2016 I. negyedévében a nemzetgazdaság legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 36 ezer, a költségvetési intézményeknél 14,5 ezer állás várt betöltésre, az előbbi közel 9 ezres növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest – tájékoztatott a KSH.
A versenyszférában ez év első negyedévében száz álláshelyre 1,7 olyan álláshely jutott, amelynek betöltése érdekében a cégek lépéseket tettek, vagy terveztek tenni a közeli jövőben – olvasható a „Betöltésre váró álláshelyek, 2016. I. negyedév” című friss kiadványban.
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében a betöltetlen állások aránya az információ és kommunikáció nemzetgazdasági ág vállalkozásai esetében volt a legmagasabb, a versenyszféra átlagának több mint kétszerese, ami az ebbe a nemzetgazdasági ágba tartozó cégeknél 2,9 ezer üres álláshelyet jelentett, azaz száz álláshelyből 3,5 állásra vártak jelentkezőt. Ezt az üres álláshelyek 2,4 százalékos arányával az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység követte.
A legmagasabb, a nemzetgazdasági átlag kétszeresét meghaladó kereslet jellemezte pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ág, illetve 660 ezer főjével a legnagyobb foglalkoztatónak minősülő feldolgozóipar vállalkozásainál 2,2, illetve 2,1 százalék volt a betöltésre váró helyek aránya, utóbbi több mint 14 ezer állást jelentett. A feldolgozóiparban az üres álláshelyek megfigyelésének kezdete óta eltelt közel egy évtizedben még soha nem volt ilyen magas az üres álláshelyek száma. Ezen belül a legtöbb betöltésre váró álláshely – közel 2,6 ezer – a járműgyártás alágban volt, ahol jellemzően műszaki értelmiségieket, illetve szalagmunkásokat kerestek.
Az üres álláshelyek aránya a számítógép, elektronikai berendezések gyártása területén működő vállalkozásoknál a legmagasabb, itt százból 4 hely várt betöltésre. A varrónő is régóta hiányszakmának számít, ezért nem véletlen, hogy az üres álláshelyek aránya a textil, ruházat alágazatban is az előbbi ágazatéhoz hasonlóan alakult 2016 I. negyedévében. Az alkalmazotti létszámot tekintve második legnagyobb nemzetgazdasági ág, a kereskedelem és gépjárműjavítás 3,8 ezer embert tudott volna azonnal felvenni. A nemzetgazdasági ágat 2014 óta növekvő munkaerő-kereslet jellemzi, a tendenciát a 2015. I. negyedévtől érvényes vasárnapi boltbezárás sem törte meg.
A versenyszférával ellentétben a költségvetési intézményeknél az utóbbi években nem nőtt a betöltésre váró álláshelyek száma, viszont jelentősen átrendeződtek az arányok. A költségvetési intézmények üres álláshelyeinek száma a közigazgatás, védelem területén stagnált, az oktatásban egy év alatt 1,4 ezerrel csökkent, a humán egészségügy és szociális ellátásban viszont nagyjából ugyanennyivel nőtt, így itt az üres álláshelyek aránya 2016 I. negyedévében már 3,2 százalék volt.
A versenyszférában a legnagyobb hiány a felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásúakban mutatkozott: százból 2,9 állás várt betöltésre. Ezt az üres álláshelyek 2,2 százalékos arányával a gépkezelői, járművezetői foglalkozási főcsoportba tartozó foglalkozások követték, de ettől alig maradt el az egyszerű, képzettséget nem igénylő foglalkozásokat jellemző arány (2,1 százalék). A feldolgozóipari vállalkozásoknál az első két főcsoportba tartozó foglalkozások esetében az arányok még magasabbak voltak (3,3 és 2,7 százalék).
A munkaerő iránti kereslet területileg differenciált, bár a különbség – részben a munkahelyteremtő beruházásoknak köszönhetően – az utóbbi két évben némileg változott. A munkaerőhiány azokban a régiókban is jelen van, ahol viszonylag sok a munkanélküli, és magas a szintén potenciális kínálatnak tekinthető közfoglalkoztatotti létszám is. Ennek elsősorban a munkaerő-kereslet és -kínálat eltérő képzettségbeli szerkezete az oka. A versenyszféra üres álláshelyeinek mintegy fele Közép-Magyarországra koncentrálódott. Ezt 2016. I. negyedévben 4,5 ezer üres álláshelyével Közép-Dunántúl követte, ahol az üres álláshelyek aránya a régiók közül a legmagasabb (2,0 százalék) volt. Az összes álláshelyhez képest a legkevesebb betöltésre váró Dél-Alföldön volt, itt száz álláshelyre 1,2 üres álláshely jutott.
Az összes üres álláshely több mint egyharmada a legalább 1000 főt foglalkoztató nagyvállalatoknál várt betöltésre, és ebben a körben volt az üres álláshelyek aránya a legmagasabb. A kis- és közepes (5–249 fős) vállalkozásoknál az üres álláshelyek aránya 2016 I. negyedévében csak 1,3 százalék volt, míg a 250–999 fő közötti létszám-kategóriába tartozó vállalkozásoknál meghaladta a 2,0 százalékot.
Beszéljenek a számok!
Az üres álláshelyek számának alakulását mutatja az alábbi táblázat:
A követező táblázatból kiderül, hogy az üres álláshelyek hány százalékát teszik ki az összes (betöltött + betöltetlen) álláshelynek:
Uniós kitekintés
A 2015. utolsó negyedévi 1,7 százalékról az idei első negyedévben 1,8 százalékra nőtt a betöltetlen álláshelyek aránya az Európai Unióban – jelentette június 20-án az Eurostat.
Egy évvel korábban, 2015. január–márciusban is 1,7 százalék volt a ráta (a betöltetlen álláshelyek és az összes – vagyis a betöltött és a betöltetlen – álláshely számának hányadosa).
Az első negyedévben az unió egészében a betöltetlen álláshelyek aránya az iparban és az építőiparban 1,4, a szolgáltató szektorban 2,1 százalékos volt, az előbbi adat 0,2, az utóbbi 0,1 százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbit.
A betöltetlen álláshelyek aránya az Eurostatot tájékoztató tagállamok közül Belgiumban volt a legmagasabb (2,6 százalék), megelőzve Csehországot, Németországot és Svédországot (mind 2,5 százalék). Alig volt betöltetlen álláshely ugyanakkor Görögországban (0,2 százalék, 2015. negyedik negyedévi adat), de Spanyolországban és Portugáliában sem volt túl sok (0,7 százalék).
2015 első negyedévéhez képest a betöltetlen álláshelyek aránya 20 tagállamban nőtt, háromban változatlan maradt, háromban pedig (Görögországban, Írországban és Cipruson) csökkent.
