fegyverzetfejlesztésre, a humánerőforrás és az infrastruktúra területére is.
Szólt arról is: Magyarország teljesíti azt a NATO-elvárást, hogy GDP-jének két százalékát fordítsa védelmi kiadásokra.
A tárcavezető értékelése szerint Magyarország stabil alapokon áll, még akkor is, ha a világban „tektonikus mozgások” vannak.
A magyar haderőfejlesztéssel kapcsolatban a honvédelmi miniszter arra hívta fel a figyelmet: az elmúlt évtizedekben „elhanyagoltuk azt a lehetőséget”, hogy bármely országot érhet támadás, és a NATO – amely a nemzeti hadseregek felajánlásából működő szervezet – biztonsági garanciái nem értelmezhetők a haderő fejlesztése nélkül.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett, a haderőfejlesztésben több program már lezárult, jelezve, minden fegyvernemben nagy előrelépések történtek. Elsőként a légvédelmet emelték magas szintre, „minőségi generációváltás” történik ezen a területen – tette hozzá.
Második lépésként a nehézdandár felépítését jelölte meg, ami NATO-elvárás is. Magyarország ígéretet tett arra – fűzte hozzá -, hogy 2028-ra komoly szárazföldi páncélos erőt hoz létre.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf harmadik fő feladatként ezen eszközök rendszerbe állítását említette.
A honvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy természetesen szükség van olyan emberekre, akik a különböző fegyvernemekben használatos modern, nagy értékű, NATO-kompatibilis eszközöket működtetni, használni tudják.
Kitért arra, hogy több toborzókampány indult, amelyek megállapítása szerint sikeresnek mondhatók.
Folyamatos a katonákat kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése is. A laktanyákról sokaknak „középkori” elképzelései vannak, ma már azonban a legtöbb ilyen létesítmény a „diákszálló ++” kategóriába tartozik – jegyezte meg.
A miniszter szólt a kormány azon szándékáról, hogy a haderő fejlesztése a védelmi iparon keresztül összekapcsolódjon a gazdaság fejlesztésével. „A Magyar Honvédség megrendeléseire ipart lehet építeni” – jelentette ki, hozzátéve, a védelmi ipar kiépítésében nagyon fontos nemzetgazdasági potenciál is van; a saját igényeken túl ez az iparág exportra is termelhet.
A tárcavezető fontosnak nevezte, hogy magyar vállalkozásokat is bevonjanak a védelmi ipari fejlesztésekbe.
(Forrás: MTI, fotó: Balogh Zoltán)