A friss Eurobarométer-felmérésben megkérdezettek 85 százaléka úgy ítéli meg, hogy az álhírek problémát jelentenek a hazájukban, és 83 százalékuk szerint a jelenség veszélyt jelent a demokráciára.
Az álhírekkel és az online félretájékoztatással foglalkozó magas szintű munkacsoport tagjai jelentést terjesztettek elő Marija Gabriel digitális gazdaságért és társadalomért felelős európai biztosnak, amelyben meghatározzák a félretájékoztatás fogalmát és több ajánlást is megfogalmaznak. A jelentés mellett az Európai Bizottság közzétette az online félretájékoztatásról lefolytatott nyilvános konzultáció és a témában elvégzett Eurobarométer felmérés első eredményeit is.
Mit tesz, aki „félretájékoztat”?
A magas szintű munkacsoport jelentése az internetes félretájékoztatással összefüggésbe hozható problémákra összpontosít. A dokumentumban közreadott meghatározás szerint a félretájékoztatás haszonszerzés vagy a közösség megkárosítása céljából létrehozott, közzétett és terjesztett hamis, pontatlan vagy félrevezető információk összessége. Jelentésében a munkacsoport hangsúlyozza, hogy a félretájékoztatás elleni küzdelem érdekében hozott intézkedésekbe minden érintettet be kell vonni, és hogy mindenekelőtt önszabályozó megközelítést kell kialakítani.
A munkacsoport szerint a probléma kezelése érdekében elő kell mozdítani a médiatudatosságot, olyan eszközöket kell kifejleszteni, amelyek segítségével a felhasználók és az újságírók egyaránt hatékonyabban tudnak fellépni a félretájékoztatás ellen, védelmezni kell az európai sajtóorgánumok sokszínűségét és fenntarthatóságát, és folytatni kell azokat a kutatásokat, melyek a félretájékoztatás Európában kifejtett hatásait vizsgálják. A szakértői csoport ezenfelül azt szorgalmazza, hogy készüljön kódex a követendő alapelvekről, melynek használata mellett az online platformok és a közösségi hálózatok egyaránt elkötelezhetnék magukat.
Eurobarométer-felmérés
Az álhírek és az online félretájékoztatás témájában 26 ezer uniós polgár részvételével elvégzett Eurobarométer-felmérés eredményei azt mutatják, hogy az emberek szerint unió-szerte sok álhír lát napvilágot. A megkérdezettek 85 százaléka úgy ítéli meg, hogy az álhírek problémát jelentenek a hazájukban, és 83 százalékuk szerint a jelenség veszélyt jelent a demokráciára. A magyarországi adatok e tekintetben rendkívül hasonlóak az uniós átlaghoz (89 százalék és 83 százalék). A felmérés eredményei arra is felhívják a figyelmet, milyen fontos a minőségi tömegtájékoztatás: a válaszadók a hagyományos médiát tekintik a legmegbízhatóbb hírforrásnak (rádió: 70 százalék, TV: 66 százalék, nyomtatott sajtó: 63 százalék). Ez a magyarok körében sincs másként, de az arányok itt számottevően alacsonyabbak (rádió: 50 százalék, TV: 48 százalék, nyomtatott sajtó: 33 százalék). A legkevésbé megbízható hírforrásnak a közösségi hálózatok (EU: 26 százalék, Magyarország: 28 százalék) és a videótartalmakat bemutató weboldalak (EU: 27 százalék, Magyarország: 20 százalék) számítanak.
A teljes sajtóközlemény itt olvasható.
