Kisebb megszakításokkal 2012 óta csökken az autósiskolák és az oktatók száma Magyarországon. A legrosszabb év 2013 volt, akkor minden tizedik cégnél végleg szögre akasztották a slusszkulcsot.

Magyarországon 2012-ben még 692 olyan vállalkozás működött, amelynek főtevékenysége járművezető oktatás volt, az idei évre ez a szám 598-ra csökkent – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adatbázisából. A szektor árbevétele ugyanakkor a 2012-es 10 milliárd forint körüli összegről 2015-re 13 milliárd forintra emelkedett.

A munkaerőhiány súlyosan érintette az ágazatot. A vizsgált időszakban a vállalkozások alkalmazotti összlétszáma – az egyéni vállalkozásokat nem számítva – a 2012-es 1123 főről 2017-re 861 főre csökkent. Ehhez jön még az a mintegy 3500 szakoktató, akik többsége megbízási szerződéssel vagy vállalkozói igazolvánnyal végzi tevékenységét.

A felszámolás alá került cégek aránya ugyanakkor a hazai átlaghoz képest alacsony volt a szektorban, és a vizsgált időszakban folyamatosan mérséklődött. Míg 2012-ben 2,89 százalék volt a felszámolás alá vont vállalkozások aránya, tavaly már csak 0,47 százalék. Hasonlóan kedvezően alakult a végrehajtás alá került cégek aránya: ez a mutató 2013-ban érte el a csúcsot, a működő vállalkozások 10,39 százaléka ellen rendeltek el végrehajtást, míg 2016-ban ez az arány 6,33 százalékra csökkent – ismertette az adatokat Hantos Zoltán projektmenedzser.

Az ágazatot sújtó negatív tendenciák oka elsősorban az alacsony jövedelmezőség, valamint a képzett munkaerő elszivárgása más szektorokba, illetve külföldre. A csökkenő szakoktatói létszám és annak elöregedése, valamint a pár éve megemelt kötelező gyakorlati óraszám miatt ma sokkal több időbe kerül a gépjárművezetői engedély megszerzése, mint 10 évvel ezelőtt.

Nem enyhítette az ágazat munkaerő problémáinak megoldását az sem, hogy 2005 és 2014 között a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) szüneteltette a szakoktatók képzését a tananyag megújítása érdekében. A képzés újraindításának eredményei pedig még nem látszanak sem a cégadatokban, sem a jogosítvány megszerzésének idejében. A helyzet különösen vidéken súlyos, hiszen az autósiskoláknak csak a 63,4 százaléka működik Budapest és Pest megyén kívül.

Ugyanakkor ezek a cégek egy növekvő piaci igényt kell, hogy minél rövid idő alatt kiszolgáljanak, hiszen az NKH közleménye szerint a KRESZ tanfolyamra jelentkezők és az azt sikeresen elvégzők aránya egyaránt dinamikusan növekedett 2015-2016-ban. Kérdés, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő ágazat hogyan lesz képes ezt a megnövekedett igényt megfelelő határidőkkel, megfelelő szakmai színvonalon kiszolgálni a jövőben – hívta fel a figyelmet Hantos Zoltán.