Kamarai és érdekképviseleti egyeztetések folynak a Nemzetgazdasági Minisztériummal az online kasszák bevezetésére vonatkozó határidő esetleges módosításáról – hangzott el a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által a témában szervezett konferencián.

Az online pénztárgép használatára újonnan kötelezett vállalkozók közül sokan tartják túl szűkösnek a felkészülésre rendelkezésre álló időt és elégtelennek a pénztárgép-kínálatot – derült ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett „Online pénztárgép 2017. január 1-től történő kötelező használata és változásai” című konferencián.

A legtöbb kérdést a konferencián nagy számban jelen lévő taxisok tették fel, akiknek – kilenc másik TEÁOR-besorolású vállalkozáscsoporttal együtt – szintén be kell üzemelniük év végéig a pénztárgépeket. A számukra előírt GSM-alapú pénztárgépekből ugyanakkor szűkös a kínálat, így erősen kérdéses, hogy tartani tudják-e a december végi határidőt.

Hasonló cipőben járnak a pénzváltók is, akiknek szintén speciális szoftverrel működő pénztárgépekre lenne szükségük. Mint a konferencián elhangzott, a pénzváltók által támogatottan megvásárolható készülékek közül az egyik csupán egyetlen valuta átváltását képes számon tartani, a másik pedig csupán az egyirányú pénzváltást (forintra vagy forintról) támogatja.

Az online pénztárgépek bevezetésének végső célja a gazdaság fehérítése, a feketegazdaság visszaszorítása pedig a tisztességesen működő és adózó vállalkozóknak kedvez – hangsúlyozta a konferenciát megnyitó beszédében dr. Kiss Zoltán, a BKIK elnöke (a fenti képen jobbra).

Reménysugarat jelenthet Dudás Zoltán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Közlekedés, Szállítás, Szállítmányozás Osztályának elnökének bejelentése, miszerint kamarai és érdekképviseleti egyeztetések folynak a nemzetgazdasági Minisztériummal egy esetleges határidő-módosításról. Vörös Attila, NAV Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóságának igazgatója (a fenti képen balra) ugyanakkor figyelmeztetett: a vállalkozóknak „kellő körültekintéssel” kell eljárniuk annak érdekében, hogy betartsák a határidőket. A szakember információi szerint napokon belül újabb pénztárgépek is megjelenhetnek a kínálatban, így az említett problémák is megoldódhatnak.

A konferencián az online pénztárgép használatára kötelezett adóalanyi kör bővítéséről és az ezzel kapcsolatos teendőkről dr. Funtek Zsolt, a NAV Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóságának főosztályvezetője (a képen balra), az online pénztárgép beszerzéséhez nyújtott támogatásról pedig Horváth Dávid Miklós tájékoztatási kiemelt főreferens (jobbra) tartott előadást. Az alábbiakban – a NAV tájékoztatóira is támaszkodva – ezt a két témát foglaljuk össze.

 

Online pénztárgép: kikkel bővül a kör?

A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendeletet módosító 9/2016. (III. 25.) NGM rendelet előírásaiból következően 2017. január 1-jétől az alábbi – 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR 08 besorolás szerinti – tevékenységet folytató adóalanyok is kizárólag online pénztárgéppel tehetnek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek.

2017. január 1-jétől online pénztárgép használatára kötelezettek

45.20 szerinti gépjárműjavítási, -karbantartási tevékenységet végző adóalanyok. Ide tartozik a gépjárművek javítása és karbantartása [mechanikai javítás; villamossági javítás; elektronikus befecskendező rendszer (injektor) javítása; általános szerviz; karosszériajavítás; gépjármű-alkatrészek javítása, beleértve a gépjármű motorját; mosás, fényezés stb.; festés, szórásos lakkozás; szélvédő, autóablak, -ajtó, -zár javítása; gépjárműülések javítása] a gumiabroncs és a gumibelső javítása, felszerelése vagy cseréje, centírozás, kerékbeállítás; a korrózióvédelem; az alkatrészek és tartozékok felszerelése (nem az autógyártás részeként, folyamatában).

45.32 szerinti gépjárműalkatrész kiskereskedelmi tevékenységet végző adóalanyok. Ide sorolandó a gépjármű-alkatrészek, -tartozékok, -felszerelések (gumiabroncs és gumibelső; gyújtógyertyák, akkumulátorok, járművilágítás, elektromos alkatrészek stb.) kiskereskedelme.

45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási tevékenységet végző adóalanyok. Ide tartozik az új és használt motorkerékpárok (beleértve a mopedet is) kereskedelme; a motorkerékpár-alkatrész és -tartozék kereskedelme; a motorkerékpár karbantartása és javítása.

49.32 szerinti taxis személyszállítási tevékenységet végző adóalanyok. Ide tartozik a személyszállítás taxival és a személygépjármű bérbeadása vezetővel együtt.

66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási tevékenységet végző adóalanyok. Ide sorolandó a pénzváltó irodák tevékenysége.

86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag a plasztikai sebészeti tevékenységet végző adóalanyok. Ide sorolandó a rövid és a hosszú távú kórházi ellátás, azaz a kórházak gyógyító, diagnosztikai, kezelési tevékenysége, az elsősorban fekvőbetegek ellátására irányuló, közvetlen orvosi felügyelet alatt végzett tevékenységek, mint az orvosi és egészségügyi szakszolgáltatás. Ezek közül azonban kizárólag a plasztikai sebészeti tevékenység tartozik a kötelezetti körbe.

93.13 szerinti testedzési szolgáltatási tevékenységet végző adóalanyok. Ide tartozik a fitnesz- és testépítő klubok és létesítmények szolgáltatása.

93.29 szerinti máshova nem sorolt egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből a kizárólag tánctermi, diszkó működtetési tevékenységet végző adóalanyok. Ide sorolandó a tánctermi, diszkó működtetési tevékenység.

96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási tevékenységet végző adóalanyok. Ide tartozik mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil mosása és vegytisztítása, vasalása stb. géppel vagy kézzel.

96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási tevékenységet végző adóalanyok. Ide sorolandó a törökfürdők, szaunák és gőzfürdők, szoláriumok, gyógyfürdők, fogyasztó- és karcsúsítószalonok, masszázsszalonok stb. tevékenysége.

Amennyiben az adóalany nincs tisztában az általa végzett gazdasági tevékenység TEÁOR szerinti ágazati besorolásával, segítséget kérhet a Központi Statisztikai Hivatal Információszolgálatától a „Lépjen velünk kapcsolatba!” alkalmazáson keresztül.

A pénztárgép használati kötelezettség szempontjából az adóalany által ténylegesen végzett tevékenység az irányadó, függetlenül attól, hogy az adott tevékenységet bejelentette-e vagy sem. Mindez fordítva is igaz, a bejelentett, de nem gyakorolt tevékenység nem alapozza meg a kötelező pénztárgéphasználatot.

Az online pénztárgép használatára kötelezetté válók legfőbb teendői

1. Regisztrációs kód igénylése

Tekintettel arra, hogy az online pénztárgép üzembe helyezése kizárólag regisztrációs kód birtokában lehetséges, szükséges PTGREG nyomtatványon a NAV-tól üzembehelyezési kódot kérni. A pénztárgép regisztrációhoz szükséges egyedi azonosító igénylésére szolgáló PTGREG adatlap, illetve kitöltési útmutatója a NAV internetes honlapjáról (http://www.nav.gov.hu -> Letöltések -> Nyomtatványkitöltő programok -> Egyszerű keresés/Összetett keresés) letölthető.

Az adatlapot az elektronikus bevallás benyújtására kötelezett üzemeltetők elektronikusan kötelesek benyújtani, egyéb esetben az adatlap papír alapon is benyújtható az illetékes adó- és vámigazgatósághoz.

A NAV az üzembehelyezési kódot a kérelem elektronikus úton történő megküldése esetén a beérkezéstől számított 5 napon belül a bejelentő elektronikus tárhelyére, a bejelentés postai úton történő megküldése esetén a beérkezéstől számított 8 napon belül postai úton megküldi az üzemeltető részére. Az üzemeltetőnek az elektronikus tárhelyére beérkezett regisztrációs kódot célszerű letárolnia, illetve egy példányban ki kell nyomtatnia.

Amennyiben az üzembehelyezési kód nem kerül felhasználásra, azzal kapcsolatban az adóalanynak elszámolási kötelezettsége nincs, azonban az illetéktelen felhasználás elkerülése érdekében javasolt annak biztonságos helyen való megőrzése vagy megsemmisítése.

2. Online pénztárgép kiválasztása, beszerzése

Az engedélyezett online géptípusokról a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján lehet tájékozódni. Az adóalany ezen online pénztárgépek közül választhatja ki az igényeinek és lehetőségeinek leginkább megfelelő online típusú pénztárgépet.

Az egyes pénztárgéptípusokról, azok jellemzőiről, áráról stb. az érintett forgalmazók tudnak felvilágosítást adni.

A beszerzés a pénztárgép megvásárlásával vagy akár annak bérlésével is megvalósulhat.

3. Online pénztárgép üzembe helyezése

Az állami adó- és vámhatóság által megküldött, a pénztárgép üzembe helyezéséhez szükséges üzembehelyezési kódról szóló értesítést a pénztárgép beszerzésekor az üzemeltető kinyomtatott formában átadja az eladónak, aki azt, valamint az AP számot rögzíti a pénztárgépben. (A pénztárgép bérlése esetén a gyakorlatban ez úgy kivitelezhető, hogy az üzemeltetést végző bérlő az általa kért üzembehelyezési kódot átadja a pénztárgépet megvásárló tulajdonosnak (bérbe adónak), aki annak segítségével az értékesítőnél üzembe helyezteti a pénztárgépet.)

Ezt követően a pénztárgép adóügyi ellenőrző egysége kapcsolatba lép a NAV szerverével, amely válaszüzenettel üzembe helyezi a pénztárgépet.

4. Szerződéskötés mobilszolgáltatóval

Az online pénztárgép online üzemmódjához nem internet kapcsolatra, hanem egyfajta mobil adatkapcsolatra van szükség. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot az online pénztárgép Adóügyi Ellenőrző Egységébe (AEE) beépített SIM-kártya biztosítja.

Annak érdekében, hogy a közvetlen adatlekérdezéssel megvalósuló adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolat folyamatosan biztosítva legyen, az online pénztárgép üzemeltetőjének szolgáltatási szerződést kell kötnie a SIM-kártyát biztosító hírközlési szolgáltatóval. A szolgáltatási szerződés az esetek jelentős részében az online pénztárgépeket értékesítő vállalkozásoknál, forgalmazóknál is megköthető.

Az online kapcsolatot biztosító szolgáltatókra vonatkozó információk a NAV honlapján „Tájékoztató az online pénztárgépek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közötti adatkapcsolathoz szükséges szolgáltatást biztosító hírközlési szolgáltatókról [módosított]” címmel közzétett anyagban érhetők el.

5. Egyedi mentesség kérése

Az üzemeltető a NAV-tól az erre a célra rendszeresített PTGM nyomtatványon kérheti az elektronikus hírközlő hálózat útján történő adattovábbítás alóli felmentést (egyedi mentesítés), abban az esetben, ha

  • az online adatkapcsolat létesítéséhez szükséges elektronikus hírközlő hálózat önhibáján kívül nem áll rendelkezésre, és az elektronikus hírközlő hálózat elérése külső antennával vagy egyéb műszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható, illetve az aránytalan terhet jelent számára (a NAV a kérelem elbírálása során figyelembe veszi a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatósági állásfoglalását is);
  • tevékenységét közfeladatot ellátó intézményben végzi és a pénztárgép működése az intézmény közfeladatainak ellátását zavarja, valamint az intézményen belül nem alakítható ki olyan pénzátvételi hely, ahol a közvetlen adatlekéréssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése a közfeladatok ellátásában nem okoz működési zavart. A kérelemhez mellékelni kell a közfeladatot ellátó intézmény vezetőjének nyilatkozatát a fenti feltételek fennállásáról.

Az egyedi mentesség kizárólag az online adattovábbítás alól mentesít, az online pénztárgép üzemeltetése alól nem ad felmentést. Továbbá az online pénztárgép használata alóli mentesítésre kizárólag az említett két – jogszabályban meghatározott – okból van lehetőség.

6. Nyugta helyett számla

Végezetül említést kell tenni arról, hogy az Áfa tv. lehetőséget ad arra, hogy az adóalany nyugta helyett számla kibocsátásáról gondoskodjon, mely esetben mentesül a gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól. Ugyanakkor, ha az adóalany a bizonylatadási kötelezettségét online pénztárgéppel történő nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesíti, köteles az általa e tevékenységhez kapcsolódóan kibocsátott valamennyi számláról – PTGSZLAH adatlapon – adatszolgáltatást teljesíteni az állami adó- és vámhatóság felé. Annak eldöntésében, hogy mely esetekben áll, illetve nem áll fenn adatszolgáltatási kötelezettség, eligazodást nyújt a NAV honlapján „Adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett számlák köre” címmel közzétett tájékoztató anyag.

Az adóalany adatszolgáltatási kötelezettségének pénztárgép használatra kötelezett tevékenysége tekintetében olyan módon köteles eleget tenni, hogy az e tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák keltét, sorszámát, a vevő nevét és címét, továbbá az ellenérték adót is tartalmazó összegét, adómentesség esetén az ellenérték összegét a számla kibocsátásának keltét alapul véve, naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, elektronikus úton megküldi az állami adó- és vámhatóságnak.

Tájékoztató az online pénztárgép beszerzéséhez nyújtott támogatásról

2016. november 15-én a Magyar Közlöny 176. számában – 2016. november 16-ai hatályba lépéssel – jelent meg a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítésére 2017. január 1-jétől kötelezett adózónak az online pénztárgép beszerzéséhez nyújtott támogatásról szóló 39/2016. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet).

Támogatásra jogosultak

A támogatást a 2017. január 1-jétől online pénztárgép használatára kötelezett adózó igényelheti, amennyiben a pénztárgépet 2016. december 31-ig üzembe helyezi.

A jogosultság feltételei

A vissza nem térítendő támogatás olyan pénztárgép beszerzéséhez nyújtható, amely rendelkezik a 9/2016. (III. 25.) NGM rendeletben meghatározott új műszaki követelményeknek való megfelelést igazoló forgalmazási engedéllyel.

A támogatásra az üzemeltető abban az esetben jogosult, ha

a) a 2015. adóévben legfeljebb 500 millió forint nettó árbevételt ért el, vagy tevékenységét 2016. január 1-jét követően kezdte meg,

b) a támogatás iránti kérelem (a továbbiakban: kérelem) benyújtásának időpontjában az adózás rendjéről szóló törvény alapján megbízható adózónak minősül, vagy 

  • rendelkezik adószámmal és nem áll adószám-felfüggesztés hatálya alatt,
  • nem áll végelszámolási-, felszámolási-, csőd- vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt,
  • nem rendelkezik az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott túlfizetés összegével csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló 1 millió forintot meghaladó adó- és vámtartozással, kivéve, ha arra az állami adó- és vámhatóság részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett,
  • nem rendelkezik munkáltatóként, kifizetőként levont adó tekintetében 10 ezer forintot meghaladó adótartozással, és
  • tevékenységét nem szünetelteti, és

c) a kérelem benyújtását megelőző 5 naptári éven belül az állami adó- és vámhatóság számla, egyszerűsített számla, nyugta-kibocsátási kötelezettség két éven belüli ismételt elmulasztása, vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt jogerősen mulasztási bírságot nem állapított meg terhére.

Mozgóbolt vagy mozgó szolgáltató helyen működő üzemeltető kizárólag – az új műszaki követelményeknek megfelelő – hordozható pénztárgép üzembe helyezése esetén jogosult támogatásra.

A támogatás mértéke

A támogatás mértéke pénztárgépenként 50 ezer forint. Az üzemeltető legfeljebb öt darab pénztárgép beszerzéséhez igényelhet támogatást. A támogatáshoz kapcsolódóan előleg nem folyósítható.

Támogatás igénybevételére jogosító egyedi kód iránti kérelem

A támogatás igénybevételére jogosító egyedi kód (mely egyben a pénztárgép üzembe helyezési kódja is) az állami adó- és vámhatóságtól a PTGREG adatlapon igényelhető. Az adatlapot az elektronikus bevallás benyújtására kötelezett üzemeltetők elektronikusan kötelesek benyújtani, egyéb esetben az adatlap papír alapon is benyújtható az illetékes adó- és vámigazgatósághoz.

A PTGREG adatlap és kitöltési útmutatója a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes honlapjáról (http://www.nav.gov.hu -> Letöltések -> Nyomtatványkitöltő programok -> Egyszerű keresés/Összetett keresés) letölthető.

A támogatás igénybevételére jogosító egyedi kód iránti kérelem legkorábban 2016. november 24-én nyújtható be. A támogatás csak a 2016. december 31-ig üzembe helyezett pénztárgépek után kérhető.

A kérelemben nyilatkozni kell:

  • a folyó pénzügyi évben és az azt megelőző két pénzügyi évben az üzemeltető részére odaítélt valamennyi csekély összegű (de minimis) támogatás támogatástartalmáról,
  • arról, hogy az üzemeltető hozzájárul ahhoz, hogy a támogatás igénylésére jogosító egyedi kódot a pénztárgép értékesítője (a továbbiakban: eladó) az állami adó- és vámhatóság internetes oldalán elérhető elektronikus lekérdező felületen keresztül leellenőrizze,
  • arról, ha a támogatást az 1408/2013/EU vagy a 717/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó tevékenységéhez igényli,
  • amennyiben fenti két bizottsági rendelet hatálya alá tartozik, akkor arról is, hogy ezen rendeletek hatálya alá tartozó csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó szabad de minimis keret ellenőrzéséhez szükséges adatok beszerzése érdekében, valamint az Art. 11/A. §-a szerinti nyilvántartás működtetése céljából hozzájárul a nevére, adószámára, az állami (de minimis) támogatás összegére és az állami (de minimis) támogatás kiutalásának időpontjára vonatkozó adatainak a nyilvántartást vezető szerv részére történő átadásához.

A kérelemben fel kell tüntetni:

  • a támogatásra jogosult üzemeltető azonosító adatait (nevét vagy elnevezését, székhelyét, adószámát, valamint, amennyiben a kérelmező a támogatást mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez, illetve halászati és akvakultúra termékek előállításához, feldolgozásához vagy forgalmazásához igényli, úgy a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény szerinti ügyfél-azonosítót),
  • a pénztárgép üzemeltetési helyére vonatkozó adatokat (a pénztárgép üzemeltetési helyét és módját, a pénztárgép üzemeltetési helye szerinti üzlet nevét, az üzlet TEÁOR szerinti tevékenységét).

Támogatás igénylésére jogosító egyedi kód kiadása

Az állami adó- és vámhatóság az üzemeltető kérelme alapján – pénztárgépenként – megküldi a támogatás igénylésére jogosító egyedi kódot, amely egyben a pénztárgép üzembe helyezési kódja is.

A támogatás igénylésére jogosító egyedi kód

  • a kérelem elektronikus úton történt megküldése esetén a beérkezéstől számított 5 napon belül a kérelmet benyújtó elektronikus tárhelyére,
  • a kérelem postai úton történő megküldése esetén pedig a beérkezéstől számított 8 napon belül postai úton kerül megküldésre.

Az állami adó- és vámhatóság a támogatás igénylésére jogosító kód megküldésével egyidejűleg – pénztárgépenként – közli az üzemeltetőt megillető támogatás összegét is.

Az üzemeltető a megküldött értesítést a pénztárgép beszerzésekor a pénztárgép értékesítőjének átadja, aki azt, valamint az AP számot rögzíti a pénztárgépben. Ezt követően az adóügyi ellenőrző egység kapcsolatba lép a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerverével, amely válaszüzenettel üzembe helyezi a pénztárgépet.

Az üzemeltető az elektronikus tárhelyére beérkezett támogatás igénylésére jogosító egyedi kódot kinyomtassa, vagy egyéb módon eltárolja. Továbbá a kinyomtatott, illetve postai úton kapott példányt az üzemeltető gondosan őrizze meg annak érdekében, hogy azt a pénztárgép beszerzésekor az eladó részére át tudja adni.

A pénztárgépek beszerzéséhez kapcsolódó támogatás a pénztárgép üzemeltetőjénél a következők szerint érvényesül: az eladó a pénztárgép értékesítésekor a támogatás igénylésére jogosító egyedi kód érvényességét az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján elérhető elektronikus lekérdező felületen keresztül ellenőrzi és az érvényes kóddal rendelkező üzemeltető részére a pénztárgépet az állami adó- és vámhatóság által közölt támogatás összegével csökkentett vételáron értékesíti.

A támogatás iránti kérelem elutasítása

Az állami adó- és vámhatóság az üzemeltető által benyújtott kérelmet elutasítja, amennyiben

  • az üzemeltető a támogatás elbírálásához szükséges nyilatkozatokat nem teszi meg,
  • az üzemeltető nem felel meg a támogatásra való jogosultság feltételeinek,
  • a folyó pénzügyi évben és az azt megelőző két pénzügyi évben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatás összege az európai uniós jogi aktusokban meghatározott küszöbértéket elérte,
  • a nyilvántartást vezető szerv adó- és vámhatóság részére adott tájékoztatása szerint a mezőgazdasági vagy a halászati de minimis támogatásra rendelkezésre álló tagállami keret kimerült.

A kérelem elutasítása esetén az állami adó- és vámhatóság kizárólag a támogatás tartalom nélküli üzembe helyezési kódot küldi meg az üzemeltető részére. Erre legkésőbb az elutasításról szóló döntés megküldésével egyidejűleg kerülhet sor.

A támogatás kiutalása

A támogatás kiutalása a pénztárgép eladója részére történik. Az eladó a támogatás kiutalását a csökkentett vételáron értékesített és legkésőbb 2016. december 31-ig üzembe helyezett pénztárgépek után, a 1611 számú bevallási nyomtatványon benyújtott kérelmében igényelheti (a bevallási nyomtatványok a NAV internetes honlapjáról letölthetők).

A támogatás kiutalása iránti igény legkorábban 2016. november 24-étől nyújtható be az állami adó- és vámhatósághoz. A kiutalási igények benyújtásának végső határideje 2017. március 31-e, mely határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

A 1611-es számú bevallás 06-os lapján az eladónak az üzemeltető adatain túl fel kell tüntetnie az eladónál érvényesített, a támogatás igénybevételére jogosító egyedi kódot és az igényelt támogatás összegét is, azzal, hogy az adott pénztárgépre megítélt támogatás kizárólag egy összegben igényelhető, továbbá a 351 adónemkódú „Online Pénztárgép beszerzés” támogatás esetén minden esetben rendelkezni kell a teljes összeg kiutalásáról/átvezetéséről. Az igényelt támogatás nem tartható a számlán. A támogatáshoz kapcsolódóan előleg nem folyósítható.

A támogatást az állami adó- és vámhatóság a bevallás beérkezésétől számított 21 napon belül kiutalja, vagy határozatot hoz a támogatás kiutalásának/átvezetésének elutasításáról. A kérelem elbírálása során az állami adó- és vámhatóság vizsgálja a támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását és a határidők betartását. Továbbá a kérelmezőt felhívhatja a számla eredeti példányának bemutatására.

Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha annak előterjesztésére 2017. március 31-ét követően került sor, vagy az érintett pénztárgép üzembe helyezésére 2016. december 31-ét követően került sor.

Amennyiben a támogatásra irányuló kérelmet az állami adó- és vámhatóság elutasítja és az üzemeltető az elutasító döntéssel szemben jogorvoslattal él, majd a jogorvoslati eljárás eredményeként megállapítást nyer, hogy az üzemeltető a támogatás igénylésére jogosult, úgy a támogatás összegét az állami adó- és vámhatóság közvetlenül az üzemeltető részére folyósítja. A támogatás esedékessége ebben az esetben a határozat jogerőre emelkedésének a napja.

A támogatás elszámolása

Az eladó a pénztárgép (támogatással nem csökkentett) eladási áráról állítja ki a számlát. A számla alapján fizetendő eladási árból az állami adó- és vámhatóság által közölt támogatásnak megfelelő összeg beszámítással kerül rendezésre, az eladási árból fennmaradó összeg az üzemeltető által pénzeszközzel vagy egyéb módon rendezendő.

Üzemeltetőnél

Az üzemeltetőnél a számla szerinti – levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó, támogatással nem csökkentett – vételárat kell a pénztárgép számviteli törvény szerinti bekerülési értékének meghatározásakor figyelembe venni, a támogatás összegét fejlesztési célra kapott támogatásként (követelésként és bevételként) kell elszámolni. A támogatás elszámolásából eredő követelés eladóra engedményezett követelésnek minősül, amelyet a pénztárgép eladási árának kiegyenlítéseként, az üzemeltetőnek a pénztárgép beszerzéséből származó, a pénztárgép vételárának összegében fennálló kötelezettségébe kell beszámítani.

Egyéni vállalkozó üzemeltető esetében a támogatás összegét költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak kell tekinteni, a támogatással összefüggésben a bevételt és a költséget a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 19. §-ának rendelkezései szerint kell megállapítani.

Eladónál

Az eladó a pénztárgép támogatással nem csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – eladási árát az értékesítés nettó árbevételeként számolja el. Az eladónak a támogatás összegét a pénztárgép számla szerinti eladási árának részbeni kiegyenlítéseként kell figyelembe vennie. A figyelembe vételre beszámítás útján kerül sor, azaz az eladónak az üzemeltető által az eladóra engedményezett követelés átvétele miatti kötelezettségét a pénztárgép értékesítéséből származó, a pénztárgép eladási árának összegében fennálló követelésébe kell beszámítani.

Támogatás igénybevétele a támogatás igénybevételére nem jogosító egyedi kóddal üzembe helyezett pénztárgépek esetén

Ha a pénztárgép üzembe helyezésére nem támogatás igénybevételére jogosító egyedi kóddal került sor, a támogatást az üzemeltető az üzembe helyezett pénztárgép után, az illetékes adó- és vámigazgatósághoz benyújtott „Online Pénztárgép támogatás egyedi kiutalási kérelem” nyomtatványon igényelheti. (A nyomtatvány a NAV internetes honlapjáról letölthető.)

A kérelem benyújtására csak a 2016. november 24-ét megelőzően benyújtott PTGREG adatlap alapján kiadott üzembe helyezési kóddal üzembe helyezett pénztárgép esetén van lehetőség.

A kérelmet az állami adó- és vámhatóság annak beérkezésétől számított 21 napon belül határozattal bírálja el. Az eljárás során az állami adó- és vámhatóság vizsgálja a támogatás igénybevételéhez szükséges feltételek fennállását, továbbá a kérelmezőt felhívhatja a számla eredeti példányának bemutatására.

Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha annak előterjesztésére 2017. március 31-ét követően került sor, vagy az érintett pénztárgép üzembe helyezésére 2016. december 31-ét követően került sor.

A támogatás igénylésekor elkövetett hiba orvoslása

Amennyiben a támogatásra jogosító üzembe helyezési kóddal rendelkező üzemeltető a pénztárgép üzembe helyezésekor tévedésből nem a támogatásra jogosító üzembe helyezési kódot adta át az eladó részére vagy az eladó tévedésből nem a támogatásra jogosító üzembe helyezési kódot használta fel a pénztárgép üzembe helyezésekor, úgy az állami adó- és vámhatóság „Online Pénztárgép támogatás egyedi kiutalási kérelem” nyomtatványon benyújtott külön kérelemre utalja ki a támogatás összegét.

  • Amennyiben az üzemeltető részére az eladó a fentiekben meghatározott okból a pénztárgépet támogatással nem csökkentett, teljes vételáron értékesítette, úgy az üzemeltető a támogatás összegének kiutalását az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kérelemmel igényelheti. A kérelemhez csatolni kell a támogatásra jogosító, fel nem használt üzembe helyezési kódról kiadott igazolást, a felhasznált üzembe helyezési kódról kiadott igazolást, valamint az értékesítésről kibocsátott számla másolatát.
  • Amennyiben az üzemeltető részére az eladó annak ellenére, hogy a pénztárgép üzembe helyezésekor nem a támogatásra jogosító üzembe helyezési kódot használta fel, a pénztárgépet támogatással csökkentett vételáron értékesítette, úgy a támogatás összegének kiutalását az eladó az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kérelemmel igényelheti. A kérelemhez csatolni kell a támogatásra jogosító, fel nem használt üzembe helyezési kódról kiadott igazolást, a felhasznált üzembe helyezési kódról kiadott igazolást, valamint az értékesítésről kibocsátott számla másolatát.

Fenti kérelmeket az állami adó- és vámhatóság a kérelem beérkezésétől számított 21 napon belül határozattal bírálja el. Az állami adó- és vámhatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja a támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását. Az eljárás során az állami adó- és vámhatóság a kérelmezőt a számla eredeti példányának bemutatására felhívhatja.

Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha annak előterjesztésére 2017. március 31-ét követően került sor, vagy az érintett pénztárgép üzembe helyezésére 2016. december 31-ét követően került sor.

Az állami adó- és vámhatóság a támogatás összegét a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül utalja ki a kérelmező részére.

Támogatás jogszerű igénybevételének utólagos ellenőrzése

Az állami adó- és vámhatóság a támogatás igénybevételének jogszerűségét az üzemeltetőnél, valamint az eladónál az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóellenőrzés keretében utólag is vizsgálhatja.

Amennyiben az állami adó- és vámhatóság megállapítja, hogy az üzemeltető a támogatásra nem jogosult, és a részére kiadott igazolás alapján az eladó támogatás kiutalását kérte, úgy a támogatás jogosulatlan igénybevételét és annak jogkövetkezményeit az üzemeltető terhére állapítja meg.

Amennyiben az állami adó- és vámhatóság megállapítja, hogy a támogatás kiutalását kérő eladó az adott igazoláshoz kapcsolódóan pénztárgép értékesítést ténylegesen nem végzett, vagy az általa értékesített pénztárgép nem felel meg a rendeletben foglalt követelményeknek, úgy a támogatás jogosulatlan igénybevételét és annak jogkövetkezményeit a támogatás kiutalását kérő eladó terhére állapítja meg.

Az üzemeltetőnek és az eladónak a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie és az állami adó- és vámhatóság felhívására köteles azokat bemutatni.

Fontos határidők

  • 2016. december 31. Az online pénztárgép üzembe helyezésének végső határideje.
  • 2016. november 24. A támogatás igénybevételére jogosító egyedi kód iránti kérelem üzemeltető általi benyújtásának legkorábbi időpontja. A támogatás kiutalására irányuló kérelmet az eladó az állami adó- és vámhatósághoz legkorábban ettől az időponttól nyújthatja be.
  • 2017. március 31. A támogatás iránti kérelem üzemeltető általi benyújtásának végső határideje, mely határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

A támogatás kiutalására irányuló kérelmet az eladó az állami adó- és vámhatósághoz legkésőbb eddig az időpontig nyújthatja be, mely határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

További részletek a NAV itt elérhető tájékoztatójában.