A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezi, hogy a munkavállalókhoz hasonlóan a kisvállalkozások adóbevallását is az adóhatóság készítse el a jövőben – mondta Parragh László, a kamara elnöke hétfőn Nagykanizsán.
Parragh László a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlését követően beszélt arról, hogy a javaslatuk szerint négy év alatt lehetne kiterjeszteni a kisvállalkozásokra, hogy az adóhatóságtól közvetlenül megkapják a bevallásukat. „Ez sokaknak nem tetszik, de klasszikusan ez a bürokráciacsökkentés” – fogalmazott az elnök.
A kisvállalkozásoknak nem kellene külön fizetniük a bevallás elkészítéséért, később ez a bevalláskészítési gyakorlat kiterjedhetne a nagyobb vállalkozásokra is – tette hozzá Parragh László.
Az MKIK elnöke ismertette, hogy a kormányzattal együttműködve 2010 óta több mint 50 olyan program valósult meg, amely kamarai kezdeményezésre indult.
Idesorolta a magánszemélyek adóbevallásának adóhatósági elkészítését, amely ugyan szavai szerint a könyvelők és adótanácsadók ellenérzését váltotta ki, de hozzátette, ennek révén csökkenhetett ötödével, mintegy 4 ezerrel az adóhatóság létszáma is, hiszen nincs szükség olyan nagy létszámú ellenőrzési apparátusra. Szintén kamarai kezdeményezés volt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetének háromról kétszintűre csökkentése – jegyezte meg.
Parragh László kitért arra is, hogy a külföldön munkát vállaló magyar dolgozók visszacsábítása miatt kezdeményezték a bérfelzárkóztatási programot, mert „ha rövid távon ezt az intézkedést nem tesszük meg, középtávon kiürül az ország”.
Az elvándorlás üteme csökkenőben van, de a reálgazdaságban foglalkoztatott mintegy 3,1 millió ember mellett mintegy 300 ezer magyar dolgozik külföldön, ez a 10 százalék pedig „a magyar munkavállalók színe-java” – mondta.
A kamara elnöke szerint a tudás és a gazdaság összekapcsolása az egyik legaktuálisabb feladat. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a kutatás-fejlesztés-innováció területén nem állunk jól, szigorítani kellene például a költségek kiáramlásán.
A közoktatás helyzetére utalva azt mondta: az iskolákban „nem azt tanítjuk, amire az életben a gyereknek szüksége van”, hiányzik a pénzügyi, a digitális és a nyelvtudás, elsősorban az angol megfelelő ismerete. A középfokú képzés kapcsán egyebek mellett arról beszélt, hogy az elmúlt öt évben 100 ezerrel csökkent ezen a szinten a gyerekek létszáma, 86 ezren tanulnak kevesebben szakközépiskolákban, de csak 14 ezerrel kevesebben a gimnáziumokban, mert azok elszívó ereje megmaradt.
Úgy fogalmazott, a felsőoktatás területén is „kiásták a csatabárdot”, amikor arra világítottak rá, hogy az 550 ezer férőhely ellenére csupán 290 ezer hallgató van, amely 2020-ra 250 ezerre csökken. A konfliktust itt is az okozza, hogy egyetemeket, szakokat senki nem akar bezárni – mondta.
Az MKIK elnöke utalt rá, hogy a következő napokban tartja küldöttgyűlését az MKIK (kedden) és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (szerdán). Az utóbbi kapcsán emlékeztetett arra, hogy „a kamarai működés logikájával ellentétes” gazdálkodási visszásságok miatt kezdeményezte a BKIK elnökségének távozását, mert „az üzleti közösség bizalmának visszanyerése elengedhetetlen”.
Átalakul a választott bíróságok rendszere, az agrárkamarán kívül minden további szervezet az MKIK-ba fog beolvadni. Hatékonyságot remélve ettől új szervezeti rendben igazgatóságot hoznak létre a választott bíróság élén, vezetője pedig nem választással, hanem kinevezéssel kerül a pozíciójába.
Az MKIK elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kamarának hitelessége érdekében nem szabad részt vennie a választási küzdelmekben, mindent el kell követni, hogy semleges maradjon. „Nekünk az aktuális kormány, az önkormányzatok és a megyei közgyűlések a partnereink”, mert a vállalkozóknak az az érdeke, hogy elmondják, mit kellene tenni az adott térségben – fogalmazott. (MTI)
