Sertésstratégia, megállapodás a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, hírek új pályázati forrásokról, a Hungarikumok Házának megalapítása, Magyar Kézműves Remek és rengeteg látogató – a KamaraOnline gyorsmérlege a 77. OMÉK-ról.
Szüret idején nem is lehet nagyobb csapás a zuhogó esőnél. A magyar agrárium legnagyobb bemutatkozásán, az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron (OMÉK-on) is a szervezők rémálma lehet az égi áldás, gondoltam – ám nem lett igazam. Múlt péntek reggel mintha dézsából öntötték volna, így biztos voltam benne, hogy a látogatók javát elriasztja a rusnya idő. De nem! Nyitáskor a Hungexpo 1-es főbejáratánál akkora volt a tömeg, hogy a négy pénztár nem győzte a rohamot, legalább negyven percet toporogtam a sorban, amíg jegyhez jutottam.
A tülekedés nem tett jót a látogatók hangulatának, de az idegek pillanatokon belül kisimultak, ahogy bejutottunk a kiállítás területére.
Kolbászpiac sajttal és mézzel
A 77. OMÉK-ot szubjektíven az ország legnagyobb kolbászpiacának is el lehetett volna nevezni szeptember 23-27. között, igaz, a mézesek, a lekvárosok, a sajtosok, a borászok, pálinkások sem akartak lemaradni mögöttük. Kicsit azért mégis háttérbe szorultak, mert ezúttal szinte minden a sertéskérdés körül forgott.
Magyarországon 2012 óta egyre nagyobb elszántsággal támogatják a sertéstenyésztést, az utóbbi hónapokban pedig megkezdődött a csata a fogyasztók kegyeiért. Sokan gúnyosan jegyzik meg, hogy nagy feladat lesz ismét a 7 millió disznó országa lenni, de azok a tízezrek, akik ebből élnek (köztük rengeteg a családi vállalkozás), örülnek a növekvő támogatásnak. A 7 milliós számtól messze van az ország, bár a két évvel ezelőtti 2,8 milliós egyedszámhoz képest idén már 3,2 millió a terv.
Részsikerek a sertéstenyésztésben
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az OMÉK-on már részsikerekről számolhatott be. A kormány a meglévő támogatásokon felül 2013-ban 1,6 milliárd, 2014-ben és 2015-ben 1,4 milliárd forintot fordított a sertéságazatot segítő területek (a sertéshúst népszerűsítő közösségi marketing program vagy az ágazati kutatás-fejlesztés) finanszírozására.
A hízók után fizetett állatjóléti támogatás összegét a 2010-es 6 milliárd forintról, az idei évre 8,5 milliárd forintra emelték. Tavasszal elindították a kocák után járó állatjóléti támogatási programot 8,6 milliárd forintos keretösszeggel. Összességében 2015-től 17,1 milliárd forint jut nemzeti forrásból a sertéságazatot érintő állatjóléti támogatásokra.
Egyen több minőségi húst!
Ezzel együtt kiemelt feladatnak tartják, hogy a fogyasztásban előrelépés történjen. Az elmúlt húsz évben a felére, évente és fejenként 23-25 kilóra esett vissza a sertéshús-fogyasztás, ezt a következő esztendőkben 1-1 kilogrammal akarják emelni. A marketing fő üzenete az, hogy a közhiedelemmel ellentétben a sertéshús nemcsak finom, hanem egészséges is.
A program keretében bővülhet a Kiváló Minőségű Sertéshús védjegy használatára jogosultak köre, tavaly tavasz óta a számuk már 300 körüli. A Legújabb KMS-s a Spar, amely az erről szóló szerződést éppen az OMÉK-on írta alá a Vágóállat és Hús Terméktanács elnökével, Németh Antallal. A Spar jelenleg a magyarországi áruházláncok közül egyedüliként működtet húsüzemet. Tavaly 7400 tonna sajátmárkás húskészítményt gyártottak, közel 6 millió tálca húst csomagoltak.
Az együnk több sertéshúst kampányban nyilván fontos szerepe lesz a fogyasztói árnak. Mivel jövő év elejétől a sertés tőkehús áfája 27-ről 5 százalékra csökken, a siker akár előre borítékolható. És ez a siker az OMÉK-on kézzel fogható volt. Mázsa szám fogyott minden, ami sertésből készült, a vendéglősök sem panaszkodhattak. Az első magyar cigány étterem illatfelhőjében még a készítés titkaira is fény derült.
Összehangolt marketing a gazdálkodókért
Az OMÉK idei 950 kiállítójának fele családi és kisvállalkozás volt. Nekik jó hír, hogy a Magyar Turizmus Zrt. stratégiai megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával. A közös célkitűzés a gazdák termékeinek piacra juttatásának segítése, a versenyképesség javítása a korábbinál sokkal hatékonyabb és összehangoltabb marketingmunkával is.
A Földművelésügyi Minisztérium a kiállításra időzített meg egy bejelentést. A tárca még az idén újabb hungarikum pályázati forrásokat biztosít, és létrehozza a Hungarikumok Házát Budapesten. Az OMÉK-on is sok nemzeti értékkel lehetett találkozni, a szürkemarhával, a pálinkával, akácméz, a gyulai- és csabai kolbásszal, de a nemzeti parkok világörökségi helyszíneinek propagálásával is.
Talpon maradni a piacokon
Ma nincs olyan gazdasági fórum, ahol ne hallanánk a családi és kisvállalkozások fontosságáról. Az OMÉK-on nagyon sokan bemutatkoztak. Számot adtak arról, milyen ötletekkel, innovációkkal lehet a piacon maradni. A lajosmizsei Melis Testvérek házi teje és tejtermékei például nem csak a környékükön ismert. A termékkört más területen is bővítették, a tej felhasználásával szappanokat készítenek, az élelmiszert nem dobunk ki jelszó alapján.
Vagy elég a Közép-Békési Centrum helyi termékeket bemutató füzetét végiglapozni, hogy lássuk, a családi vállalkozások ezernyi dologgal foglalkoznak: 66 gazdálkodó és kézműves mutatkozik be – a már elengedhetetlen módon: a frappáns termékismertető mellett telefonszámmal és e-mail címmel.
Magyarországon szinte minden trendi, ami kézműves termék. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2001-től díjazza a Magyar Kézműves Remekeket, az idén a 110 pályamunkából 43-at jutalmaztak.
Mindent a fogyasztókért!
A kiállításon ezúttal is jól kiegészítették a nagyok és a kicsik, s persze ott volt a legnagyobb a tumultus, ahol a legfinomabb falatokat lehetett kóstolni. E sorok írója órákon át ellenállt a kísértésnek, aztán végül beadta a derekát a vaddisznó pástétomnál. (Isteni volt…) S aki kóstolt, az kérdezett is, a termelők öt napon keresztül állták a rohamot. Sok információt adtak magukról, és rengeteg impulzust kaptak tőlünk, a vásári fogyasztóktól. Pénztárca nem maradhatott zárva, úgy számoltam, ha mindabból amiből szívem szerint vettem volna, alsó áron is 50-60 ezer forintra lett volna szükségem. Még úgy is, hogy mindent vásári kedvezménnyel kínáltak.
Az OMÉK hozta a megszokott színvonalat, aki a kiállítás szervezésébe fog, biztos lehet a sikerben. Ha pedig minden évben hozzá tud tenni valami pluszt az előző évi „rutinhoz”, akkor még a bejutás körüli bosszúságokat is feledtetheti. A lényeg, hogy a látogató elégedetten, új információkkal távozzon. Mint ezúttal a KamaraOnline tudósítója, aki kifelé ballagva még rácsodálkozott arra, hogy 2015 a Talajok Nemzetközi Éve. Na jó, elismerem, szegénységi bizonyítvány, hogy erről csak szeptember végén szereztem tudomást…
Szerdahelyi Csaba
