Az Európai Parlament külügyi szakbizottsága Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel vitatta meg a párizsi terrortámadások utáni nemzetközi válaszlépéseket.
A párizsi terrortámadás következményei és a szír válság megoldása állt az Európai Parlament külügyi szakbizottsága e heti ülésének középpontjában. Az üléshez Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter (képünkön) is csatlakozott. A politikus hangsúlyozta: „nincs egyértelmű recept a terrorizmus kezelésére”, de csupán katonai akciókkal nem lehet megoldani a problémát.
„Az ellenzék és a szír hadsereg nem harcolhat egymás ellen, máskülönben nem marad haderejük, amelyet az Iszlám Állam és az Al Nusra ellen bevethetnek. Hat hónapon belül ki kell jelölni az átmeneti kormány tagjait és tizennyolc hónapon belül választásokat kell tartani” – mondta Frank-Walter Steinmeier a szír helyzetről.
Képviselői vélemények
Elmar Brok (néppárti, német) hangsúlyozta: különbséget kell tenni a terrorizmus és a migráció problémája között: „A menekültek a terror áldozatai, nem pedig résztvevői”.
Javiert Nart (liberális, spanyol) megkérdőjelezte az Iszlám Állam elleni hatékony fellépést, mondván, hogy a hadsereg szerint a szükséges stratégia kialakításához öt és fél évre van szükség.
Takis Hadjigeorgiou (baloldali, ciprusi) a törökök és kurdok között fennálló problémát is felvetette, rámutatva, hogy míg a két fél egymás ellen harcol, az EU mindkettőt támogatja.
Barbara Lochbihler (zöldpárti, német) üdvözölte a bécsi tárgyalások eredményét, de hangsúlyozta, hogy az Aszad-rezsim problémája még mindig megoldásra vár. „Nagyon komoly háborús bűncselekményeknek lehettünk tanúi. Nem hagyhatjuk, hogy az elkövetőik büntetlenül megússzák.”
Michèle Alliot Marie (néppárti, francia) feltette a kérdést: eljött-e az idő a Lisszaboni szerződés 222. cikke alkalmazására, amely szerint „ha egy tagállamot terrortámadás ér, illetve ha természeti vagy ember okozta katasztrófa áldozatává válik, az Unió és tagállamai a szolidaritás szellemében együttesen lépnek fel”? Az képviselő szerint érdemes elgondolkodni egy európai szintű hadsereg felállításán.
Afzal Khan (szocialista, brit) felszólalásában úgy fogalmazott: „Többet kell tennünk azért, hogy megvédjük külső határainkat és hatékonyabban megosszuk a hírszerzők információját. Sok európai muszlim fél most a megtorlástól és a hátrányos megkülönböztetéstől”.
Számos képviselő hangsúlyozta, hogy fontos a kommunikáció a bűnüldöző szervek között Európában. Charles Tannock (konzervatív-reformer, brit) azt a kérdést tette fel: „Hogy lehetséges, hogy a német hatóságok nem értesítették Franciaországot arról a montenegrói autóról, amely néhány hete az osztrák határok keresztül Párizsba tartott, fegyverekkel a csomagtartójában?”
James Carver (EFDD, UK) felvetette, hogy a párizsi terrortámadás esetleg a schengeni rendszer és annak fő értéke, az emberek szabad mozgása végét is jelentheti.
