Az oktatásban, illetve a foglalkoztatásban való részvétel tekintetében az ifjú uniós állampolgárok helyzete korcsoportonként és tagállamonként is jelentős eltéréseket mutat.
Az Európai Unióban közel 90 millió 15 és 29 év közötti fiatal él, ez a teljes lakosság 17 százaléka. Az oktatásban, illetve a foglalkoztatásban való részvétel tekintetében az ifjú uniós állampolgárok helyzete korcsoportonként és tagállamonként is jelentős eltéréseket mutat – olvasható az Eurostat által a Nemzetközi Ifjúsági Nap (augusztus 12.) alkalmából közzétett jelentésben.
15 és 29 éves kör között természetesen jelentős eltolódás tapasztalható: míg a 15–19 évesek többsége tanult, addig a 25–29 évesek többsége már foglalkoztatott volt a rendelkezésre álló legfrissebb, 2015-ös adatok szerint. A „közbenső”, 20–24 éves korosztályban nagyjából ugyanannyian tanultak, mint ahányan foglalkoztatottak voltak.
Fiatalok „státusa” az EU-ban – Korcsoportonként, 2015
Forrás: Eurostat
[sötétkék: tanul és nem foglalkoztatott; világoskék: tanul és foglalkoztatott; zöld: foglalkoztatott és nem tanul; sárga: nem tanul és nem is foglalkoztatott]
Azoknak az aránya, akik nem állnak foglalkoztatásban, és oktatásban vagy képzésben sem vesznek részt (neither in employment nor in education or training, NEET) az életkorral együtt jelentősen növekszik. Míg a 15–19 évesek körében az uniós átlag 6,3 százalék volt 2015-ben, addig a 20 – 24 évesek körében már 17,3 százalék volt, a 25–29 évesek NEET-rátája pedig megközelítette a 20 százalékot (9,7).
Görögország és Hollandia között
2015-ben a 20–24 évesek között a legnagyobb arányban Olaszországban voltak azok, akik sem az oktatásban, sem a foglalkoztatásban vagy képzésben nem vettek részt. A 31,3 százalékos olasz NEET-rátát Görögország 26,1 százalékkal követi, de 20 százalék felett van a szóban forgó fiatalok aránya Horvátországban (24,2 százalék), Romániában (24,1 százalék), Bulgáriában (24,0 százalék), Spanyolországban és Cipruson (mindkettő 22,2 százalék) is.
A 20–24 évesek körében a legalacsonyabb, 7,2 százalékos NEET-arányól Hollandia számolt be, de irigylésre méltó a helyüket nehezen találó fiatalok aránya Luxemburgban (8,8 százalék), Dániában, Németországban, Svédországban (mindhárom 9,3 százalék), Máltán, Ausztriában (mindkettő 9,8 százalék) és Csehországban (10,8 százalék) is. Az uniós átlag a 20–24 évesek körében 2015-ben 17,3 százalék volt, ami közel 5 millió fiatalt jelent.
Magyarországon a 20–24 évesek 40,2 százaléka kizárólag az oktatásban vett részt 2015-ben, 6,4 százalék foglalkoztatott volt, de tanult is közben, 36,9 százalék az oktatásban már nem, csak a foglalkoztatásban vett részt, ami 16,5 százalékos, vagyis az uniós átlagnál valamivel jobb NEET-rátát jelent.
A NEET-ráta változása 2006 és 2015 között, százalékpont
Forrás: Eurostat
2006 és 2015 között a 20–24 évesek NEET-rátája uniós szinten alig változott (1 százalékponttal, 17,3 százalékra nőtt), a tagállamok között azonban komoly eltérések mutatkoznak. Tíz tagállamban az arány csökkent, a legnagyobb mértékben 5,9 százalékponttal Németországban (15,2 százalékról 9,3 százalékra). Jelentős javulást regisztráltak Bulgáriában (mínusz 5,3 százalékpont), Svédországban (mínusz 3,4 százalékpont), Csehországban (mínusz 2,9 százalék), Lengyelországban (mínusz 2,8 százalékpont) és Magyarországon (mínusz 1,9 százalékpont, 16,4 százalékpontról 16,5 százalékra).
Magyarországon a mínusz 1,9 százalékpontos eredő a következőképpen „jött ki”: a nem foglalkoztatott tanulók aránya 42,8 százalékról 40,2 százalékra csökkent, az oktatásban és a foglalkoztatásban egyszerre jelenlevőké ugyanakkor 4,5 százalékról 6,4 százalékra, a már nem tanuló foglalkoztatottaké pedig 34,3 százalékról 36,9 százalékra emelkedett.
A szóban forgó évtizedben a többi 18 tagállam NEET-rátája emelkedett, a legnagyobb mértékben (9,5 százalékponttal, 21,6 százalékról 31,1 százalékra) Olaszországban, Görögországban (9,3 százalékpont) Spanyolországban (9,0 százalékpont), Ciruson (8,5 százalékpont), Portugáliában (4,9 százalékpont), az Egyesült Királyságban (4,4 százalékpont), Dániában (4,3 százalékpont) és Finnországban (4,1 százalékpont).
