A Nemzetgazdasági Minisztérium novemberben további több mint 300 milliárd forintnyi uniós támogatás beérkezésével számol, ami jelentősen csökkenti a pénzforgalmi hiányt és az államadósságot is – mondta Banai Péter Benő, a szaktárca államháztartásért felelős államtitkára.
Az államtitkár az államháztartás helyzetéről tartott csütörtöki háttérbeszélgetésen kifejtette: a részletes októberi adatok alapján nem látnak változást. Mindhárom nagy adóbevételi tételnél érdemi többlet van, és az időarányos teljesülés magasabb, mint tavaly a hasonló időszakban.
Ez a költségvetésben feltételezetthez képest kedvezőbb gazdasági folyamatoknak köszönhető. A költségvetést 2,5 százalékos növekedéssel fogadták el, azonban a szaktárca, valamint a hazai és nemzetközi elemzők is 3 százalék körüli ütemmel kalkulálnak. Ennek köszönhető, hogy a bevételek jobban alakulnak, ez és a kedvező hozamszintek ellensúlyozzák a többletkiadásokat – jelezte Banai Péter Benő.
Az uniós programok kiadásai ugyanakkor több mint 270 milliárd forinttal magasabbak voltak a tavalyihoz képest, míg a bevételek több mint 300 milliárddal alacsonyabbak, így az uniós kapcsolatok a pénzforgalmi hiányon belül több mint 500 milliárd forintos eltérést eredményeznek a tavalyihoz képest. Az államtitkár szerint ennek tükrében értékelendő, hogy az idei hiány nagyságrendileg megegyezik a tavalyi pénzforgalmi hiánnyal, amelynek első tíz havi összege az idén 816,2 milliárd, tavaly 809 milliárd forint volt.
Banai Péter Benő ismételten felhívta a figyelmet: ez az eltérés csak a pénzforgalmi hiányra és az államadósságra gyakorol hatást, az uniós módszertan szerinti hiányra nem. Ezúttal is megerősítette, hogy a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél tartható, a költségvetés „stabil lábakon áll”. Hozzátette, kétségtelen azonban, hogy az uniós támogatások felfüggesztése az államadósság finanszírozásában nagyon jelentős tétel, hiszen az EB több mint 2 milliárd eurót nem utalt át az egyeztetések alatt álló operatív programok körében, ami a GDP 2 százaléka.
Az októberi többlet 138,4 milliárd forint volt, ami annak köszönhető, hogy több mint 200 milliárd forint uniós forrás érkezett a költségvetésbe. Novemberben is igen jelentős európai uniós támogatási bevétellel kalkulálnak, meg fogja haladni a 300 milliárd forintot – mondta az államtitkár. Hozzátette, így is több százmilliárd forintot tesz ki az az összeg, amely várhatóan nem érkezik majd be az év végéig a költségvetésbe. Az uniós programok kifizetései ugyancsak több százmilliárd forintra rúghatnak az év hátralévő részében, novemberben 18-ig 289 milliárd forint volt a kiadás.
Az európai uniós programok kiadásai október végéig meghaladták az 1900 milliárd forintot, az elszámolt bevétel pedig 731 milliárd forint volt. Ez akkor is nagy különbség, hogy tudjuk, az összes 2007-2013 közötti uniós pénznek csak a 95 százalékát utalja át az EB, a többit a programok végső zárását követően, ahogy a többi tagállam esetében is. Lesznek olyan uniós bevételek, amelyeket több év késéssel kap meg Magyarország – mondta.
Banai Péter Benő a Fitch pénteken várható döntésével kapcsolatban kérdésekre ismertette: egyeztetéseket folytattak a hitelminősítőkkel, ez alapján elmondható, egyre hasonlóbban látják a folyamatokat, sok tekintetben közeledik az álláspont. Az államtitkár szerint már nem látni kételyeket a tekintetben, hogy alacsony marad-e a hiány, csökken-e az államadósság, a hitelminősítők most a stabilitásra, kiszámíthatóságra helyezik a hangsúlyt. Nem a felminősítés, hanem annak időpontja kérdéses – vélte.
Az államtitkár kitért arra is, több olyan bevételi előirányzat van, amelyek jobban alakultak, mint a 2016. évi költségvetés elfogadásakor prognosztizálták, ami jövőre növelheti a mozgásteret. Olyan lépéseken gondolkodnak, amelyek serkentik a növekedést, bővítik a foglalkoztatást és erősítik a családokat, ugyanakkor nem befolyásolják a hiányt és az adósság csökkentését. A lakástámogatási rendszer szerinte egy ilyen irány lehet.
Banai Péter Benő az újságírók kérdésére leszögezte, hogy a kormány be kívánja tartani az EBRD-vel kötött megállapodást.
MTI
