A pénzmosással összefüggő bírósági ügyek a leghosszadalmasabbak Magyarországon, első fokon átlagosan három évet vesznek igénybe – derül ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett 2017. évi uniós igazságügyi eredménytáblából.

A korábbi kiadásokhoz képest a 2017. évi eredménytábla az igazságügyi rendszerek működésének új aspektusait vizsgálja, például, hogy a fogyasztók milyen könnyen férhetnek hozzá az igazságszolgáltatáshoz és milyen csatornákat használnak a vállalkozások elleni panaszok benyújtására. Először fordul elő, hogy a pénzmosási bűncselekményekkel kapcsolatos bírósági eljárások hosszát is mutatja.

„Az uniós igazságügyi eredménytábla 5. kiadása megerősíti, hogy a hatékony igazságszolgáltatási rendszerek elengedhetetlenek a vállalkozás- és befektetésbarát környezetbe vetett bizalom megteremtéséhez az egységes piacon” – mondta Vĕra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős uniós biztos. „Felszólítom a tagállamokat, biztosítsák, hogy minden igazságügyi reform tartsa tiszteletben a jogállamiság elvét és az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ez kulcsfontosságú a polgárok és a vállalkozások számára annak érdekében, hogy maradéktalanul élhessenek jogaikkal. Egy független és jól működő igazságszolgáltatási rendszer minden demokrácia alappillére.”

A 2017. évi kiadás legfontosabb megállapításai:

  • Rövidebb polgári és kereskedelmi bírósági eljárások: még azokban a tagállamokban is, ahol nagyon leterhelt az igazságszolgáltatás rendszere. Ez a javulás ötéves időtávon jobban kivehető, mint rövid távon.
  • A fogyasztóvédelem érvényesítésének elemzése: Az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtása a tagállamok feladata. Az eredménytábla alapján a közigazgatási eljárások és a bírósági felülvizsgálatok hossza ezen a területen nagy mértékben országfüggő. Az eredménytáblából az is kiderül, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságok sok fogyasztói problémát közvetlenül oldanak meg, anélkül, hogy bírósághoz kellene fordulni.
  • A pénzmosás elleni küzdelem elemzése: A negyedik pénzmosási irányelv előírása szerint a tagállamok először adtak meg erre a területre vonatkozó adatokat. Az adatok nagy eltéréseket mutatnak az eljárás hossza tekintetében, amely kevesebb, mint fél évtől majdnem három évig terjedhet a pénzmosási bűncselekményekkel foglalkozó esetekben.
  • A szegényebb polgárok korlátozottabban férnek az igazságszolgáltatáshoz: Az eredménytábla azt mutatja, hogy bizonyos tagállamokban a szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkező polgárok bizonyos típusú jogviták esetében egyáltalán nem kapnak jogi segítségnyújtást.
  • Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) használata bizonyos országokban továbbra is korlátozott: Miközben a tagállamok felében széles körben elterjedt az információs és kommunikációs technológiák használata a bíróságok és ügyvédek közötti kommunikáció céljára, az elektronikus aláírás céljából történő használat az EU országok több mint felében igen korlátozott. Az arra vonatkozó új adatok, hogy az ügyvédek hogyan használják az információs és kommunikációs technológiákat a bíróságokkal való kommunikációban, megint csak aláhúzzák az elektronikus kommunikáció jelentőségét a jól működő igazságügyi rendszerek szempontjából.
  • Az igazságszolgáltatás függetlenségét a lakosság jobbnak vagy stabilnak ítéli meg: a tagállamok több mint két harmadában ez a helyzet 2016-hoz képest. 2010 óta ugyanaz a trend figyelhető meg a vállalkozások helyzetmegítélésben is. A bíróságok és bírák függetlenségének vélt hiányát a megkérdezettek leggyakrabban a kormány és a politikusok beavatkozásával vagy nyomásgyakorlásával indokolták. A 2017. évi kiadás azt is bemutatja, hogy a különböző tagállamok milyen biztosítékokkal védik a bírák igazságszolgáltatási függetlenségét. Ez a jogállamiság nagy fontosságát tükrözi az EU-ban.
  • Minőségi előírások: A legtöbb tagállamban határidőket vagy időkorlátokat ír elő a bírósági eljárások elhúzódásának megakadályozása érdekében. Bizonyos, kevésbé hatékony igazságszolgáltatási rendszerrel rendelkező tagállamokban ilyen előírások azonban nincsenek érvényben.

Magyarország

Ami a magyarországi adatokat illeti, 2015-ben 100 lakosra átlagosan 9,2 beérkező polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügy jutott első fokon, ezekből 1,8 volt polgári vagy kereskedelmi peres ügy. Az összes ügytípust tekintve az eljárások átlagos hossza első fokon 59 nap volt.

A bírósági döntéshozatal hatékonyságát illetően Magyarország uniós összehasonlításban az elektronikus kommunikáció és a fogyasztóvédelem területén harmadik, a versenyjog területén a tizenharmadik helyen áll az elsőfokú bírósági felülvizsgálati ügyek eldöntésének 2013 és 2015 közötti átlagos hossza szerint.

A pénzmosással összefüggő bírósági ügyek Magyarországon a leghosszadalmasabbak, első fokon átlagosan három évet vesznek igénybe.

A bíróságok és az ügyvédek közötti kommunikációban az információs és kommunikációs technológiák az esetek háromnegyedében jelen vannak.

A bíróságokkal kapcsolatos államháztartási összköltségek Magyarországon lakosonként 44 eurót tettek ki 2015-ben; ez a GDP 0,4 százalékának felel meg. Százezer lakosra 29 bíró jutott; első fokon 71 százalékuk, másod fokon 68 százalékuk, a legfelsőbb bíróságon pedig 48 százalékuk nő. 2017-ben a bíróságok és a bírák érzékelt függetlenségét a nyilvánosság 5 százalékban nagyon jónak, 43 százalékban elég jónak 21 százalékban elég rossznak, 7 százalékban pedig nagyon rossznak minősítette.

Az eredménytábla

Az eredménytábla főleg polgári és kereskedelmi peres ügyekre, valamint közigazgatási ügyekre összpontosít annak érdekében, hogy támogassa a tagállamok erőfeszítéseit, amelyek kikövezik az utat egy még inkább beruházás-, vállalkozás- és polgárbarát környezet felé. Az eredménytábla a hatékony igazságszolgáltatási rendszer három fő elemére összpontosít:

  • Hatékonyság: az eljárások hosszára, befejezési arányára és a folyamatban lévő ügyek számára vonatkozó mutatók.
  • Minőség: jogi segítségnyújtásra, bírósági díjakra, képzésre, a bírósági tevékenységek ellenőrzésére, költségvetésére és humánerőforrásaira vonatkozó mutatók.
  • Függetlenség: A bírói függetlenség vállalkozások és lakosság általi megítélésére vonatkozó mutatók, valamint a bírákra vonatkozó biztosítékok mutatói.

Az eredménytábla különböző információforrásokat használ fel. Az adatok nagy részét az Európa Tanácsnak az igazságszolgáltatás hatékonyságának értékelésével foglalkozó bizottsága (a továbbiakban: CEPEJ) szolgáltatta. A további adatforrások az olyan európai hálózatok, mint az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata és az EU Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata, az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE) és az uniós szabályozás speciális területeivel foglalkozó különböző bizottságok.