A nyári diákmunkával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának szakemberei foglalták össze.

A nyári szünidőben sok középiskolai diák, egyetemi, főiskolai hallgató vállal rövidebb-hosszabb ideig munkát annak érdekében, hogy a nyaraláshoz – nem ritkán a tanulmányok folytatásához – szükséges anyagiakat megszerezze. A nyári munkavégzés rövidebb időtartama és az élettapasztalat hiánya miatt azonban a diák munkavállalók kiszolgáltatottabbak a munkáltatójukkal szemben, fokozottabban fennáll annak a veszélye, hogy munkáltatójuk nem tartja be pl. a munkaviszony létesítésével kapcsolatos életkori szabályokat, vagy a tapasztalatlan munkavállalókat ilyen-olyan formában megrövidíti – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának szakemberei által összeállított tájékoztatóban.

A munkaügyi ellenőrzések általános tapasztalatai szerint szerencsére viszonylag csekély az életkori korlátozásokkal kapcsolatos szabálytalanságok száma (az úgynevezett jogellenes gyermekmunka). Annál gyakoribb viszont az egyébként legálisan foglalkoztatható fiatal munkavállalók munkaszerződés és/vagy adóhatósági bejelentés nélküli foglalkoztatása. A fiatal munkavállalók számára ugyanis rendszerint nem fontos, hogy írásba foglalt munkaszerződéssel rendelkezzenek, a munkaviszonyuk be legyen jelentve, hiszen elsődleges céljuk a jövedelem megszerzése. Pedig az írásbeli munkaszerződés és a munkaviszony bejelentése – amellett, hogy kötelező – sok problé- mát előzhet meg.

A munkaviszonyban történő foglalkoztatás legfontosabb szabályait a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) tartalmazza. Az Mt. határozza meg, hogy a munkavállalókkal hogyan létesíthető munkaviszony, a munkavállalókat milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik. Ugyancsak e törvényben találhatók meg annak szabályai, hogy a fiatalkorú munkavállalókat milyen korlátozások betartásával lehet foglalkoztatni.

Hogyan létesíthető munkaviszony?

Az Mt. általános szabálya szerint munkaviszonyt az létesíthet, aki betöltötte a 16. életévét. Kivételesen azonban

  • az iskolai szünet tartama alatt a 15. életévét betöltött és nappali tagozatos oktatási intézményben tanuló személy (iskolai szünet alatt nem csupán a nyári szünet értendő, hanem minden olyan időszak, amikor az oktatási intézményben szünetel az oktatás);
  • gyámhatósági engedéllyel, külön jogszabályban meghatározottak szerint foglalkoztatható a 16. életévét még be nem töltött személy kulturális, művészeti, sport-, és hirdetési tevékenység keretében (ilyen foglalkoztatási jogviszony természetesen nem csupán az iskolai szünet tartama alatt létesíthető).

A munkaviszonyt a munkáltató és a munkavállaló között megkötött munkaszerződéssel lehet létesíteni. A munkaszerződést minden esetben – legkésőbb a munkavégzés megkezdéséig – kötelezően írásba kell foglalni, ami a munkáltató kötelezettsége. A munkaszerződésnek feltétlenül tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét és munkakörét. Rendelkezni kell továbbá a munkaviszony tartamáról, mely lehet határozatlan idejű, vagy határozott időtartamra szóló (diákmunka esetében nyilvánvalóan általában határozott időtartamú szerződést kötnek a felek), továbbá a munkavégzés helyéről. Mivel a munkaviszony létrejöhet teljes munkaidős (napi 8 óra) vagy részmunkaidős (8 óránál kevesebb, pl. napi 6 vagy 4 órás munkaidő) foglalkoztatásra, ebben ugyancsak meg kell állapodni, hiszen ez alapvetően befolyásolja a munkavállaló munkabérét is.

Szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása

Gyakran jelent problémát, hogy a 18. életévét még be nem töltött személy munkaszerződésének megkötéséhez hiányzik a törvényes képviselő (többnyire a szülő) hozzájárulása. Az Mt. szabályai szerint a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőké- pes személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére, vagy kötelezettségvállalásra irányul. A Ptk. (2013. évi V. törvény) 2:11. §-a alapján korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú (18. életévét be nem töltött személy), aki a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen.

A hatályos szabályok alapján tehát a 16. életévét betöltött személy ugyan korlátozás nélkül létesíthet munkaviszonyt, a megkötött munkaszerződés azonban csak abban az esetben érvényes, ha azon a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozata is szerepel.

Ha a fiatalkorú még a 14. életévét sem töltötte be – tehát jogi értelemben cselekvőképtelen – a munkaszerződést helyette a törvényes képviselő kötheti meg. (Itt természetesen csak a sporttevékenység, a modell, vagy művészeti tevékenység stb. köréről lehet szó.)

Bejelentési kötelezettség

A munkaviszony létrejöttét – a munkaszerződés írásba foglalása mellett és legkésőbb a munkavállaló munkába lépéséig – be kell jelenteni az adóhatóság részére is, ennek hiányában ugyanis a foglalkoztatás „feketének” minősül. Az írásba foglalt munkaszerződés és a bejelentés hiánya – azon túlmenően, hogy a be nem jelentett munkaviszonyt később, a nyugdíj szempontjából nem veszik majd figyelembe szolgálati időként – egyéb hátrányokkal is járhat: egy esetleges munkabalesetnél nehezebb a munkaviszony bizonyítása, de a diák kockáztatja azt is, hogy a munkaviszony végén nem – vagy nem a remélt mértékben – kapja meg a munkabérét. Célszerű ezért „számon kérni” a munkáltatón a bejelentési kötelezettség teljesítését.

[A bejelentés megtörténtéről utólag az elektronikus „Ügyfélkapun” (www.magyarorszag.hu) is lehet tájékozódni.]

Egyszerűsített foglalkoztatás

Ha a munkavégzés nem rendszeresen történik, a munkáltató és a munkavállaló a munkaviszony egyszerűbb formáját is választhatja. Ilyen forma az egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka. Ez a foglalkoztatási forma rövidebb időszak(ok)ra létesíthető, egyszerűbb formában, ugyanakkor korlátozott időtartamra: mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 munkanapra, alkalmi munka esetében legfeljebb öt egymást követő napra, egy hónapon belül legfeljebb 15 napra, éves szinten pedig legfeljebb 90 napra.

Ennél a foglalkoztatási formánál nem szükséges írásbeli munkaszerződés megkötése (bár a munkavállaló kérheti a szerződés írásba foglalását); az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munka ugyanis az adóhatóság felé történő bejelentéssel jön létre (ebből természetesen az is következik, hogy az adóhatósági bejelentést még a munkavégzés megkezdése előtt teljesíteni kell). A bejelentés megteremti egyúttal az alapját annak, hogy a foglalkoztatott személy részesüljön bizonyos társadalombiztosítási ellátásokban, és foglalkoztatása majd a nyugdíj számításánál irányadó szolgálati időbe is beszámít.

Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás

Gyakori foglalkoztatási forma a diák munkavállalók esetében az iskolaszövetkezetek közreműködésével történő munkavállalás is. Ilyenkor a diák a tagsági jogviszony mellett munkaviszonyt is létesít az iskolaszövetkezettel, mely biztosítja számára a munkalehetőséget. Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás előnye, hogy a diák mögött ott áll az erősebb pozíciókkal rendelkező iskolaszövetkezet, ami nagyobb garanciát nyújt a foglalkoztatás biztonságára.

Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás jogszerűen csak nappali tagozatos tanulóval, hallgatóval létesíthető.

2016. szeptember 1-jétől változnak az iskolaszövetkezeti munkavégzéssel kapcsolatos szabályok. Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás szabályait ettől a naptól már nem az Mt., hanem a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Szövtv.) tartalmazza. A tanulónak, hallgatónak már nem kell a tagi jogviszony mellett külön munkaviszonyt is létesítenie, hanem az iskolaszövetkezettel kötött tagi megállapodásban rögzítik az iskolaszövetkezet munkájában való részvétel feltételeit. A tagi megállapodásra a Ptk., megbízási szerződésekre vonatkozó szabályai mellett azonban változatlanul alkalmazni kell az Mt. bizonyos szabályait is.

A munkavégzés korlátai fiatalkorúaknál

Az Mt. nem csupán a munkaviszony létesítése körében tartalmaz a fiatalkorúakra vonatkozó korlátozásokat, hanem a munkavégzés során is érvényesülnek olyan eltérő szabályok, amelyek a fiatalkorúak védelmét szolgálják.

A fiatal munkavállaló éjszakai munkát nem végezhet, valamint részére rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. Éjszakai munkának minősül a 22.00 és 06.00 óra közötti időtartam. Rendkívüli munkavégzésnek a napi munkaidőt meghaladó munkavégzés minősül (pl. a napi nyolc órás munkaidő utáni munka).

A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet. Ha a fiatal egyszerre több munkáltatónál is végez munkát, a napi 8 órás korlát szempontjából valamennyi munkaidőt össze kell adni!

A fiatal munkavállaló részére legfeljebb egy heti munkaidőkeret rendelhető el. (Munkaidő- keret alkalmazása esetén a munkavállalók egy-egy napra eső munkaideje eltérhet egymástól, esetleg nem mindennap van beosztva munkavégzésre. Ilyenkor a munkavégzés teljes időtartamát a munkaidőkeret végén számolják össze, és akkor kell megegyeznie a munkaszerződés alapján teljesítendő munkaidővel.)

Négy és fél órát meghaladó munkavégzés esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosí- tani a fiatal munkavállaló részére. A két munkanap között pedig legalább 12 óra pihenőidőt kell biztosítani. (Ha pl. a munkavállaló beosztása szerint este 21:00 órakor fejezi be a napi munkáját, másnap legkorábban 9:00 órakor kezdhet.)

Korlátozásokat tartalmaz az Mt. a pihenőidő kiadásával kapcsolatban is:

  • a fiatal munkavállaló pihenőnapjai nem oszthatók be egyenlőtlenül, tehát minden héten két pihenőnapot kell biztosítani számára (az egyébként irányadó általános szabály szerint havonként legalább egy pihenőnapot kell vasárnap kiadni);
  • ha a munkáltató a heti pihenőnapok helyett pihenőidőt biztosít (erre akkor kerül sor, ha a pihenőidő nem esik egybe a naptári nappal), annak tartama nem lehet kevesebb 48 óránál.

A munka törvénykönyvének a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a 18. életévét be nem töltött fiatalt nem munkaviszony, hanem egyéb polgári jogviszony keretében (pl. megbízási, vállalkozási szerződés) foglalkoztatják.

A szabadságra vonatkozó szabályok

Természetesen nem csupán a „rendes” munkaviszonyban álló munkavállalót, hanem a nyári munkát végző fiatalt is megilleti az éves rendes szabadság. Általános szabály szerint a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján 20 nap alapszabadság jár, melyhez az életkortól függően jár pótszabadság. Fiatalkorú esetén az életkor szerinti pótszabadság helyett a 18. életévét be nem töltött munkavállaló részére (utoljára abban az évben, amelyikben a 18. életévét betölti) az alapszabadságon túl további – évi – 5 munkanap pótszabadság is jár.

A naptári évnél rövidebb foglalkoztatás esetén a megállapított éves szabadság időarányos része jár a munkavállalónak. Ha tehát a diák munkavállaló 1 hónapig dolgozik, részére a 20+5 nap szabadság 1/12 része, vagyis 2 munkanap szabadság jár.

A diák munkavállaló esetében többnyire az a helyzet, hogy a részére járó szabadságot – a foglalkoztatás rövidsége miatt – nem adják ki természetben; ilyenkor a munkaviszony befejeződésével a munkáltatónak a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot pénzben kell megváltania (vagyis 1 hónapi foglalkoztatás esetén a megállapított havi munkabér mellett szabadságmegváltás címén további 2 napi munkabért is ki kell fizetnie).

Ha a diák munkavállaló foglalkoztatása iskolaszövetkezeti keretek között történik, részére szabadság nem jár, azonban a munkavégzési kötelezettséggel nem járó időtartam ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint amennyi szabadság „rendes” munkaviszony esetében részé- re járna. Az iskolaszövetkezeti tag szabadságára vonatkozó rendelkezések 2016. szeptember 1-jétől ugyancsak módosulnak. A Szövtv. e naptól hatályba lépő új rendelkezése szerint ugyanis az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy munkában töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama minősül, amelynek keretében minden tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár.

Egyenlő bánásmód

Az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályokat természetesen a fiatal munkavállalók esetében is be kell tartani. Így alapvetően érvényesülnie kell az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének, vagyis a diák munkavállaló azonos munkavégzési körülmények között nem kaphat kevesebb bért az adott munkahelyen dolgozó többi munkavállalónál pusztán azért, mert diákként dolgozik.

Munkabér

Az elvégzett munkáért a munkavállaló részére a munkaszerződésben megállapított munkabér jár. A munkabért meg lehet állapítani időbérben (havi, heti, napi vagy órabér), vagy teljesítménybérben is. A munkabérben a felek szabadon állapodnak meg, a munkajogi szabályok meghatározzák azonban azt a legkisebb összeget, az ún. minimálbért, amelyet a munkavállalónak a megállapított munkaidő ledolgozása esetén mindenképpen meg kell kapnia. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét a 2016. évre vonatkozóan jelenleg a 454/2015. (XII.29.) Korm. rendelet határozza meg. A minimálbér összege a napi 8 órás teljes munkaidőre vonatkozik, részmunkaidős foglalkoztatás esetén annak időarányos részét kell megfizetni. Az alábbi táblázat mutatja, hogy mely díjazási formákban milyen összegű minimálbért kell megállapítani.

Amennyiben a diák munkavállaló olyan munkakört lát el, amely legalább középfokú végzettséget, illetve középfokú szakképesítést igényel (ez leginkább csak a 18. életévét már betöltött fiatalok esetében jöhet számításba), és a középfokú végzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkezik, részére magasabb összegű, ún. garantált bérminimum jár. Ennek összege 2016-ban: havibér esetén 129 000 forint/hó, hetibér esetén 29 690 forint/hét, napibér esetén 5 940 forint/nap és órabér esetén 742 forint/óra.

Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony esetén alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár. A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 12 000 forintot.

Hova fordulhat a diák munkavállaló jogsérelem esetén?

A munkaviszonnyal kapcsolatos problémákat, kifogásokat először természetesen a munkáltatóval célszerű megvitatni. Amennyiben ez nem vezet eredményre, több olyan fórum is a munkavállaló rendelkezésére áll, amelyeken a jogsérelem orvosolható.

A munkavállalót ért jogsérelem orvoslásának elsődleges fóruma természetesen a diák munkavállalók esetében is a közigazgatási és munkaügyi bíróság, mely a fővárosban és megyénként működik. A diákok tapasztalatlansága, valamint az eljárás körülményessége, hosszadalmas volta miatt azonban nyilvánvalóan csak ritkán fordul elő, hogy a nyári munkával kapcsolatos jogsérelem a bíróság előtt nyer orvoslást.

Gyorsabb és egyszerűbb az eljárás, ha az őt ért sérelem miatt a diák, vagy szülője, törvényes képviselője az erre hivatott munkaügyi hatósághoz fordul, mely a panaszt rövid időn belül kivizsgálja, és annak megalapozottsága esetén intézkedik a jogsértő munkáltatóval szemben. Munkaügyi ellenőrzést végző hatóságként a fővárosban és valamennyi megyeszékhelyen a kormányhivatalok foglalkoztatási főosztályai járnak el; elérhetőségük a honlapon (www.kormanyhivatal.hu) megtalálható. Ugyancsak benyújtható a panasz a kormányablakoknál, vagy e-mailen a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályához (elérhetősége az említett honlapon szintén megtalálható), mely azt az intézkedésre hivatott hatósághoz továbbítja.