A magyarországi lakáspiac élénkülése felkeltette a külföldi vásárlók érdeklődését. Bár még nem nagy számban, de folyamatosan jelen vannak a kínai, orosz, ukrán és közel-keleti vevők a piacon. A külföldiek döntően a pesti belvárosi ingatlanokat keresik, az általuk megvett lakások átlagos négyzetméterára 513 ezer forint Budapesten.

Az Otthon Centrum idei első negyedévi adatai alapján elmondható, hogy az összes lakóingatlan tranzakciószámon belül elenyésző, egy százalék alatt volt a külföldi vevők részaránya, ugyanakkor körükben leginkább népszerű belső budapesti kerületekben (V., VI., VII.) arányuk megközelítette a négy százalékot – derül ki az ingatlanközvetítő hálózat közleményéből.

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint az év első három hónapjában a külföldi vevők között a legtöbben (36 százalék) kínaiak voltak, 15 százalék pedig más dél-kelet ázsiai országból érkezett. A közel-keleti vásárlók aránya öt százalék volt. Összességében az európai vevők a meghatározók, azonban önmagában kis részesedése van az osztrák, a német, a francia, az angol, vagy az észak-európai, illetve déli országokból származó vásárlóknak.

Az előző negyedévben a legtöbb külföldi a pesti belvárosban vett (a külföldiek által kötött adásvételek közel fele), jellemzően 60-80 négyzetméteres átlagosan 45 milliós lakást. Az említett időszakban a belvárosi kerületek részaránya 45 százalék volt, az átlagos méret 55-90 négyzetméter, az átlagár pedig 40-60 millió forint körül alakult.

Az előző negyedévhez képest lényegében nincs változás a külföldi vásárlók összetételében származási ország szerint. Bodvánszki Attila, az Otthon Centrum VI.kerületi irodavezetőjének tapasztalatai szerint a kínai vevők egy része kifejezetten tehetős, ők egyértelműen a belvárosi presztízskörnyékek luxuslakásait keresik. A kevésbé tehetősek pénztárcája inkább a hazai átlagos vásárlókéhoz hasonlít, ők a nagyobb 60-70 négyzetméteres lakásokat vásárolják a külső kerületekben, de a panellakásoktól sem idegenkednek.

A kínai vevőket követik az orosz, illetve ukrán vevők, de az ő jelenlétük az elmúlt időszakban jelentősen csökkent a piacon. Tavaly még kifejezetten a drága lakások vásárlóiként tartották őket számon a közvetítők. Szintén a belvárosi lakások vásárlói az olaszok, akik szintén kiemelkednek a külföldi vásárlók közül. A legtöbbet vásárló nemzetek mellett nagyjából azonos arányban jelennek meg a német, osztrák, angol, holland és skandináv vevők a budapesti piacon.

Ami a tavalyi évet illeti; az Otthon Centrum 2015-ben elsősorban a fővárosi belvárosi lakások és turizmus szempontjából frekventált üdülőhelyek (Balaton térsége, ismert fürdővárosok) esetében rögzített mérhető külföldi jelenlétet az ingatlanvásárlók között, de a lakáspiac egészére nézve arányuk nem jelentős, a főváros egyes kerületeiben éri el, illetve haladja meg a 10 százalékot, vidéken néhány százalékos. Nagyon hasonlóak voltak a tapasztalatok 2014-ben is.

A legtöbb külföldi budapesti, belvárosi lakást vásárolt. Tavaly Budapest belvárosában, az V. kerületben az adás-vételek közel 20 százaléka külföldi partnerrel köttetett, a VI. és VII. kerületben is bőven 10 százalék feletti volt az arányuk. A IX. kerület is a külföldiek által frekventáltabbak közé tartozott, itt az adásvételek közel 7 százalékánál volt külföldi a vevő), hasonlóan az I. kerülethez. A belváros peremén, a külső kerületekben viszont jóval kisebb, mindössze 1-3 százalék a külföldiek aránya.

Vidéken Sopron, Pécs, Hajdúszoboszló volt kedvelt lokáció a külföldi vásárlók körében. A külföldi vásárlóknak értékesített lakások, mind a használt téglalakások, mind a használt téglaépítésű házak, fajlagos ára jellemzően 15-20 százalékkal drágább volt, mint a magyar vevők által vett lakások. Budapest ebből a szempontból is kiemelkedik, mivel itt a használt téglalakások esetében, a külföldiek által vásárolt ingatlanok átlagára több mint duplája volt a hazai vásárlókénak.