Nyilvánosságra hozták csütörtök este az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, ezzel eldőlt, hogy a mintegy 102 ezer jelentkező közül az általános eljárásban hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára.

A diákok 20 órától, a bevált gyakorlat szerint, SMS-ben közvetlen értesítést kaptak, ezzel párhuzamosan a felvi.hu oldalon is tájékozódhatnak a ponthatárokról.

A koronavírus-járvány miatt egy év kihagyás után tartották meg a hivatalos ponthatárváró eseményt Budapesten. Ezúttal az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lágymányosi campusán, ahol Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára szimbolikus gombnyomással hirdette ki a ponthatárokat.

Rövid köszöntőjében Schanda Tamás és Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal megbízott elnöke is azt hangsúlyozta, nehéz időszakon vannak túl a diákok, akik közül százezernél is többen döntöttek úgy, hogy továbbtanulnak. Brassói Sándor a munkatársainak is megköszönte a munkáját, hogy időben értesíteni tudják a felvételizőket.

A lágymányosi campuson tartott fesztiválhangulatú Pont Ott Partin egy kivetítőn folyamatosan vetítették a felsőoktatási szakokra meghatározott bejutási ponthatárokat, a zenére szórakozó fiatalok között a tömegben időnként felhangzott egy-egy örömteli sikítás.

A legtöbb jelentkezőt, 1824-et mérnökinformatikus alapszakra vették fel, ezt követi 1817 fővel az ápolás és betegellátás alapszak, majd 1784 fővel a gazdálkodási és menedzsment alapszak. Osztatlan tanári képzésre 1534-en jutottak be, míg programtervező informatikusnak 1448-an tanulhatnak alapképzésen. Általános orvos osztatlan képzésen 1125-en, míg gazdaságinformatikus alapszakon 1022-en kezdhetik meg a tanulmányaikat. A nemzetközi gazdálkodás alapképzésre 989-en, a gépészmérnöki alapszakra 971-en, a pszichológia alapszakra 955-en jutottak be.

A helyszínen ismertetett adatok szerint a legmagasabb pontszámot, 472-őt a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás képzésére és az Eötvös Loránd Tudományegyetem osztatlan jogászképzésére kellett elérni. Ezt követi a Budapesti Corvinus Egyetem angol és magyar nyelvű nemzetközi tanulmányok képzése (468 és 467). A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment képzése áll 466 ponttal, amit a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogász képzése követ (463).

A felsőoktatási képzésekre jelentkezők a felvi.hu oldalon is ellenőrizhetik, hogy sikerült-e felvételt nyerniük.

Nőtt a továbbtanulási kedv; tavalyhoz képest 11 százalékkal emelkedett a felsőoktatásba jelentkezők száma – hangsúlyozta az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára csütörtök este az M1 aktuális csatorna műsorfolyamában.

Bódis József egy órával a felvételi ponthatárokat ismertető rendezvény előtt elmondta: 2020-hoz képest ebben az évben 10 ezer 300-zal többen – mintegy 102 ezren jelentkeztek – a felsőoktatásba. Az államtitkár nagyon jónak értékelte ezeket a számokat, hozzátéve, hogy a fiatalok szeretnének diplomát szerezni; „nőtt az oklevél és a diploma presztízse”.

A fiatalok „olyan jövőképet képzelnek maguknak, amelyben a képzettség és a minőség komoly szerepet kap” – fogalmazott az államtitkár.

Mint kifejtette, nőtt az érdeklődés az agrár- és pedagógusképzések, valamint a műszaki-informatikai képzések, valamint az orvosképzés iránt is, a „slágerszakok” ugyanakkor továbbra is a gazdaságtudományi képzések.

Bódis József beszámolt arról is, hogy az új külföldi hallgatók számáról még nincsenek pontos adatok, de összességében az elmúlt években a felsőoktatás „nemzetköziesítési programja” sikerrel járt, amelynek köszönhetően több mint 38 ezer külföldi hallgató tanul Magyarországon. Megjegyezte azt is, hogy az ő számukat tovább kívánják emelni.

(Forrás: MTI, fotó: Bruzák Noémi)