A közép-európai gazdaságok fejlődésének következő szakaszában elengedhetetlen hajtóerő lesz az innováció, de meg kell oldani ennek finanszírozását, mert ebben a térség elmaradt a versenytársaktól – mondta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) befektetési-szakpolitikai alelnöke.
Jürgen Rigterink egy londoni üzleti rendezvényen kijelentette: az ügy időszerű, sőt sürgős, mivel Közép-Európának lépést kell tartania az egyre erőteljesebb verseny jellemezte globális gazdasági környezettel.
Rigterink szerint 30 évvel a térségi rendszerváltások után a közép-európai gazdaságok csaknem teljesen integrálódtak a világgazdaságba. Ez óriási eredmény, hiszen ezek az egykor állami tulajdonú, hatékonyságot nélkülöző, pazarló és erősen szennyező gazdaságok mára magántulajdonra épülő piacgazdaságokká alakultak, viszonylag áramvonalas, hatékony termelési eljárásokkal vesznek részt a globális értéktermelő láncolatokban. Ezt jelzik a régió növekedési számai is: a közép-európai és a balti EU-gazdaságok hazai összterméke (GDP) tavaly átlagosan 4,7 százalékkal bővült, és az EBRD az idei évre is robusztus, 3,8 százalékos növekedési átlagot vár ebben az országcsoportban. Az erőteljes hazai kereslet Lengyelországot mára a térség legnagyobb gazdaságává tette, amely kevésbé függ az exporttól, és a helyi pénzügyi szektorok is ma már képesek a térségi reálgazdaságok támogatására.
Eljött az idő azonban a továbblépésre a fejlődésben, és ebben már az innovációnak lesz elengedhetetlen szerepe – mondta az EBRD vezető tisztviselője.
Az alelnök szerint ugyanis az innováció a termelékenység növekedésének egyik kulcsfontosságú hajtóereje, a termelékenység növekedése pedig a gazdasági fejlődés motorja. Az innovációhoz azonban rengeteg finanszírozás kell, és ez az a terület, ahol a közép-európai EU-gazdaságok még mindig lemaradásban vannak. Az uniós statisztikák szerint ugyanis a kutatás-fejlesztési (R&D) tevékenység az EU-n belül Németországban, Ausztriában és az Egyesült Királyságban a legmagasabb intenzitású, ugyanakkor egyetlen közép-európai gazdaságban sem éri el az R&D-tevékenység finanszírozása a GDP-érték 3 százalékában kijelölt EU-célt. A térségben Szlovénia teljesít még viszonylag jól, de a kutatás-fejlesztési terület finanszírozása itt is csak a hazai össztermék 1,9 százalékával egyenlő.
Az EBRD alelnöke hozzátette: ez a finanszírozási hiány lehet a magyarázata annak, hogy a Közép-Európában születő innovációs megoldások közül csak kevés számít igazán újdonságnak a nemzetközi piacokon. Jürgen Rigterink szerint hosszú távon ez nem lesz elég, a térség gazdaságainak erősíteniük kell képességüket arra, hogy olyan innovációs tevékenységet folytassanak, amelynek eredményei újak a világ számára.
Az alelnök felidézte, hogy az EBRD ennek érdekében már 2014-ben elindította a Tudásalapú Gazdaság Kezdeményezést (Knowledge Economy Initiative) annak érdekében, hogy a közép-európai gazdaságok beruházásokkal és szakpolitikai reformokkal erősíthessék termelékenységüket és versenyképességüket.
A kezdeményezés egyik eleme az EBRD saját 100 millió eurós kockázatitőke-befektetési programja, amely közvetlen befektetéseket hajt végre fejlődésük korai, illetve már növekedési szakaszában járó technológiai cégekben. Az EBRD emellett 15 más kockázatitőke- és technológiai alappal is kapcsolatba lépett, és ezek együtt eddig hozzávetőleg 920 millió euró befektetési tőkét hajtottak fel.
A bank alelnöke hozzátette: a tudásalapú gazdaság az EBRD működési területén belül Észtországban, Szlovéniában és Litvániában teljesít a legjobban, a legnagyobb haladást e tudásalapú gazdaság megteremtése felé pedig Szerbia érte el az utóbbi években.
Rigterink szerint a 2008-as globális pénzügyi válság előtt a közép-európai gazdaságokat divat volt „gazdasági tigriseknek” nevezni. Ez a tigris a válságban súlyosan megsérült, de az a mód, ahogy a térség gazdaságai kilábaltak a nehézségekből, jelzi, hogy mennyire ellenállók. Esetükben ma már inkább „Főnix-gazdaságokról” lehet beszélni, hiszen ismét felemelkedtek, de ahhoz, hogy igazán szárnyra kaphassanak, semmire nincs nagyobb szükségük, mint innovációra – fogalmazott az EBRD alelnöke.
(Forrás: MTI)
