Két évvel ezelőtt jött létre a Hősök Tere Kezdeményezés, amelynek a mai napig célja, hogy Magyarországon az emberek figyeljenek egymásra. A kezdeményezés vezetőjével, Orosz Györgyivel beszélgettünk.

– Mi a Hősök Tere Kezdeményezés víziója és missziója?

– Víziónk egy olyan országért együtt tenni, ahol természetes, hogy egyre többen kiállunk másokért. Missziónk, hogy elérjük, tíz év múlva az együttérzés és egymásért tevés legyen társadalmi norma Magyarországon. Mi, magánszemélyek, azért fogtunk össze, hogy közösen tegyünk a közöny ellen. Három évvel ezelőtt találkoztam Halácsy Péterrel, aki azért keresett meg, mert egy konferencián találkozott Philip Zimbardo szociálpszichológussal. A beszélgetésükből úgy érezte, amit Zimbardo képvisel, az elkelne Magyarországon is. Aztán feltette nekem is a kérdést: mit csináljunk? Meghívtuk Zimbardót Budapestre (képünkön, fent), szerveztem egy nagyobb összejövetelt, innen indult az egész kezdeményezés. Az elsődleges célunk, hogy elérjük, az emberek tegyenek másokért, és hogy legyen pozitív változás.

– Zimbardo személyesen is részt vesz a kezdeményezésben, vagy csak az ő kutatásait veszik alapul?

– Teljes mértékben együttműködik velünk. Hárman alapítottunk egy nonprofit kft-t, majd csatlakozott hozzánk még öt társ, hogy teljesen felépítsük a projektet. Alapvetően a Zimbardo-féle „hétköznapi hősiesség” modelljére építünk. Abból indulunk ki, amiről Zimbardo korábbi kutatásai is szóltak, hogy a környezetünk hatására is leszünk valamilyenek, amit közben észre sem veszünk. A környezetünk is befolyásolja a viselkedésünket. De ezt eddig nem tudatosítottuk magunkban. Így azt sem, hogy mit tehetünk a közöny ellen. Hogy egyáltalán tehetünk-e másokért, magunkért.

– Hogyan kezdték el felépíteni a kezdeményezést?

– Kezdetben csak fél évre terveztünk. Ezt elrontottuk. Hibáztunk, amikor azt gondoltuk, hogy ez elég. De a fél év alatt is megszerveztünk egy nemzetközi konferenciát, egy fesztivált fiataloknak, forgattunk videót, szerveztünk médiakampányokat és elkezdtük adaptálni és fejleszteni a Zimbardo által kifejlesztett „hétköznapi hősiesség” tréningeket. Ez a működésünk alapja. Azért vagyunk, hogy tudást adjunk át. Közben rájöttünk, hogy sokkal nagyobb dolgot képzelünk el, így a projekt lezárása után elkezdtük tervezni és felépíteni a hosszú távon is működőképes szervezetet.

– Mik a projektjei a Hősök Tere Kezdeményezésnek?

– Az alap, amit az elmúlt közel két év alatt teszünk: tréningeket, workshopokat szervezünk elsősorban tanároknak, diákoknak, de válallatoknak és civil érdeklődőknek is –  például szülőknek, baráti közösségeknek. Főként olyan embereknek, akik a tréningeken, workshopokon megszerzett tudást tovább akarják adni. Tartunk civil workshopokat azoknak is, akik egyszerűen csak többet szeretnének tudni a témáról. Külön nagy projekt a HeroiKon nemzetközi konferenciánk, amelyet tavaly másodszor szerveztünk meg. 2014-ben a fiatalokat célzó fesztivál mellett médiakampányokat és a 30 napos kihívásunkat is megszerveztük.

– Miről szólnak ezek a tréningek?

– Magyarországon tízből nyolcan segítőkésznek tartják magukat. Ezt mondják. De ha elesik valaki az utcán, akkor egyáltalán nem biztos, hogy odamegyünk segíteni. Tízből több mint nyolcan sajnos mégsem teszünk semmit. Mert a környezet hat ránk. Ezért is leszünk közönyösek. Azt vesszük észre, hogy valami nem jó, de inkább nem akarunk ott lenni. Egy-egy ilyen helyzetben, amikor tehetnénk másokért, többnyire azt nézzük, hogy mit tesz a másik. Ha azt látjuk, hogy a másik nem csinál semmit, akkor mi sem csinálunk semmit. Ez az a közöny, ami ellen igazán fel szeretnénk lépni. Ez nem „jó ember”, vagy „rossz ember” kérdése, hanem többnyire a körülmények hatása (is). A tréning egy része arról szól, hogy tudatosítjuk, mi a helyzet és hogyan változtathatjuk meg magunkat, meg a körülményeket. Az első alapmodul az úgynevezett mindset, az önmagunkról alkotott gondolkodásunk összessége. Mert ha változtatni akarok, akkor azt magamon érdemes elkezdeni.

– Mennyi embert sikerült a kezdeményezéssel elérni?

– Körülbelül 1000 tanárnak adtuk már át a tréningeket, a workshopokkal 3600 embert, a médiakampányokkal pedig több, mint 3 és fél millió embert értünk el minden évben. Erre nagyon büszkék vagyunk.

– Hogy épül fel most a szervezet?

– 80-an vagyunk önkéntesek, és mindenkiben benne van a tenni akarás, hogy megváltoztassuk ezt az országot. Van trénercsapatunk, vannak tréning szervezők, segítők, kutatók, rendezvényszervezők, akik bonyolítanak kisebb-nagyobb rendezvényeket. Van kommunikációs csapatunk, és van fundraiser csapat is. Az elmúlt két évben anyagilag 80 magánszemély és 30 vállalat támogatott minket. Fontos számunkra, hogy a továbbiakban is csak magánszemélyektől és vállalatoktól várunk támogatást. Ez fontos civilségünk megőrzéséhez. Nem pályázunk Európai Uniós forrásra és állami támogatásra sem.

– Van olyan része az évnek, ami kiemelt időszaknak számít?

– Igen: a konferencia időszaka, amely tavaly október 1-én volt, például ilyen. Sikerült azt a célt elérni, hogy tanárokat, a fiatalokat és a véleményvezéreket is egy fedél alá hozzuk. Idén is lesz egy nagyobb rendezvényünk, szintén szeptember vége, október eleje körül.

– Milyen kommunikációs eszközöket alkalmaztak ahhoz, hogy népszerűsítsék a kezdeményezést?

– 2014 április elején volt egy sajtótájékoztatónk, akkor kezdtünk el kommunikálni magunkról, és kipróbáltattuk, hogy mi is a célunk. Akkor indult el rólunk a közbeszéd, később jött a videó, születtek interjúk, megszerveztük a Helló Hősök Fesztivált és a HeroiKon Nemzetközi Konferenciát. Majd kitaláltuk a 30 napos Hősök Tere Kihívást, ez a korábbiakhoz képest másképp tárta szélesre a kapukat, mivel fel lehetett tölteni a Facebookra, hogy ki milyen addig szokatlan dolgot tett egy hónapon át másokért. Ezenkívül van a két aktívabb időszak, az október eleje és a május vége, amikor kicsit többet beszélünk magunkról. Emellett folyamatosan használjuk a közösségi médiumokat.

– Mik a terveik?

– Rövid távon fejlesztjük a szervezetünket. Emellett kutatjuk a hatásunkat, fejlesztjük a tudásunkat és bővítjük azt a kört, ahogyan átadhatjuk ezt a tudást közvetlenebbül és nagyobb körben, hatékonyabban, mint eddig. Hiszen más módon érjük el például a fiatalokat, mint a vállalatvezetőket.

Kovács Réka Fruzsina