A magyar oktatás esélyegyenlőségi kihívásokkal küzd. A tanulók teljesítménye összefügg társadalmi-gazdasági hátterükkel, és növelni kell a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét a befogadó többségi oktatásban – olvasható az Európai Bizottság „Oktatási és Képzési Figyelő 2016” című, hétfőn megjelent kiadványának Magyarországról szóló fejezetében, ahol azt is megállapítják: az oktatásra fordított teljes kormányzati kiadás 2014-ben 12,5 százalékkal emelkedett.

Az Európai Bizottság ez évi Oktatási és Képzési Figyelőjének tanúsága szerint az EU közelebb került számos fontos uniós cél megvalósításához, ugyanakkor a tagállami oktatási rendszereknek célirányosabbá és befogadóbbá kell válniuk, különösen az újonnan érkezett menekültek és migránsok integrációja tekintetében.

Az Oktatási és Képzési Figyelő 2016. évi kiadásában, az Európai Bizottság az EU és a tagállamok oktatási rendszereinek jelenlegi helyzetét elemzi. Az eredmények alapján a tagállamok előtt kettős feladat áll: egyszerre kell biztosítaniuk a megfelelő pénzügyi beruházások megvalósulását, illetve azt, hogy kiváló minőségű oktatási lehetőségek álljanak a fiatalok rendelkezésére, függetlenül attól, hogy milyen háttérrel rendelkeznek – a menekülteket és a migránsokat is ideértve.

Navracsics Tibor, az Európai Unió oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyekért felelős biztosa így nyilatkozott: „Az európai oktatási rendszerek egyaránt alapvetően fontos szerepet játszanak régóta fennálló problémák – köztük az ifjúsági munkanélküliség, a lassú gazdasági növekedés – és az újonnan jelentkező kihívások, például a menekültválság kezelése terén. Az oktatás azonban csak akkor tudja e szerepet betölteni, ha megfelelő eredményeket tud felmutatni. Napjainkban fontosabb, mint valaha, hogy az oktatás hozzájáruljon ahhoz, hogy a fiatalok aktív és független, munkájukban kiteljesedni tudó polgárokká váljanak. Mindez nem csupán az egyenletes növekedés és innováció biztosításának kérdése, hanem a méltányosságé is.”

Az oktatásba való beruházás tekintetében a Figyelő legfrissebb (2014-es) adatai arról tanúskodnak, hogy az EU-ban az oktatásra fordított állami kiadások három évnyi folyamatos visszaesést követően ismét nőni kezdtek. Az EU egészét tekintve az oktatásba történő állami beruházás mértéke évi 1,1 százalékkal nőtt. A tagállamok mintegy kétharmadában regisztráltak növekedést. Hat országban (Bulgária, Magyarország, Lettország, Málta, Románia és Szlovákia) a növekedés meghaladta az 5 százalékot, tíz tagállamban (Ausztria, Belgium, Horvátország, Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Olaszország, Litvánia, Szlovénia) viszont 2013-hoz képest 2014-ben csökkentek az oktatásra fordított állami kiadások.

Az oktatási rendszerek befogadóbbá tételének biztosítása érdekében szintén fokozni kell az erőfeszítéseket. Az oktatás rendkívül hatékony eszköze a migráns hátterű fiatalok integrációjának, akik az adott országban született fiatalokhoz képest továbbra is jóval hátrányosabb helyzetben vannak. Közülük 2015-ben a helyi lakossághoz viszonyítva magasabb arányban kerültek ki az oktatásból lemorzsolódók (19 százalék, illetve 10,1 százalék), és kevesebben szereztek felsőfokú végzettséget (36,4 százalék, illetve 39,4 százalék).

Mindez arra enged következtetni, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket – különös tekintettel az EU-ba érkező menekültek és migránsok számának növekedésére (míg 2013-ban ez a szám 400 000 volt, 2015-re 2,5 millióra nőtt). Az újonnan érkezők mintegy 30 százaléka még nincs18 éves, a többség pedig 34 év alatti. Fiatal koruknál fogva esetükben az oktatás különösen hatékony eszköz a társadalmi integráció elősegítésében – olvasható a bizottság közleményében.

Az Oktatási és Képzési Figyelő szerint számos tagállam dolgozik e probléma megoldásán. A jelentés több intézkedést kiemel, a jelentős mérvű költségvetési támogatástól kezdve a konkrét és innovatív intézkedésekig, melyek a készségek terén mutatkozó szakadék áthidalását tűzték ki célul. Ausztriában például „átvezető” osztályokat hoztak létre mind szakképzési szinten, mind pedig a közoktatásban. Németországban jelenleg folynak az egyeztetések arról, hogy több mint 40 000 tanárt és több ezer szociális munkást mozgósítanának, így biztosítva 300 000 új hely létrehozását az oktatási rendszerben, a kisgyermekkori neveléstől egészen a szakképzés szintjéig. Svédország megreformálta az újonnan érkezett tanulók fogadására és beiskolázására vonatkozó szabályokat, és korai készségértékelő rendszert vezetett be (az értékelésre a tanulmányok megkezdésétől számítva két hónapon belül sor kerül). Finnországban a települések nagyobb pénzügyi támogatást kapnak előkészítő osztályok szervezésére. Franciaország egyéb kezdeményezések mellett azt tervezi, hogy a sikeresebb integráció érdekében a szülők előtt is megnyitja az iskolákat, Belgiumban pedig növelték az érkezőket fogadó osztályok kapacitását és a nyelvtanárok számát.

Magyarország

Az „Oktatási és Képzési Figyelő 2016” Magyarországra vonatkozó főbb megállapításai:

  • 2015/2016-tól ötről három évre szállították le az óvodai nevelésben történő kötelező részvétel korhatárát, a gyermekek iskolára való jobb felkészítése és későbbi lemorzsolódásuk veszélyének csökkentése érdekében.
  • 2015/2016-ban duális képzési programok bevezetésére került sor a felsőoktatás munkaerő-piaci igényekhez való igazodásának javítása érdekében.
  • A kormány bejelentette, hogy 2017. januártól az önkormányzatoktól az állam veszi át az állami iskolák működtetését, és decentralizálják az állami iskolafenntartó szervezetet.
  • 2016/2017-ben új alaptanterv bevezetésére került sor a szakközépiskolák részére, amelyben megnövekedett a szakképzési tantárgyak tanítási óráinak száma.
  • A magyar oktatás esélyegyenlőségi kihívásokkal küzd. A tanulók teljesítménye összefügg társadalmi-gazdasági hátterükkel, és növelni kell a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét a befogadó többségi oktatásban.
  • Az oktatásra fordított teljes kormányzati kiadás 12,5 százalékkal emelkedett 2014-ben.

A Magyarországról szóló (magyar nyelvű) fejezet alább letölthető.

Attachments