A munkaügyi hatóság nyári akcióellenőrzésein a munkáltatók közel 86 százalékánál tártak fel munkaügyi jogsértést.
A munkaügyi hatóság – a 2016. évi munkaterv szerint – 2016. június 20. és július 8. között folytatta le a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok érvényre juttatására irányuló akcióellenőrzést – olvasható az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának összefoglaló jelentésében.
Az akcióellenőrzés kiemelt ágazati területe volt az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás, a vagyonvédelem, a feldolgozóipar, valamint a mezőgazdaság. A vizsgálatok fókuszában elsősorban az építkezések, kereskedelmi egységek (boltok, standok), változó (fesztivál, vásár) és állandó helyen működő vendéglátóhelyek (éttermek, presszók, éjszakai szórakozóhelyek, szálláshely szolgáltatók) voltak. Az ellenőrzések továbbá kiterjedtek mezőgazdasági területekre (szőlőültetvény, barackos, állattelep) és feldolgozóipari létesítményekre (húsüzem, bútorgyártó üzem, elektronikai üzem), illetve a különböző szolgáltatásokra (fizikai közérzetet javító, személy- és vagyonvédelmi, rendezvényekhez kapcsolódó, stb.).
Az akcióellenőrzés 1032 vállalkozás – 4032 munkavállalóját érintő – foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. Az ellenőrzések a munkáltatók közel 86 százalékánál tártak fel – a vizsgálatba vont munkavállalók 78 százalékát érintő – munkaügyi jogsértést.
A tavalyi akcióellenőrzéshez képest szabálytalan munkáltatók szempontjából arányaiban érdemi változás nem történt: akkor 1036 foglalkoztató 84százalékánál találtak valamilyen szabálytalanságot a kormánytisztviselők. A jogsértéssel érintett munkavállalók aránya az idei ellenőrzési adatok alapján növekedést mutat (tavaly 64 százalék volt a jogsértési arány).
Az akcióellenőrzés egyik kiemelt célpontja a feketefoglalkoztatás feltárása volt: az ellenőrzésbe vont 4032 munkavállalóból közel 25 százalék (996 munkavállaló) jogviszonya volt rendezetlen. Ez arányaiban növekedést jelent, mivel a tavalyi vizsgálat során az ellenőrzéssel érintett 4600 munkavállaló közel 21százalékát érintett a feketefoglalkoztatás valamelyik formája.
A szabálytalanságok egy része olyan súlyos volt, illetve ismételt szabályszegésnek minősült, hogy a jogsértések miatt a jelenlegi adatok alapján 112 munkaügyi bírság kiszabása várható. A kis-és középvállalkozások által – első esetben – elkövetett szabálytalanságok jogkövetkezménye elérheti a 348 figyelmeztetést. A tavalyi évhez képest így itt is kisebb növekedés figyelhető meg (2015-ben 101 munkaügyi bírságot szabtak ki, 310 figyelmeztetés kíséretében).
Célkeresztben a kkv-k
Az akcióellenőrzés elsősorban a kis- és középvállalkozások jogsértő foglalkoztatási gyakorlatát tárta fel. A jogsértések a jogszabályi ismeretek hiányával, egyszerű mulasztással, illetve az ellenőrzés elmaradására, annak csekély valószínűségére alapozó munkáltatói kockázatvállalással hozhatók összefüggésbe. A korábban tapasztaltakkal ellentétben ugyanakkor a nagyobb munkavállalói létszámot foglalkoztató munkáltatóknál is tártak fel jogsértést a hatóság munkatársai. Ez alól csak egy Pest megyei feldolgozóipari munkáltató volt kivétel, ahol az ellenőrzés alá vont 100 főt meghaladó munkavállaló létszámból senkit nem ért joghátrány.
Néhány esettől eltekintve az ellenőrzések során a munkáltatók alapvetően együttműködő magatartást tanúsítottak a munkaügyi hatósággal.
Feketefoglalkoztatás
Az akcióellenőrzés során a munkaviszony létesítésének, illetve az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony bejelentésének elmulasztása miatt kellett a leggyakrabban intézkednie a munkaügyi hatóságnak. A jogsértéssel érintett munkavállalók közül 23 százalékot érintett a feketefoglalkoztatás, míg az összes intézkedés 45 százaléka ennek a szabálytalanságnak a jogkövetkezménye volt.
A legrosszabb kép az építőiparban mutatkozott, figyelemmel arra, hogy a hatóság minden második feketefoglalkoztatással érintett munkavállalót ebben az ágazatban talált, holott „csak” a vizsgálatok harmada érintette ezeket a vállalkozásokat.
A tavalyi év ugyanilyen akcióellenőrzéséhez képest jelentős javulás figyelhető meg a mezőgazdaság területén, ahol a több intézkedés ellenére az érintett munkavállalói létszám jóval alacsonyabb.
Kedvezőtlen volt azonban a jogkövetési magatartás a vendéglátó ágazatban. Az ellenőrzések változatlan aránya mellett a feketén foglalkozatott munkavállalók 14 százalékát ezen a területen találták a hatóságok, szemben a tavalyi 11 százalékal.
Hasonlóan kedvezőtlen a feldolgozóiparban tapasztaltak, mivel a feketén foglalkoztatott munkavállalók száma ebben ágazatban is megnövekedett, itt azonban árnyalja a képet, hogy az ellenőrzések száma is több volt, mint a múlt évben lefolytatott akcióellenőrzés során.
Nyilvántartási kötelezettség
Az elmúlt évek tapasztalatainak megfelelően kiemelkedő volt a nyilvántartási kötelezettség megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya) is. Az intézkedések közel harmadának alapjául ezek a jogsértések szolgáltak.
A bejelentés hiánya mellett a nyilvántartási kötelezettség megszegése is leginkább az építőiparban dolgozókat érinti (az összes ilyen jogsértés harmada ebben az ágazatban volt), mely főként úgy valósul meg, hogy nincs munkaidő nyilvántartás.
A legtöbb munkavállalót azonban a feldolgozóipar területén érintett ez a szabálytalanság, ez azonban két Komárom-Esztergom megyei nagy munkavállalói létszámot foglalkoztató munkáltató (öntöde, elektronikai üzem) jogsértő magatartására vezethető vissza.
A munkaidő nyilvántartására vonatkozó szabályok megkerülése a kereskedelem és a vendéglátás, területén is jellemző, előbbinél a szabálytalansággal kapcsolatos intézkedések 21 százaléka, utóbbinál 17 százaléka esett ezen szektorokra.
Munkaidő
A munkaidőre vonatkozó szabályok (munkaidő-beosztással kapcsolatos rendelkezések megszegése napi, illetve heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékének túllépése) figyelmen kívül hagyása ugyancsak a kereskedelem és a vendéglátás jellemzőbb szabálytalansága, az összes ilyen jogsértés 29–31százaléka esett ezekre az ágazatokra. A legtöbb munkavállalót a feldolgozóipar területén érintett ez a szabálytalanság, ami szintén a már említett két Komárom-Esztergom megyei munkáltatóra vezethető vissza.
A munkaidő-nyilvántartással összefüggő legjellemzőbb szabálytalanság, hogy a munkáltató nem rögzíti a nyilvántartáson a munkaidő kezdő és befejező időpontját (ez a látszólag csekély szabálytalanság leplezi legtöbbször a napi maximális munkaidő túllépését, illetve a rendkívüli munkavégzést). A munkaidővel kapcsolatos adatok – egy-egy munkanapra vonatkozó – hiányos nyilvántartása mögött figyelmetlenség, feledékenység, a következetesség hiánya mutatkozik, szándékosság nem feltételezhető a munkáltatók részéről.
Szándékos munkáltatói magatartásra utal viszont, amikor a munkaidő-nyilvántartás nincs a munkavégzés helyén, a későbbiekben a hatóságnak megküldött iratanyag alapján pedig jellemzően nem állapítható meg jogsértés, pedig számos esetben áll fenn a gyanúja annak is, hogy a munkavállalókat a megengedettnél többet foglalkoztatják. Az építőiparban fokozottan igaz, hogy nem is akarnak a munkáltatók munkaidő-nyilvántartást vezetni, hiszen az visszamenőleg is igazolná mind a bejelentés nélküli foglalkoztatás tényét, mind a munkaidővel, illetve pótlékfizetéssel kapcsolatos előírások megszegését.
Munkabér
A munkabérrel kapcsolatos jogsértések, mind az intézkedések számát, mind az érintett munkavállalói létszámot tekintve jóval kisebb mértékben fordultak elő, mint az előző évi akcióellenőrzésen, vagy 2016 első felében. Az intézkedések 4százalékát a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok alapozták meg, az érintett munkavállalói létszám is mindössze 3 százalék volt.
A munkabérrel összefüggő jogsértésekkel kapcsolatosan a legtöbb intézkedés idén a vagyonvédelem területén fordult elő, az esetek nagy részében a pótlékok fizetésének (rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, műszakpótlék) elmaradása miatt. A legmagasabb munkavállalói érintettség a feldolgozóipar területén volt, mivel a bérek kifizetése ezekben az esetekben nem történt meg határidőben.
