Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) kereskedelemben nem a jelenlegi szabályozás szigorítása a legsürgetőbb, hanem a munkaerőhiány enyhítése, az ehhez kapcsolódó járulékcsökkentés, valamint a különböző foglalkoztatási programok erősítése.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) legutóbbi ülésén elhangzott felvetésekre reagáló OKSZ továbbra is úgy gondolja, hogy a kormány áprilisban helyesen döntött a vasárnapi boltbezárás előtti szabályozás változatlan visszaállításáról. Kiemelték: a VKF munkavállalói és munkaadói oldalának, azon belül pedig a szakszervezeteknek még mindig ellentétes a véleményük arról, hogy szükséges-e változtatni a vasárnapi nyitva tartás szabályozásán.
A VKF-en a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt képviselte, hogy a felek próbáljanak megegyezni ebben a kérdésben, az OKSZ szerint azonban egyértelmű, hogy erre nincs esély. Az OKSZ szerint a jelenlegi szabályozás szigorítása olyan következményekkel járna, amelyet a vasárnap nyitva tartó boltok többsége – főleg a kisvállalkozások – pénzügyi okok miatt nem tudna vállalni.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a havi bruttó átlagkereset 2016 júniusára, egy év alatt 146 ezer forintról 159 ezer forintra emelkedett, így az átlagot tekintve, ha egy alkalmazott három vasárnap dolgozik, akkor bruttó 10 ezer forint vasárnapi pótlékra számíthat. A szigorító javaslat elfogadása esetén két kötelező szabad vasárnappal számolva, ez a vállalkozásoknak 7-10 ezer forint terhet jelentene alkalmazottanként, ráadásul új munkaerőt is fel kellene venni sok boltban.
Hozzátették: a vállalkozások üzleti terveik készítésekor és annak változtatásakor, a várható bevételből kiindulva bértömegben gondolkodnak. A vasárnapi munkavégzés szabályainak szigorítása esetén egyes bérelemek (cafeteria) korlátozására kényszerülne sok vállalkozás, a jövőben pedig kisebb mértékű béremeléssel kellene számolniuk. (MTI)