Az Európai Parlament döntése nem fogja befolyásolni a genetikailag módosított élelmiszerekre, illetve takarmányokra vonatkozó kormányálláspontot – tájékoztatta a KamaraOnline-t a Földművelésügyi Minisztérium.
„A kormány álláspontját nem befolyásolja az Európai Parlament döntése. Magyarország kitartóan és következetesen küzd a mezőgazdaság GMO-mentességének megőrzéséért, mely stratégiai célkitűzést Alaptörvényünk is megfogalmazza” – válaszolta a KamaraOnline-nak a Földművelésügyi Minisztérium arra a kérdésre, hogy új helyzetet teremt-e, ha az Európai Parlament nem fogadja el azt a bizottsági javaslatot, amely szerint a tagállamok korlátozhatják vagy akár be is tilthatják a genetikailag módosított élelmiszerek vagy takarmányok importját.
(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.
Mint azt megírtuk, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága múlt csütörtökön 28 szavazattal, 8 ellenében, 6 tartózkodás mellett utasította azt az Európai Bizottság által benyújtott tervezetet. A bizottság attól tart, hogy a nemzeti tiltások korlátoznák a versenyt az egységes piacon és veszélyeztetnék az unió élelmiszertermelését, amely nagyban függ GM takarmányok importjától. „Nem azért építettük fel az egységes uniós piacot, hogy hagyjuk, hogy önkényes politikai döntések teljesen eltorzítsák” – mondta a mezőgazdasági bizottság álláspontját előterjesztő Albert Dess német képviselő (Európai Néppárt).
A Földművelésügyi Minisztérium is elismeri: a bizottság javaslata számtalan kérdést vet fel, amelyre megoldást kell találni. A javaslatból nem világos, hogy a belső piaci szabályok mellett a genetikailag módosított élelmiszerek és takarmányok felhasználása hogyan lenne tiltható az egyes tagállamokban és az milyen hatással lenne az egységes piacra. Az sem egyértelmű, hogy a bizottság pontosan mit ért felhasználás alatt. „Hazánk általánosságban támogatja, hogy a tagállamoknak – a genetikailag módosított növények köztermesztéséhez hasonlóan – legyen lehetősége saját hatáskörben eldönteni, hogy akar-e GM élelmiszereket és takarmányokat látni a saját belső piacán vagy sem” – írta lapunknak a minisztérium sajtóosztálya.
A törvényjavaslatról a következő lépésben a környezetvédelmi bizottság nyilvánít véleményt (október 12–13-án), ezután kerül a parlament elé, amely várhatóan az október 26–29-i strasbourgi plenáris ülésen vitatja meg.
A javaslat
A bizottság még áprilisban javasolta a jogszabályok módosítását annak érdekében, hogy azok nagyobb szabadságot biztosítsanak a tagállamok számára abban, hogy területükön korlátozzák vagy megtiltsák az uniós engedéllyel rendelkező GMO-k élelmiszerekben vagy takarmányokban való felhasználását. A javaslat egyértelműen jelzi az európai polgárok számára, hogy az unió figyelembe veszi aggályaikat, amelyek országonként eltérőek lehetnek. Az új megközelítés célja, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsen az uniós engedélyezési rendszer fenntartása és a között, hogy a tagállamok szabadon dönthessenek a GMO-k területükön való felhasználásáról – magyarázták akkor, miért kell változtatni.
A javaslat teljes mértékben összhangban áll a szubszidiaritás elvével, nagyobb beleszólást fog biztosítani a tagállamoknak az uniós engedéllyel rendelkező GMO-k területükön élelmiszerekben és takarmányokban való felhasználásába – nyilatkozta Vytenis Andriukaitis uniós egészségügyi és élelmiszer-biztonsági biztos.
A javaslat nem talált kedvező fogadtatásra, sőt.
Európai egységet teremtett a bizottság
Erősen kétséges, hogy a bizottság – még áprilisban beterjesztett – javaslata törvényerőre emelkedik októberben. A környezetvédelmi bizottság elnöke, Giovanni La Via is az elutasítására tesz majd javaslatot. A szintén néppárti olasz politikus érvei hasonlóak, mint német kollégájáé: „ez a javaslat a belső piac széttöredezettségét idézheti elő, és ahhoz vezethet, hogy az országhatárokon újra ellenőrzéseket kell bevezetni – márpedig évekig azon dolgoztunk, hogy ettől megszabaduljunk”.
A Szocialisták és Demokraták frakciójában helyet foglaló Guillaume Balas szerint a javaslat rendkívül homályos, a benne szereplő „használat” túlságosan pontatlan fogalom, és kérdések merülhetnek fel a végrehajthatóságát illetően is.
Az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciója – mint azt Mark Demesmaker belga képviselő már júliusban jelezte – szintén a javaslat ellen fog szavazni. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért soraiban helyet foglaló Gesine Meissner ugyancsak egyet értett az elutasítással, de jelezte: ha a bizottság nem áll elő újabb javaslattal, akkor az elutasítás nem oldja meg a problémát. Az Európai Baloldal/Északi Zöld Frakció tagja, a holland Lynn Boylan úgy vélte: a teljesen elhibázott javaslat szerint új kezdeményezésre van szükség, amely szerint az egyes GM élelmiszerek, illetve takarmányok nem fogadhatók el, amennyiben a tagállamok többsége ellenzi őket.
Talán gratulálhatunk is a bizottságnak, hogy sikerült egységet teremtenie a parlamentben – foglalta össze a zöldpárti Eleonora Evi. Az olasz képviselő ugyanakkor szintén felhívta a figyelmet arra, hogy a rendkívül fontos kérdéssel mindenképpen foglalkozni kell.
Márpedig, mint azt a bizottság képviselője leszögezte: „nincs B-terv”. Ha a javaslatot a parlament elutasítja, minden marad úgy, ahogy most van.
Súlyos milliárdokról van szó
Miközben a parlament egységesnek tűnik, az Európai Unió tagállamai megosztottak a GM-kérdésben. Hollandia, az Egyesült Királyság és Spanyolország például támogatja a technológiát, Franciaország és Ausztria ugyanakkor – miként Magyarország – ellene van.
Az európai állattenyésztők számára is nagy a tét. A Brazíliából, az Egyesült Államokból, Argentínából és Paraguayból importált takarmányszója például 90 százalékban genetikailag módosított terményből készül. A szóban forgó négy ország tavaly összesen 11,6 milliárd euró értékben szállított szója-termékeket az unióba, az EU importjának 90 százalékát adva. A többi, EU-ba importált takarmányra is igaz, hogy mintegy 90 százalékban GM – és a takarmányok háromnegyede importból származik. Ha ezt az importot betiltják, a „tiszta” takarmányok ára automatikusan és jelentős mértékben emelkedni fog – mutatnak rá az elemzők.
