A háttérzenétől kellemesebb lesz a vásárlás, többet fizetnek a vevők, sőt még a preferenciasorrendjük is változtatható – és egy külön iparág épül rá.
A zene tudatos használata nem újkeletű, már több évtizede is elemezték a vásárlóerőre gyakorolt hatását, például az 1982-ben készült „Using Background Music to Affect the Behavior of Supermarket Shoppers” címmel kiadott tanulmányban. Ebben azt vizsgálták, hogy mekkorára nyílik a vásárlók pénztárcája egy szupermarketben, ahol nincs semmilyen zene, ahol lassú zene szól, vagy ahol pörgős ritmusra tudnak shoppingolni – írja a Kreatív Online.
Kiderült, hogy dollárezrek múlnak a jó zene eltalálásán: míg a lassú tempó arra készteti a vásárlót, hogy nyugodtan, ráérősen sétálgasson a sorok között, addig a pörgős zenétől hajlamosabb kapkodni a talpait – és észrevehetően kevesebbet vásárol.
Az eredmény: a napi összbevételt a gyors tempójú zene 12 ezer, a lassú tempójú 16 ezer dollárral dobta meg. Nem véletlen, hogy napjainkra már több vállalat is foglalkozik a háttérzene-szolgáltatással.
„Olyan zene nincs, ami mindenkinek tetszik egy adott helyen, adott időben. Ezért a zene kiválasztásánál a szélsőségektől mentes, lehető legszélesebb fogyasztói körnek szóló stílusok kapják a legtöbb pozitív visszajelzést. Ilyen a vokális pop-, a MOR (»útközben = Middle of the Road«), vagy a kávézókban népszerű lounge zenei csatorna” – mondta Kővári Tibor, a CloudCasting háttérzenei szolgáltató ügyvezetője.
Kővári szerint felmérések igazolják, hogy a zene és a reklám kombinálása képes egy vásárló preferenciáját befolyásolni. Például ha egy francia bor jól fogy, de a rádióban német zene szól, akkor érezhetően több fogy az egyébként nem pörgő német borból is.
Magyarországon több módszer is létezik arra, hogy a tulajdonos zenével pörgesse meg az üzletet. A legjellemzőbb módszer a rádió vagy valamilyen online streaming működtetése – ezek után természetesen jogdíjat kell fizetni.
A másik, hogy az üzlet megállapodik egy háttérszolgáltatást nyújtó vállalkozással – ebben az esetben a háttérszolgáltató felé és az Artisjus felé is van fizetési kötelezettség.
A harmadik, amikor olyan szolgáltatóval állapodik meg, amely az úgynevezett közvetlen jogkezeléssel az Artisjus helyett egyenesen a produkciós vállalatnak fizet. A produkciós vállalat, mint például a svéd Epidemic, amelyik a Cloud Casting beszállítója, vagy az osztrák Reditune, amelyik a Spar üzleteiben felel a zenei és promóciós anyagokért, saját pénzből rendel meg zenéket.
Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója szerint ahhoz, hogy valaki zenét sugározhasson, három dolog kell: technika, tartalom és szerzői jogi engedély – ez utóbbi tartozik hozzájuk. „Magyarországon összesen 27 990 üzlet fizet jogdíjat” – mondta. Vendéglátó üzletből 17 238, szálláshelyből 4466, kereskedelmi üzletből 6286 jogdíjfizetőt tartanak nyilván.
